Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11. szám
2007. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM 1 Pálfai álmok - élhető falu Széppé tennék a községet, de nem olcsó és gyors, biztos megoldásokat keresnek a fejlesztésre.-Sokszor, sok helyen elmondtam, nekem ez a világ közepe - mondja Bárdi Imre polgármester a falujáról. — Mi nem merünk nagyokat álmodni, apró, de biztos lépésekben szeretnénk haladni - teszi hozzá. A falu vezetői úgylátják, mindig a szegény ember a legpazarlóbb. Pálfán ezentúl nem így lesz. A jövőben nem az olcsó, látványos és gyors megoldásokra törekszenek, hanem a minőségre — Ígéri a polgármester. Bérdi Imre azt mondja, nem mernek nagyot álmodni, inkább lassan haladnak, de arra törekszenek, hogy amit megcsinálnak, az jó minőségű legyen és sokáig szolgálja az ott élőket. A cél, hogy élhetőbb, szebb legyen a falu. Több mint százhatvanan járnak a pálfai iskolába A közszolgáltatást ellátó intézményekre büszkék lehetnek. Az elmúlt évek alatt felújították ezeket. Az óvoda és az iskola épületét hőszigetelt nyílászárókkal, vezetékes gázzal látták el. Most még nincs is gond, mert az előbbibe hatvan, az utóbbiba több mint százhatvan gyerek jár. A jövő nem túl kecsegtető, tavaly előtt kilenc, tavaly 11 gyermek született. A megtartó erő a polgár- mester szerint a munkahely lenne. A legnagyobb munkáltató a Fogyatékosok Otthona, a hagyományos ágazat a mezőgazdaság, manapság kevés embernek nyújt megélhetést. Az emberek hozzászoktak, hogy ingázniuk kell a munkahelyükre, de a falu első embere úgy reméli, változik majd a gazdaság és szükség lesz arra, amit a parasztember megtermel. Addig is ők azon lesznek, hogy a település még hosszú ideig szép és kényelmes otthont adjon az ott élőknek. Az én falum: Patkós Gyuláné Szigeti Aurélia bár nem született pálfainak, ma már annak vallja magát. Erre minden oka megvan, Hiszen harminc éve tanít itt, több nemzedék felnőtt a keze alatt. — Amióta itt élek külsőleg is rengeteget fejlődött a falu. Megszerettem a pálfaiakat és bízom bennük. Azt remélem, az iskola is, a falu is élni és fejlődni fog — mondja. Büszke azokra a gyerekekre, akik felnőttek a szárnyai alatt, különösen arra, hogy öten tanítónak készülve nála töltötték gyakorlatukat is. /Tolnai Népújság/ rr Ősz Selmecen Kiss Gy. Csaba Nézem a város honlapján, milyen idő van odafönt. Szinte hihetetlen, kedd dél tájban 21 fok. Mert amikor megérkezik az ember a hegyekkel körülzárt katlanba, azonnal érzi a különbséget, legalább négy-öt fokkal hűvösebb a levegő, mint Esztergomban vagy akár Léván. Előbb megérkezik az ősz, és tovább marad a tél. Szeptember második hetében Selmecbánya gyakran járt az eszemben. Soha nem voltam sajnos a híres szala- manderfelvonuláson, amikor a bealkonyodó városban fáklyákkal, bányászlámpákkal indul a kanyargó menet, ahogy egykor jeles napokon, ballagáskor például, a híres-nevezetes akadémia hallgatói vonultak a görbe belvárosi utcákon. Mikszáth után szabadon: felfelé vagy lefelé, mert itt nincs harmadik út. 1993-tól ismét felelevenítették a szép szokást. Eljönnek ilyenkor Selmecbányára az utódiskolák képviselői Magyarországról is. El és terjed Selmec kultusza Soprontól Dunaújvárosig és Miskolcig. Kár, hogy közös kulturális hagyományaink e felföldi városa nem tart testvérvárosi kapcsolatot magyarországi településsel. Az idén szeptember 7-9. között tartották meg a városban a szalamandemapokat. Az ünnepségek során avatták díszpolgárrá Anton Hykischt, a szlovák irodalom innen elszármazott képviselőjét (magyarul is olvasható M. S. mesterről írt történelmi regénye, a Mesterek ideje). Szeptember 19-én és 20-án pedig a táj egy másik kitűnő szlovák írójáról emlékeztek meg a városban, a száz éve született Jozef Horákról. A szomszédos faluból való prózaíró hosszú éveken át tanítóként dolgozott. 1942- ben jelent meg az Arany város című történelmi regénye a XVI. századi Selmecbányáról. A magyar írók közül a legjobban Tamási Áronéra emlékeztet a stílusa. A város patríciuscsaládjainak és a tragikus sorsú Rössel Borbálának az életét ismerhetjük meg müvéből. Úgy látszik, a bányák kimerülése után Selmec az irodalom ihletője. Hosszú magyar névsor: Mikszáth Kálmántól Lövik Ká- rolyon, Kosáryné Réz Lolán, Szitnyai Zoltánon át egészen Száraz György Miklósig. (MNO)
