Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
28 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. május r Árván, de nem egyedül Nemrégiben Csíksomlyón jártam: nem először és nem utoljára. A híres kegytemplom mellett egy nagyméretű szobrot pillantottam meg: egész alakos, székely ruhás férfi állt ott egy magos talapzaton. Mivel számomra új volt, gondoltam, megnézem. De két lépés után rájöttem, hogy ez csakis Domokos Pál Péter lehet, akit ezután a csángó magyar testvéreink mindig köszönthetnek, amikor jönnek ide, a búcsúba. S itt két kezét kitárva az a férfi fogadja őket, aki fölfedezte, pontosabban újra fölfedezte ezt az árva magyar népet. Könyve, A moldvai magyarság eddig hat kiadást ért meg: először 1931 -ben Erdélyben jelent meg ötszáz példányban, a szerző saját kiadásában. Szent Erzsébet gimnázium és templom Gyimesfelsőtökön Domokos Pál Péter saját ekhós szekerén "döcögött végig sáros moldvai utakon, faluról falura kereste-kutat- ta, hol vannak még magyarul tudó moldvai katolikusok". Talált is mintegy százezer magyart, akiknek sorsára szerette volna felhívni könyvével a figyelmet. (A történelem fintora, hogy amit írt, ma éppolyan aktuális, mint akkor.) Azért szólunk itt kiemelten róla, mert számolatlan sok népdalt és balladát gyűjtött, s azáltal feltárta és bemutatta a magyarság legrégibb, legősibb népdalait, amelyeket lelkiekben gazdagon, de - mondjuk ki - mérhetetlen és megalázó nagy szegénységben őriznek. Arról, hogy kik is a moldvai magyarok, hogyan s mikor kerültek a Kárpátokon túlra, több elképzelés is van, és számos vita alapja. Mivel ez egy tanulmány feladata, itt erről nem szólok. De azért - időrendi sorrendet tartva - megemlítjük azokat a szerzőket, akik nélkül kevesebbet tudnánk a moldvai magyarokról: Zöld Péter, Gegő Elek, Petrás Incze János, Yrjö Wichmann, aki finn volt, Mikecs László, Lükő Gábor, Ballá Péter, Szabó T Attila, a maiak közül a néprajzkutató Halász Péter, Tánczos Vilmos, Pozsony Ferenc, a bencés Jaki Teodóz, az író-költő Ferenczes István, a fotós Csorna Gergely és Ádám Gyula. E meglepően hosszú névsort még néhány jelentős névvel kell kiegészítenünk: a már említett Domokos Pál Péteren kívül Veress Sándor és Jagamas János, de főként Kallós Zoltán önfeláldozó munkája nélkül sokkal kevesebb moldvai magyar népdalt ismernénk, és kevesebbet tudnánk a csángó magyarokról. Domokos Pál Péter több mint félezer oldalas, 2001- ben újra megjelent könyve hátsó borítójára az itt látható fénykép került. Amikor a fotó készült, emlékszem, órákig Csíksomlyóról beszélt, a feladatokról, a munkákról és arról, hogy ezt folytatni kellene valakinek. - Mi legyen, mi lesz? - mintha ezt kérdezné tőlem, tőlünk. A kérdés azóta is itt lebeg előttem, körülöttem, körülöttünk, hisz erre akkor is, most is nehéz feleletet adni. Meg azután ehhez sok ember igaza és bölcsessége is kell. Pontosabban: kellene, /mno/ Móser Zoltán Magyar siker a nemzetközi Rubik- kocka bajnokságon Taroltak a hét végén a magyar Rubik-kocka forgató fiatalok a belga nyílt nemzetközi bajnokságon: a nyolc magyar a 19 versenyszámból tízben hozta el az első helyet. A 14 esztendős Kuti Mátyás egymaga hét alkalommal győzött, megdöntve a bekötött szemmel történő kockaforgatás rekordját. Brüsszelben Kuti Mátyás hét darab kockát bekötött szemmel 22 perc alatt forgatott „helyre". A bekötött szemmel történő megoldás előtt a versenyzők néhány percig memorizálhatják a feladatot, majd ezután kezdődik a forgatás, azaz a megoldás. A budapesti és vidéki fiúk mindnyájan saját költségükön, szüleik támogatásával utaztak ki a bajnokságra. Baticz Milán, Horváth Máté, Örkényi Róbert és Kocza István ugyancsak több első és második helyezést ért el, de több magyar rekord is megdőlt. A brüsszeli bajnokság csak egy a számtalan kockaforgató verseny között: évente majdnem mindegyik nyugat- és közép-európai országban rendeznek ilyen vetélkedőt. Októberben Budapest ad otthont a világbajnokságnak. (klubradio.hu) Rejtsd el a kegyelmet az alázatosság alá. Mert gondolj rá: milyen szegény lennél nélküle. Kempis Tamás
