Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11. szám

2007. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM 1 Pálfai álmok - élhető falu Széppé tennék a községet, de nem olcsó és gyors, biztos megoldásokat keresnek a fejlesztésre.-Sokszor, sok helyen elmondtam, nekem ez a világ közepe - mondja Bárdi Imre polgármester a falu­járól. — Mi nem merünk nagyokat álmodni, apró, de biztos lépésekben szeretnénk haladni - teszi hozzá. A falu vezetői úgylátják, mindig a szegény ember a legpazarlóbb. Pálfán ezentúl nem így lesz. A jövőben nem az olcsó, látványos és gyors megoldásokra törek­szenek, hanem a minőségre — Ígéri a polgármester. Bérdi Imre azt mondja, nem mernek nagyot álmodni, in­kább lassan haladnak, de arra törekszenek, hogy amit megcsinálnak, az jó minőségű legyen és sokáig szolgál­ja az ott élőket. A cél, hogy élhetőbb, szebb legyen a falu. Több mint százhatvanan járnak a pálfai iskolába A közszolgáltatást ellátó intézményekre büszkék lehet­nek. Az elmúlt évek alatt felújították ezeket. Az óvoda és az iskola épületét hőszigetelt nyílászárókkal, vezeté­kes gázzal látták el. Most még nincs is gond, mert az előbbibe hatvan, az utóbbiba több mint százhatvan gye­rek jár. A jövő nem túl kecsegtető, tavaly előtt kilenc, tavaly 11 gyermek született. A megtartó erő a polgár- mester szerint a munkahely lenne. A legnagyobb mun­káltató a Fogyatékosok Otthona, a hagyományos ágazat a mezőgazdaság, manapság kevés embernek nyújt meg­élhetést. Az emberek hozzászoktak, hogy ingázniuk kell a munkahelyükre, de a falu első embere úgy reméli, vál­tozik majd a gazdaság és szükség lesz arra, amit a pa­rasztember megtermel. Addig is ők azon lesznek, hogy a település még hosszú ideig szép és kényelmes otthont adjon az ott élőknek. Az én falum: Patkós Gyuláné Szigeti Aurélia bár nem született pálfainak, ma már annak vallja magát. Erre min­den oka megvan, Hiszen harminc éve tanít itt, több nemzedék felnőtt a keze alatt. — Amióta itt élek külsőleg is ren­geteget fejlődött a falu. Megszerettem a pálfaiakat és bí­zom bennük. Azt remélem, az iskola is, a falu is élni és fejlődni fog — mondja. Büszke azokra a gyerekekre, akik felnőttek a szárnyai alatt, különösen arra, hogy öten ta­nítónak készülve nála töltötték gyakorlatukat is. /Tolnai Népújság/ rr Ősz Selmecen Kiss Gy. Csaba Nézem a város honlapján, milyen idő van odafönt. Szinte hihetetlen, kedd dél tájban 21 fok. Mert amikor megérkezik az ember a hegyekkel körülzárt katlanba, azonnal érzi a különbséget, legalább négy-öt fokkal hűvösebb a levegő, mint Esztergomban vagy akár Léván. Előbb megérkezik az ősz, és tovább marad a tél. Szeptember második hetében Selmecbánya gyakran járt az eszemben. Soha nem voltam sajnos a híres szala- manderfelvonuláson, amikor a bealkonyodó városban fáklyákkal, bányászlámpákkal indul a kanyargó menet, ahogy egykor jeles napokon, ballagáskor például, a híres-nevezetes akadémia hallgatói vonultak a görbe belvárosi utcákon. Mikszáth után szabadon: felfelé vagy lefelé, mert itt nincs harmadik út. 1993-tól ismét fel­elevenítették a szép szokást. Eljönnek ilyenkor Selmec­bányára az utódiskolák képviselői Magyarországról is. El és terjed Selmec kultusza Soprontól Dunaújvárosig és Miskolcig. Kár, hogy közös kulturális hagyományaink e felföldi városa nem tart testvérvárosi kapcsolatot magyarországi településsel. Az idén szeptember 7-9. között tartották meg a városban a szalamandemapokat. Az ünnepségek során avatták díszpolgárrá Anton Hykischt, a szlovák irodalom innen elszármazott képviselőjét (magyarul is olvasható M. S. mesterről írt történelmi regénye, a Mes­terek ideje). Szeptember 19-én és 20-án pedig a táj egy másik ki­tűnő szlovák írójáról emlékeztek meg a városban, a száz éve született Jozef Horákról. A szomszédos faluból való prózaíró hosszú éveken át tanítóként dolgozott. 1942- ben jelent meg az Arany város című történelmi regénye a XVI. századi Selmecbányáról. A magyar írók közül a legjobban Tamási Áronéra emlékeztet a stílusa. A város patríciuscsaládjainak és a tragikus sorsú Rössel Borbá­lának az életét ismerhetjük meg müvéből. Úgy látszik, a bányák kimerülése után Selmec az irodalom ihletője. Hosszú magyar névsor: Mikszáth Kálmántól Lövik Ká- rolyon, Kosáryné Réz Lolán, Szitnyai Zoltánon át egé­szen Száraz György Miklósig. (MNO)

Next

/
Oldalképek
Tartalom