Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-01-01 / 1. szám

26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. január HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--Hosszan tartó betegség után elhunyt Sütő And­rás szeptember 30-án Budapesten. A melanomában el­hunyt író az Országos Onkológiai Intézet betege volt. Sütő András /sz. Pusztakamarás, 1927. jún. 177 1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főis­kola rendező szakos hallgatója, majd tanulmányait meg­szakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az ötvenes évek politikai viszonyaival, ezért 1954-ben lemondott állásá­ról és Marosvásárhelyre költözött, ahol egészen 1989-ig a helyi lapok főszerkesztői pozícióját töltötte be. 1965 és 1977 között parlamenti képviselő, 1974-től 1982-ig a Romániai írószövetség alelnöki posztját töltötte be. 1980-tól kezdve a Ceausescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. 1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromok idején elvesztette egyik szeme világát. Legismertebb müvei: Mezítlábas menyasszony (dráma), Félrejáró Salamon (kisregény), Pompás Gedeon (dráma), Anyám könnyű álmot ígér (regény), Istenek és falovacskák (esszék), Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma), Csillag a mág­lyán (dráma), Káin és Ábel (dráma), Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé), Százai menyegző (dráma), Ad­vent a Hargitán (dráma), Szemet szóért (naplójegyze­tek), Balkáni gerle (dráma). /Szabadság, Kolozsvár/-Az elmúlt hétvégén vette kezdetét a hagyomá­nyos, immár 10. alkalommal megrendezett Bezdáni Színházi Napok elnevezésű rendezvény, amelyet a helyi művelődési egyesület szervez. Az ünnepélyes megnyitó szombaton volt a színházteremben. A helyi Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület színjátszói a Kár összeveszni velem című összeállítást adták elő dr. Pfaff Mihály ren­dezésében. Vasárnap este a péterréveiek mutatkoztak be a Sárga csikó című népszínművel, amelyet Bosnyák Mária rendezett. Mindkét előadás szép sikert aratott, ki­vívta a nagyszámú közönség tetszését. Minden bizony­nyal így ez lesz a következő darabokkal is. Október 7- én, szombaton a bácskertesi (kupuszinai) Petőfi Sándor ME műkedvelői vidám zenés estet szerveznek Teve van egypúpú, van...címmel Molnár József rendezésében. Másnap, október 8-án a bezdániak táncolnak és énekel­nek majd, koreográfusuk, Kanizsai Ilona vezetésével. A rendezvénysorozatból nem maradnak ki a nemesiniliti- csiek sem. A Németh László ME Alfonso Passo: Ön is lehet gyilkos című darabját viszi színre, amelynek ren­dezője Litvay Rippli Katalin. Előadásukra október 14-én kerül sor. Másnap, vasárnap lesz a záróműsor, amelyen becsei táncegyüttes lép fel dél-amerikai ritmusban. /Ma­gyar Szó (Újvidék), okt. 37 —A közeljövőben Kolozsváron, a Szent Mihály- templom főbejárata melletti templomkertben avatják fel Márton Áron püspök szobrát, Bocskay Vince szobrász- művész alkotását. A szobor elkészítésére a római kato­likus plébánia 2001-ben írt ki pályázatot. 2002-ben fo­gott a szoborhoz, dolgozott az agyagmintán. Nem sok­kal befejezése előtt a szobor váza megroppant és eldőlt, újra kellett kezdenie az egészet. Kilenc hónapot dolgo­zott rajta, hogy újból elkészüljön. Karcagon öntette, mert jó minőségű a munkájuk. Eddig négy szobrát ön­tötték Karcagon: Mikó Imre szobrát, amelyet Sepsi- szentgyörgyön állítottak fel, Apor Vilmos szobrát, amely Gyulán van, Patasics Ádám kalocsai érsek szob­rát, amit Kalocsán helyeztek el, és most a Márton Áron szobrát. Bocskay Vince jelenleg egy 1956-os emlékmű­vön dolgozik. A Kolozsvár Társaság elnökeként Kántor Lajos hirdette meg egy 1956-os emlékmű pályázatát, amit Kolozsváron, a sétatéren szeretnének felállítani. /Szabadság, Kolozsvár/ —A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége he­tente két alkalommal, három-három magyarórát tart tu­catnyi gyereknek immár Bákóban is, a Ion Luca Álta­lános Iskolában. Jelenleg tizenegyen járnak Hegyeli At­tila óráira. Hegyeli szerint a moldvai csángó falvakhoz képest - ahol az idősebb korosztály mégiscsak ápolja anyanyelvét és kultúráját - a 175 ezres lakosú Bákóban szinte minden csángómagyar asszimilálódott. "Szinte nincs olyan hét vagy akár olyan nap, hogy a négy bákói napilap közül valamelyik ne támadná a szövetségünket vagy a magyarságot. Alig adták be nyolc szülő kér­vényét a bákói tanfelügyelőséghez, másnap valamennyi- üket megkereste a helyi román sajtó, és valósággal kér­dőre vonta őket. Szerencsére a gyalázkodó cikkek nem tántorították el őket döntésüktől. Jelenleg Moldvában 16 helységben oktatják a magyar nyelvet, köztük 14-ben immár anyanyelvi tantárgyként az állami iskolákban is. Tavaly 661 gyerek számára kérvényezték a szülők az iskolai magyamyelv-órák bevezetését, ez a szám a 2006/2007-es tanévben 981-re emelkedett. /Krónika, Kolozsvár/ —Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) központi ünnepségére Nagyszőlő­sön, a Perényi Zsigmond Középiskolában került sor. A rendezvényen felavatták az ellenálló csoportok és hősök emléktábláját. Az ezt követő emlékkonferencián felszó­lalt Gajdos István, az UMDSZ elnöke, valamint a ma­gyarországi Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli

Next

/
Oldalképek
Tartalom