Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-06-01 / 6. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. június NAGYSZEBEN 2007-ben Európa egyik fővárosa Az Egyesült Európa tanácsa 1985-ben fogadta el Melina Mercouri, az akkori görög művelődési miniszterasszony javaslatára az évente váltakozó európai KULTURFŐVÁROS ötletét. Ennek értelmében, egy egész évig egy vagy esetleg két várost kiáltanak ki Európa művelődési központjává. Ez is egy alkalom arra, hogy az európaiak jobban megismerjék egymás kultúráját, szokásait, történelmét. Ilyen alkalmakkor kiállításokat rendeznek, előadás- sorozatokat szerveznek - és amennyire csak lehet, feldíszítik a várost, kijavítják, tatarozzák az emlékműveket, épületeket, nevezetesebb helyeket. Vagyis, mindenképpen hasznára válik és tanulságos mind egész Európának, mind pedig a kiválasztott városnak és országnak. Még 2oo4-ben, (amikor Románia még nem volt az Európai Unió tagja), határozták el, hogy 2oo7-ben Nagyszeben (és Luxemburg) lesz Európa kulturális fővárosa. Na és most egy kis ismertetőt erről a “ROMÁN” városról. * Nagyszeben az ősi erdélyi városok közül is kiemelkedik érdekes és gazdag múltjával. A jelenlegi városnak és környékének helyén már a történelem előtti időkben is voltak emberi lakhelyek, legalább is erről tanúskodnak az új-kőkorszak rétegeiben végzett ásatások eredményei. Azt biztosan tudjuk, hogy a rómaiaknak voltak itt települései, Cedonia meg Cibinium néven. Erdélynek ezt a vidékét gyakran zaklatták ázsiai idegenek. 1241-ben mongol iái tatárok rombolták le a még fiatal várost. 1420-tól kezdődően pedig a törökök szinte minden évben betörtek. Ezek pusztították a város és a környező falvak lakosait, akiknek a helyébe románok, kóborló hegyi pásztorok szivárogtak be a Kárpátokon túlról. Nagyszeben városának megalapítása, II Géza királyunk betelepítési politikájának köszönhetően, még 1150-ben indult be. 1192-ben Cibinium, 1223- ban Villa Hermannsdorf, 1401-től pedig Hermannstadt a település neve. A magyar Szeben és a román Sibiu (ejtsd Szibiju) a régi római település nevét tükrözi. Hermannstadt, a város német neve pedig egy nürnbergi eredetű, Hermann nevű telepes nevét örökíti meg. A németek, illetve a szászok betelepítése igen nagy jelentőséggel bírt e vidék fejlődésére. Aránylag gyéren lakott területeket kellet benépesíteni, mégpedig a Magyar Korona fenntartása érdekében. Az ázsiai hordák ellen kellet védeni ezt a területet. A székelyek, ez a katona nép, mely szintén ezen a vidéken lakott, a keleti határok védelmét szolgálták. Ugyancsak határvédelmi szerepet szántak a betelepített szászoknak is. Feladatukként a Vöröstorony szoros védelmét tűzték ki. A szászok 39 tornyot és 4 bástyát emeltek a város védelmére, melyeket a sze- beni 19 iparos-céh tagjai tartották készenlétben. 1224-ben II Endre király önkormányzatot adott a szászoknak, Nagyszebeni központtal. A szebeni királybíró egyben a szászok ispánjának a tisztét is ellátta. A szászok önkormáyzata csak 1876-ban szűnt meg. Míg Szent István királyunk, a nyugatról hozott papokkal megalapozta a nyugati, európai irányú keresztény magyar kultúrát, addig Il-ik Géza és Il-ik Endre, a szászok betelepítésével megalapozták az erdélyi földművességet, kézművességet és kereskedelmet. Nagyszeben, akárcsak minden más erdélyi nagyváros, épületeivel és azok elrendezésével tanúskodik évszázados német és magyar múltjáról. Aki akár csak egyszer is megfordúlt Szebenben, nem felejtheti el patinás épületeit, európai - főleg német stílusú tereit, utcáit, hídjait. Helyenként határozott középkori légkör veszi körűi a sétálót. A többnyire szűk, kanyargós utcák, boltíves, magas oromzatú házak nagyon is emlékeztetnek középkori német városokra. A XIV-ik században megkezdett és 1520-ban befejezett gótikus stílusú templom múzeumba illő falfestményekkel ékes. Az újabb, XVI-ik században épített templomok a gazdag szász nemesek emlékeit örökítik meg Jelentős az 1474-ben épült Ursulina (Orsolya) nővérek zárdája és annak temploma. A régi városháza XVI-ik századbéli épületében a szászok irattárát őrzik. Sámuel von Bruckenthal báró (élt 1721-től 18o3-ig), Erdély kormáyzója nevét viselő palota és múzeum 1777 és 1787 között épült. A múzeum gazdag anyaga, többek között Erdély állat és növényvilágát mutatja be. Jelentős a neves holland festők képeit őrző részleg, a többezer kötetes könyvtár és a hatalmas néprajzi gyűjtemény. Szebenben sokféle tanintézet létesült, kezdve a bábaképző iskolától egészen a legkülönbözőbb mesterségekre oktató alapítványokig. Ez a város számottevő ipari vállalatokkal rendelkezik. Híresek Szeben élelmiszeripari, hús és tejfeldogozó gyárai, de nem marad el a textil és faiparban sem. Lakosságára nézve - ez az idők folyamán kicserélődött. Az alábbiakban idézünk egy írásból, mely 2004 őszén jelent meg az Erdélyi Naplóban: "A napokban a román TV1 Szebenről szóló német nyelvű adását nézvén, nagyon idegesítő és megrázó látványban volt részem. Volt ott valamikor egy' erdélyi szász település. VOLT, mivel mára az egykori őslakosokból még hírmondó sem maradt. A kamera híven tükrözi az utcák, házak jómóduságát, gazdagságát. De a sivárságot, ürességet is. Még nem is olyan rég itt is pezsgett az élet,
