Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 2007. szeptember Érdekes látnivalót ígér a Mezőgazdasági Gépmúzeum, mely az országban egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik. Célja a paraszti uradalmi gazdálkodásban egykor használatos gépek, járművek és munkaeszközök együttes bemutatása. A gyűjtemény alapját Hajdú Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak. A bejáratnál egy kis faragott harangláb emlékeztet minden betérőt a Trianonban elszakított testvéreinkre. A Bogácstól 17 kilométerre fekvő Eger városában megelevenednek Gárdonyi Géza híres regényének helyszínei. Az ágyúk, a hatalmas várfalak, tornyok, a török kort bemutató panoptikum, a Tömlöc-bástya felidézik a 150 éves török uralmat és Dobó István maroknyi seregének bátor helytállását. Megtalálható itt a nagy író, Gárdonyi Géza sírja és Dobó István síremléke. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdőt kiváló gyógyha- tásfokának köszönhetően az első három hazai gyógyfürdő között említik. Nevét Zsóry Lajos egykori főszolgabíróról kapta, akinek a birtokán 1939-ben kő- olajkutató fúrásokba kezdtek. A mélyből olaj helyett termálvíz tört fel. A hévizet 1968-ban nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Ennek a 72 Celsius-fokos víznek Magyarország összes gyógyvizei között a legmagasabb a kéntartalma. A Bükk hegység útjait járva megnéztük a híres Kaptárköveket, melyek a XI-XIV. században a riolit- tufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egy időben jelentek meg. A kaptár szó etimológiai eredetét vizsgálva is több feltevés alakult ki. Legvalószínűbb, hogy - mint a kaptár szóból következtetni is lehet - méh- kaptár céljait szolgálták. Cserépváralja határában van a Mangó-tető, itt található a kaptárkövek legmonumen- tálisabb példánya. A déli oldala szabályos kúp, hozzávetőlegesen 12-13 méter magas. Huszonöt fülke található benne. A sok esős nap után végre szikrázó napsütésben nyeregbe ültünk, hogy megnézzük a Hór-patak völgyét. Mintegy három kilométer hosszú út kanyarog a hegyvonulatok között az erdő mélyén egy tájházhoz, ahonnan tovább vezet az út Hollóstetőre. Egy egész napos kirándulást tettünk Szilvásváradra, ahonnan kisvasút visz föl a páratlan szépségű Fátyolvízeséshez. A Bükki Nemzeti Park egyik legszebb, kiemelkedő értéket képviselő természeti képződménye, mely édesvízi mésztufa (travertinó) lépcsőit a természet hozta létre, ahogy a mészkőlerakódás maga alá temette, megkövesítette a vízinövényeket és a fák gyökereit. Itt sorakoznak hazánk legszabályosabb forrásmészkő gátjai. Nem messze látható a kristálytiszta vizű Sziklaforrás, innen meredek út vezet föl az istál- lóskői ősemberbarlanghoz. Visszafelé érdemes rászánni a gyalogutat az erdőn keresztül, ahol az előbújó kis patakok és vízfolyások gyönyörű látnivalót kínálnak, és megcsodálhatjuk az erdő közepén Horváth Béres János tölgyfából faragott "Kárpátok Őre" emlékművét. Rózsásáé Kubányi Andrea Szüretibál a Tolna megyi Pusztahencsén Minden szüreti bálra új műsort tanulnak a Vadvirág Néptánc Együttes tagjai. A csapat 1997-ben alakult. Az ötlet Szabó Istvánnétól származott, aki mindig szeretett táncolni. Azóta ő a csoport vezetője. A közösség tagjai mezőföldi, sárközi, kalocsai és szatmári táncokat adnak elő, amelyekhez külön ruhát is varratnak. A színes blúzok, kötények többsége a helyiek adakozásából és a vállalkozók támogatásából készült el. Az is előfordult már, hogy a felnőttek maguk vállalták a fellépő ruhák költségeit. A próbákra negyvenen járnak, de a szüret közeledtével megnő a létszám, olyankor a hetvenet is eléri.. A felnőttek ugyanolyan lelkesedéssel gyakorolnak a bemutatókra, mint a gyerekek. Az együttes évenként négy-öt alkalommal vállal fellépést zenekari kísérettel - mondta Szabó Istvánná. Elkészült a zenei anyag CD- felvétele is, ami szintén a felkészülést segíti. Nyáron tánctáborba mennek, Harkányba. Ott újabb koreográfiát tanulnak, megismerkednek más együttesek tagjaival. Aztán a kemény munka következik: megkezdődnek a szüreti előkészületek. Erdélyből is hívtak tánc- együttest, velük együtt mutatkoztak be. (Sio-Duna Internet)--A kettős állampolgárság szükégességéről és a magyarság összefogásáról is beszéltek a szónokok a vajdasági Moholon. Itt tartotta Szent István napi ünnepségét a délvidéki Magyar Polgári Szövetség. Mivel Szerbiában augusztus 20. nem munkaszüneti nap, a Vajdaságban már évekkel ezelőtt kialakult az a szokás, hogy a hozzá legközelebb eső hétvégen ünnepeljük meg az államalapító királyt.
