Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9. szám
20 egy jól szabott lökéssel visszahozott álmaimból Scarlatti furcsa zenevilágába. Bevallom, előtte életemben összesen sem hallottam 13 Scarlatti szonátát, s feltehetően ezután sem fogok. A Bartók koncert mindkét napján foghíjas volt a terem, talán háromnegyede telt meg a háznak. Akik eljöttek, nem csalódtak a Juilliard Kvartett minden tekin- tettben a várakozásnak megfelelőt nyújtotta. Az első nap a páratlan számú kvartettek az első, a harmadik és ötödik került bemutatásra, míg másnap a páros számú kettes, a négyes és végül a bámulatos hatos zárta a koncertet. A Juilliard Kvartett tagjai valamennyien mestereik hangszereiknek: a hegedűsök Joel Smirnoff és Ronald Copes, a brácsás vagy elegánsabban mélyhegedűs Sámuel Rhodes és végül a csellista Joel Krosick. Az 1946-ban alakult Kvartett tagjai az évek során többször változtak személyekben, ami megmaradt bennük az áhítatos rajongás, Bartók muzsikája után. Az első együttes Amerikában, amely Bartók összes vonósnégyes műveit bemutatta. Ez alkalommal mind a hatot egyszerre, volt is ok spekulációra a szünetben, vajon hangfelvételre készül-e az együttes a Ravinia koncerttel. Az első estén történt gikszer érdemel említést, a harmadik Bartók Kvartett közben a tomboló vad muzsika egy pontján, a csellista Krosnick ütése elszakította a hangszere húrját, a koncert megállt. A művész cca. tíz percet töltött a cselló javításával, majd amikor visszatért, az elsőhegedűs Smiroff bejelentette, miután a mű zeneileg, annyira szorosan összefüggő, ezért elejétől újra ját- szák az egészet. A szorosan összefüggő jellemezte, mindkét este műsorában előadott Kvartetteket, melyeket néhol a tételek közötti szünetek betartása nélkül egyhuzamban játszottak. Bartók Béla a második Vonósnégyesét az első világháború alatt komponálta, a vérzivataros idők hatása zajos fortissimókban formálódott a keze alatt. Ebben a müvében már érezhetők azok a magyar, román és szlovák népdal elemek, amelyek gyűjtése révén váltak ismerté nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Számomra azonban mindig a 4. Vonósnégyes műve a legkedveltebb, abból is a negyedik tétel, az otthoni cigánymuzsikára emlékeztető pizzicato stílusa miatt. Kilenc évvel ezelőtt, 1998-ban a kiváló budapesti Bartók Kvartett járt Chicagóban, akik hatalmas sikert arattak a névadójuk 4. Vonósnégyese előadásával. Visszaemlékezve nem tudnák különbséget tenni a Bartók vagy a Juilliard Kvartett előadása között, az utóbbinál talán csak a magyaros temperamentum hiányzott. Lakóhelyünk több mint negyven év óta Chicago északi, egyik legrégebbi peremvárosához Evanstonhoz köt minket. Tipikus amerikai egyetemi város, melynek lakossága 75-80 ezer között mozog, kivéve a tanítási időszakot, amikor a hírneves Northwestern University diákjai több mint húszezerrel emelik a város lakói létszámát. Egyetemi város, tele kulturális eseményekkel, és mégis meglepő volt olvasni a Public Library programján, hogy június 9-én, szombaton du. 2 órakor Hun2007. szeptember garian Guitar Performance lesz a könyvtár előadótermében. A meghirdetett gitárművész Szabó Sándor neve bizonyára ismert, a gitárzenét kedvelő közönség előtt, jómagam most hallottam róla először. Az előadás kezdete előtt, több ismerős magyar arcot fedeztünk fel a publikum között, de a meglepetés akkor ért, amikor a művész megkérte a hallgatóságot, hogy tegyék fel a kezüket a magyarok. Az 50-60 tagú közönség közel fele nyújtotta kezét az ég felé, a Szabó Sándor megjegyezte, hogy milyen öröm számára, ha honfitársai között lehet, a „ világvégén túli ” koncerten. A programfüzet és magyar klasszikusokat, népdalokat valamint modern kortárs-kompozíciókat hirdetett, érdekes muzsika volt, bár a gitár nem igazán az én világom. A magyar népdalok is másképp hangzanak hegedűn vagy zongorán előadva. Mindezektől függően kitűnő koncertet hallhattunk. Valaki vagy valakik helybe hozták számunkra a magyar kultúrát. No nem a Hiller István által vezetett magyar kultuszminisztérium, nem is annak a New Yorkba kihelyezet amerikai részlege, amely a nagyképű Amerikai Magyar Kulturális Intézet néven működik, Orsós László Jakab vezetése alatt. Az Intézet munkássága, ha van ilyen, az kizárólag Manhattan területén belül észlelhető. Hogy miért viseli az amerikai jelzőt, az többek mellett számomra is érthetetlen. Július 11-én, szerdán este 6:30 órai kezdettel a chicagói Grant Park Festival előadása keretében, a Millennium Park, Jay Pritzker Pavilionban lép a közönség elé Roby Lakatos és Együttese. The Devil’s Fiddler nevet viselő hegedüvirtuóz Roby Lakatos műsorán, a klasszikus művek mellett egyaránt hallható volt magyar cigányzene valamint jazz improvizáció. Az Együttes tagjai, Jánoska Frantisek zongorista, Boni László hegedűs, Lisztes István Jenő cimbalmos és Fehér Róbert nagybőgős. A Grant Park Orchestrat Vajda Gergely karmester vezényelte.. <ü<TOl Qerencséri utca Vcßig-piros rózsa SzáCCj (e kocsis az ütésrőC, Szakíts eyyct róCa. Tßyet szakgjtottam, *EC is fiervasztottam, Qerencséri CeányokSóC ‘Eyyet váíasztottam. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
