Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-03-01 / 3. szám
2007. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 Azoknak a magyaroknak, akik még nem látták színpadon, vagy sohasem olvasták AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁT II. rész A tizenegyedik szín már a kapitalizmus hajnalát mutatja be. Itt vagyunk Londonban, ahol a mindennapi élet már visszatükrözi a rettegést, a pénzcsináló tevékenység bizonytalan voltát. Ádámot, aki itt már mint meglett korú kereskedő van jelen, egy ideig megtéveszti a nagy zsibongás, a hangosan zajló élet.... “Szabad versenytér nyílt meg a kebelnek, Rabszolgákkal már gúlát nem emelnek....” Lucifer vezetésével megismerkedik a tőkés világ ellentmondásaival, a tragédiákkal amiket ez a rendszer is magában hordoz. A londoni szín, ahol természetesen Éva is megjelenik polgárlány képében, Éva megdicsőülésével zárul, ahol mint a tisztaság jelképe mondja: “Szerelem, költészet s ifjúság Nemtője tár utat honomba....” A tizenkettedik szín Fourier Charles (1772-1837) francia szocialista fdozófus által kiagyalt falansztert mutatja be, mint az emberiség történetének egyik végső fejezetét. A “falanszter” szó a Fourier által használt “falanx”-ból alakult. Ez a fantasztikus világ torzképe egy olyan társadalomnak, ahol a “tudomány”, mondhatnánk a “szocialista tudomány” játsza a vezetőszerepet. Itt mindent ésszerűsítenek, az embereket számokkal jelölik, a gyerekeket “tudományosan” nevelik, család nincs, a “tudós” állapítja meg ki mire alkalmas....Nyivánvalóvá lesz, hogy a “testvériség” és az “egyenlőség” elveinek egyedural kodása korántsem hozza meg a boldogságot. A színen megjelenik Éva. Adámnak Éva iránt érzett szerelmét a “tudósok” sajnálatos betegségnek nvilvánitiák és kórházba akarják utalni őket. Ádám felismeri a falanszter sivárságát, az emberi érzelmek teljes hiányát, mondván ... ...”Ne sajnáljatok.- Mienk Ez őrülés: mi józanságtokat nem irigyeljük.”... Lucifer vezetésével otthagyják a falansztert... A tizenharmadik színben Lucifer és Ádám a világűrben repülnek. Lucifer, a gonosz angyal, le akarja győzni, megsemmisíteni Ádámban az embert, az érző, lelkes teremtményt és uralkodni akar rajta. Ezért el akarja szakítani Ádámot a földtől, hogy “új bolygóként keringjen” ott ahol az ő, Lucifer számára “fog élet fej- ledezni”. A már-már kétkedő Ádámot a Föld Szellemének szava téríti magához, mire Ádám eszmélve mondja: “Élek megint.- Érzem, mert szenvedek, De szenvedésem édes nekem, Oly iszonyatos az, megsemmisülni.— Oh, Lucifer! Vezess földemre vissza, Ha oly sokat csatáztam, hasztalan, Csatázzam újra, és boldog leszek...” Elértünk a tizennegyedik színhez. A Föld kihűlt, mindent jég fed. Kevés a növény, kevés a vad - a világ pusztulóban van. Az ember csupán a túléléséért küzd. Ádám, aki fokozatosan öregedett a történelmi színeken át, most már életunt, megtört aggastyánként, kiábrán-dultan szemléli a világot. És amikor felismeri a félállat eszkimó feleségében Évát, az ő Éváját, aki számára eddig mindig az eszményi szépet, a költészetet jelentette, összetörve kéri Lucifert, hogy vezesse vissza e borzalmas Jövőből a Jelenbe.... Az utolsó szín újra az Édenen kívü játszódik le, ott ahol “az álom” elkezdődött. Ádám életerős ifjúként ébred nehéz álmából. “Rettentő képek, oh hova levétek...” szavakkal tér magához az első ember. Lucifer tovább folytatja Isten és Ember ellenes munkáját. Rámutat a hit és az élet hiábavalóságára, mondván Ádámnak: ...” te eszköz vagy csak... melyet a végzet hajt előre...” Ádám, ebben a helyzetben a Lucifer által sugalmazott tetthez, az öngyilkossághoz akar folyamodni. így akarja megelőzni az Emberiségre váró sorsot, vagyis Isten akaratának, a Teremtésnak végbemenetelét. “ Előttem a szírt és alatta a mély: Egy ugrás, mint utolsó felvonás... S azt mondom: vége a komédiának,-“ Ezt a lépést, mely Lucifer győzelme lenne, Ádám a jövőnek hozó áldozatnak hiszi. De megjelenik a színen Éva., .az emberiség megmaradásának biztosítéka: “Most biztosítva áll már a jövő...” és a híressé vált mondás: “Anyának érzem, óh Ádám magam...” Az Úr akarata erősebb volt Lucifer ármánykodásainál és Ádám gyöngeségénél. Ádám ezt térdre esve ismeri fel. Bekövetkezik az összecsapás Ádám és Lucifer kö-zött. Itt lép közbe az Úr, a Teremtő Isten. Ádám kérdi: ....” óh, Uram! Ki fog feltartani Hogy megmaradjak a helyes úton?” Mire az Úr: ....” Karod erős - szíved emelkedett. Végtelen a tér mely munkára hív. S hajói ügyelsz, egy Szózat zeng feléd....” Itt esik szó az élettárs, a nő szent feladatáról, az emberiség fenntartásáról, segítségéről az élet nehézségeinek elviselésében. Lucifer is a színen marad. Büntetése végtelen: szüntelen kell lássa, hogy ...“mit rontni vágyói, szép és nemesnek új csirája lesz” ....
