Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-04-01 / 4. szám
2008. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM NAGYVÁRADI HÍREK Néhány bevezető szó: Erdély - Transzilvánia - erdőkön túli terület, hegyek ölelésében virágzó mezők, gazdag termőföldek évszázados falvakkal, városokkal és edzett, kemény emberekkel. És mindehhez - nehéz, kemény élet, elnyomás, megszorítások. Sunyi farkasok veszik el házainkat, rontják le emlékműveinket. Minden ősi épületünkre, minden oszlopra, villanyfára kiakasztják nemzeti lobogójukat, jelezve, hogy mindez AZ ÖVÉK! Nem akárki tudná ezt elviselni, nem mindenki bírná ezt túlélni - de az erdélyi ember tudja és bírja! Mintha Toldi Miklós lenne a példaképük. Arany János írja a TOLDI-jában Miklósról, hogy amikor mindenfelől farkasok rontanak rá: “ Semmi baj! Az néki a tulajdonsága, Hogy ha nő veszélye, nő a bátorsága. Kisegíti magát, soha se féltsétek, Nem válik belőle farkasoknak étek. ” * Nemrég, hosszas huza-vona után visszadták a nagyváradi püspöki palotát. Egy fél évszázadnál is hosz- szabb jogtalan bitorlás után, még 2oo4-ben “visszaadták” azt, ami tulajdonképpen soha sem volt az övék. Utánna, a “visszaadás” után, még évekig kellett várni, míg az oda telepített Kőrös vidéki román népi ruhákat és egyéb tárgyakat bemutató múzeum kiköltözik. A nagyváradi püspöki barokk palotát, mely loo szobából áll és 35o ablaka van, 1762 -1776 között építtette báró Patachich Ádám - a bécsi Belvedere mintájára. (Neheztelt is ezért Mária Terézia császár és királynő - Patachichot áthelyeztette Kalocsára). 1918 után, a polgári Román királyság alatt, a palota a püspökség kezén maradt - de a /nemzeti/szo- cialista Románia 1949-ben elvette. Amit tönkre lehetett tenni benne, azt tönkre is tették, görög menekült kommunista családokat szállásoltak el ebben a párját ritkító épületben. 1963-ban az alaposan megrongált palotát, melynek telekkönyvi tulajdonosa továbbra is a váradi r.k. püspökség volt. “örökös használatra” a városnak adták át. Végre, 2oo7 decemberében, sikerült “majdnem “ az egész épületet birtokba venni és rendbe tenni. Ez alkalommal előkerültek a püspöki palota dísztermének a festményei is. Ezeken a festményeken, melyek 1878-ban készültek, Nagyvárad városa alapítójának. Szent László királyunknak éltéből ihletett jeleneteket láthatunk. (Szent László királlyá koronázása, harca a kún vitézzel, vizet fakaszt a sziklából, átveszi a keresztes hadak vezéri botját, vadakat idéz éhező katonái számára). Ez év végére - végre - a püspökség birtokba veheti az egész palotát! Hasonló eset a nagyváradi Lorántffy Zsuzsánna Református Gimnáziumtól jogtalanul elkobzott (és az ortodox egyháznak “adományozott” ) sportpálya ügye. Hat évig kellett hadakozni a román egyházzal a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, míg végül is visszakapták mind az épületeket mind pedig a sportpályát. Imatüntetésekkel, beadványokkal évekig harcoltak a református magyar ifjúságot sújtó etnikai és vallási diszkrimináció ellen, míg végül is sikerült visszaszerezni a jogtalanul elorzott ingatlant. A küzdelem tovább folyik Nagyváradon más területeken is. Nagyvárad városának, ennek a valaha színtiszta magyar városnak még mindig 26 százaléka magyar - és ezért, az érvényben levő helyhatósági törvény szerint, ki kellett volna írni az utcák neveit magyarul is. Ez eddig még nem történt meg. Ady Endre városában, a loo utcából alig 3o viseli magyar személyiség nevét. Bizzunk benne, hogy ez is meg lesz! __________________________________Martin János Bajvívás, kocsonya, wellness Februári vár- és malomtúrák a Balaton-felvidéken Közérzetjavító ötletparádé a sümegi vár alatt Margittal Gábor Nem lehet elég korán kezdeni és elég későn befejezni a vártúrázást - ezzel mindenki egyetérthet, akit megfertőzött ez a szenvedély. Hát még abban az időszakban, amikor sem vietnami papucsok, sem suhogós melegítők nem kedvetlcní- tik el az országjárót a Balaton északnyugati
