Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-02-01 / 2. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. február közülük elutasítóan. Bárót városában még nem mindenkihez jutottak el a szavazóumával. Az eddig feldolgozott eredmények Baráton is a falvakéhoz hasonlóak, a lakosság szinte százszázalékosan támogatja az autonómia megvalósítását. Folytatódott a népszavazás Száraz- ajta községben és Székelyszáldoboson, Uzonkafürdőn és Olaszteleken is. —Sólyom László szerint Európa az elitek projektje volt, és egyelőre az is maradt, az EU nem termelt ki olyan egységes szellemet, amely közvetlen választ és egységes szellemi alapot adna - a köztársasági elnök erről az "Európa az átalakuló világban" című nemzetközi konferencián beszélt Budapesten, az Akadémián. Az államfő nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az európai integráció lényegében megrekedt a jogtechnikai és a gazdasági követelmények teljesítése szintjén. "Európa, mint jelszó igen hatásos volt. Sokakat lelkesített, sokaknak jelentett elégtételt, de mélyebb reflexió nem kísérte a társadalomban. Azaz a közvetlen politikai és gazdasági vonatkozásokon túl nem nyílt arról diskurzus, milyen Európába is tértünk vissza" - mondta az államfő. Magyarországról szólva Sólyom László kiemelte, hogy a rendszerváltásba bele volt programozva a tömeges kiábrándulás és a politikai megosztottság. Sem a jobb-, sem a baloldal nem találta meg az államfő szerint azokat a modem európai kapcsolódási pontokat, amelyekre identitását építhetné. A köztársasági elnök az egységes európai szellemi alap létrejöttét sürgette, amely megteremtéséhez véleménye szerint Magyarország is hozzájárulhatna. Ilyen hozzáadott érték lehetne az emberi jogok kérdése, amelyre Magyarország különösképpen érzékeny. Az értékközösség létrejöttéhez a magyar környezetvédelmi tapasztalat is hozzájárulhat. Harmadik ilyen tényezőként említette az államfő a nemzeti kisebbségek kérdését. A kisebbségek és az egyház kapcsolatáról szólva a köztársasági elnök rámutatott: egy kisebbséget sokszor csak az egyház tart össze. "A vallás saját kultúrán belüli megélése nem tagadható meg a hívőktől. Természetszerűleg jelentkezik a kisebbségek igénye a területi elvű egyházszervezés mellett a személyi elv alapján történő püspökrendelésre" - hangsúlyozta Sólyom László. Hozzátette: ez megoldaná a szórvány-lelkigondozást, valamint a külföldön munkát vállalók számára is fontos lenne, hiszen nekik szintén anyanyelvi, saját kultúrájuknak megfelelő vallásgyakorlásra van szükségük. A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt ugyancsak az Akadémián rendeztek igen jelentős tanácskozást Társadalom és etikai kérdések - Keresztények és marxisták vonatkozásában címmel, amely akkor a kétpólusú világrendben óriási visszhangot váltott ki. "A világ megváltozott, nincs két nagyhatalom többé, ma a globalizáció és Európa jövője a nagy kérdés" - mondta az MTA Hnöke. Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg húsz évvel ezelőtt az egyház még az ateizmussal szembesült, ma a liitnélkül iséggel. "Ma kevesebb a meggyőződéses ateista, mint a nem hívő, a közömbös " - magyarázta. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy "a keresztény világnézet olyan tényező, amely Európa egyesítése, szellemi egysége irányában hat és egyúttal akár a jogfejlődének is egyfajta komoly alapját kínálja". Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Paul Poupard, munkássága elismeréseként, a Tudomány és Művészet elnevezésű kitüntetést veheti majd át a konferencia alkalmából az MTA elnökétől. A háromnapos nemzetközi konferenciát a Kultúra Pápai Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az MTA szervezte. A szervezők célja megvizsgálni azt, hogy mit jelent Európa mint politikai, kulturális, társadalmi jelenség a változó, globalizálódott világban, valamint azt, hogy az emberi tudás hol ütközik morális korlátokba, (htmh)-Sárközy Júlia Tisztogatás a Vatikánban című, római tudósítása szerint „Az ügynökmúltú lengyel Stanislaw Wielgus érseki lemondására való vatikáni rábó- lintás csak a jéghegy csúcsa. Ezzel párhuzamosan XVI. Benedek pápa az elődjével az egyház élére került lengyel klán felszámolásán dolgozik - szól a római vatika- nisták véleménye, akik szerint harc zajlik a kúriában.” A cikkíró kifejti: „Csendes takarítás, mások szerint leszámolás zajlik a Vatikán falain belül. Miközben a figyelem Lengyelországra összpontosul, a pápa nemet mondott a Világiak Pápai Tanácsának elnöke, Stanislaw Rylko bíborosi kinevezésére, leváltotta a vatikáni kormányzó Edmund Szokát, távoznia kellett a Szentté- avatási Ügyek Kongregáció éléről Edward Novaknak, ahogyan a moszkvai nunciusnak, Tadeusz Kondrusie- wicznek is, akinek helyettesítésével talán könnyebbé válik a találkozás a római pápa és a moszkvai pátriárka között. A pápa visszavonta Jozef Glemp örökös prímási kinevezését is... XVI. Benedek egymás után váltja le elődje, Karol Wojtyla embereit, és a lengyel ügynökbotrány csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot... ami a lengyeleket illeti, az biztos, hogy II. János Pál boldoggáavatása rekordgyorsasággal halad, január végén megjelennek volt titkára, Stanislaw Dziwisz visszaemlékezései, a varsói érseki székre pedig Radom püspöke, Zygmunt Zimowski esélyes.” Magyar Kurír
