Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-10-01 / 10. szám

2007. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 EGYHÁZI KÖRKÉP (Összeállította: fr. Hesz Dénes ofm) A Magyar Katolikus Püspöki Kar őszi gyűlése A püspökök foglalkoztak a II. Vatikáni Zsinat előtti (trienti) miseforma használatával, ami XVI. Benedek pápa „Summorum Pöntificum” kezdetű apostoli levele értelmében szeptember 14-én lép életbe. A VI. Pál pápa által 1970-ben kiadott, majd II. János Pál pápa által meg­erősített Római Misekönyv továbbra is az Eucharisztia ünneplésének rendes formája. Az új szabályozás enge­délyezi a korábbi misekönyv használatát mint rendkívüli formát, hogy annak gazdagsága is jelen legyen az Egyház életében. A testület tagjai megtárgyalták a trienti liturgia alkalmazási feltételeit. A konferencián Erdő Péter bíboros beszámolt a történel­mi egyházakkal és a kormánnyal folytatott tárgyalásokról. Ezek középpontjában elsősorban az egyházfinanszírozás kérdése áll, közölte az MKPK elnöke. A konferencia napirendjén szerepeltek a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdések, valamint Erdő Péter tájékoztatta a püspöki kar tagjait a szeptember 16. és 22. közötti Buda­pesti Városmisszióról. A magyar fővárosbeli eseménnyel lezárul az európai városmissziók első köre, amelyet hamarosan újabb követhet. Ezt jelzi, hogy Barcelona, Dublin, Zágráb és Varsó is érdeklődik a misszió iránt. A négy említett város képviselői mellett az eseménysoro­zatra- hazánkba érkeznek a korábbi missziós városok, Bécs, Párizs, Brüsszel és Lisszabon főpásztorai, valamint Camillo Ruini bíboros is a pápa különleges küldöttjeként. Az olasz főpásztor szeptember 19-én 11 órakor az eszter­gomi bazilikában és szeptember 21-én 20.30-kor a Gel- lért-hegyen celebrál szentmisét. Az őszi ülésen a konferencia betöltötte a Seregély István érsek nyugalomba vonulásával megüresedett posztot a Világiak Bizottságának élén, új elnöke Ternyák Csaba egri érsek. XVI. Benedek látogatása Ausztriában Szeptember 10-e és 12-e között a Szentatya hivatalos lá­togatásra Ausztriába utazott. XVI. Benedek pápa megér­kezése után Bécsben a Judenplatzon a holokauszt áldo­zatainak emléke előtt hajtott fejet. Apostoli útjának má­sodik napján Mariazellbe utazott a pápa, ahol szentmisét mutatott be, majd papokkal és szerzetesekkel elimádkozta a vesperást. Joseph Ratzinger bíboros 2004-ben, amikor Mariazellben járt, ígéretet tett, hogy a kegyhely alapí­tásának 850. évfordulóján rendezett ünnepségekre visz- szatér - s ezt az ígéretét már pápaként váltja be. Vasárnap délelőtt a bécsi Stephansdomban szentmisét mutatott be, majd a heiligenkreuzi ciszterci kolostorba látogatott el. A látogatás csúcspontja a mariazelli szentmise a kegyhely alapításának 850. évfordulója alkalmából volt. Máriacell magyar emlékei A Mariazellbe érkező zarándokok lépten-nyomon magyar vonatkozású emlékekre bukkannak a kegyhelyen. Az 1157-ből származó kegyszobrot egyszerre vallják a ma­gukénak magyarok (Magna Mater Hungarorum), osztrá­kok (Magna Mater Austiriae) és a szláv népek is (Mater gentium Slavorum). A XII. század derekán egy bencés szerzetes érkezett a Sankt Lambrecht apátságból, hogy re­meteként éljen ezen a helyen. A magafaragta Madonna szobornak kis kápolnát épített az időjárás viszontagságai ellen. Innen ered a helység elnevezése: Cella Mariae. Az imameghallgatások híre akkor terjedt el szélesebb körben, amikor Henrik morva őrgróf és felesége a Celli Szűz köz­benjárására felépült gyógyíthatatlan betegségéből. A XIV. században Nagy Lajos magyar király a törökön aratott győzelme után fogadalmi ajándékképpen egy gaz­dagon díszített Mária-képet ajándékozott a templomnak, s ő az építtetője a mai bazilika főhajójának, és 90 m magas gótikus tornyának is.. A Szent Korona motívuma ismer­hető fel a szentélyrácson, a gótikus ív záróköve pedig Nagy Lajos magyar királyt és hitvesét ábrázolja. A XVII. századi barokk oldalkápolnák néhány kivétellel szintén nagylelkű magyar zarándokokról. Mindszenty József bí­boros 1975-től nyugodott ezen a helyen, míg 1991. május 3-án holttestét átszállították Esztergomba. Az 50 m magas kupola alatt és a szentélyben is számos magyar emlékre lelhetünk. A kupola freskója az evangélisták mellett az ország négy védőszentjét ábrázolja, köztük Szent István magyar királyt. A szentély képei Mariazell történetét me­sélik el. A déli oldalon Nagy Lajos király és felesége ajánlja koronáját a Szűzanyának. A párkány alatti votiv- képen Esterházy Pál nádor és Thököly Éva köszönik meg a Celli Szűz oltalmát a török elleni küzdelemben. A bazi­lika kincstára is sok magyar fogadalmi ajándékot őriz; legértékesebb darabja a Nagy Lajos király által adomá­nyozott, gazdagon díszített Madonna-kép, mely itáliai művész alkotása. A kép keretén egyaránt felfedezhetjük a magyar, a lengyel és az Anjou címert. A pápa találkozik I. Bartolomaiosz pátriárkával és Kirill metropolitával A Szent Egyed Közösség október 21. és 23. között Ná­polyban szervezi az Assisi-béketalálkozót — a pápalá­togatással egyidőben. A két rendezvény egybeesését Crescenzio Sepe bíboros erősítette meg - írja a Kathpress. A pápa programja októ­ber 21-én 10 órakor szentmisével kezdődik a Plebiscite téren. Az Úrangyala-imádságot követően a Szentatya az egy­házmegye vezetésével a szemináriumban ebédel. Ezután kerül sor a Szent Egyed Közösség által szervezett találko­zóra különböző felekezetek küldöttségeinek részvételé­vel. Délután 5 óra körül a pápa visszatér Rómába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom