Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-03-01 / 3. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2006 március

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XLIV. rész--1565. október 9. Erdélyi országgyűlés Kolozsmonos- toron. (János Zsigmond bejelenti, hogy a szatmári megegyezést kimagyarázandó, személyesen keresi fel I. Szu- lejmánt).--November I. Szulejmán visszautasítja János Zsigmond isztambuli látogatási szándékát azzal, hogy jövőre vezet hadat a megsegítésére, akkor jelentkezzék táborában.--Az év folyamán Lazarus Schwendi generális Tokaj- Hegyaljáról szőlővesszőket visz elzászi hazájába. ( A belőle származó borfajtát ma is Tokay d’Alsace néven ismerik.) - Rafael Hoflhalter megindítja az első váradi nyomdát. - Megjelenik Kolozsvárott Heltai Gáspár fordításában A Bibliának második része, és Antonio Bonfini História inslyti Matthiae Hunyadis című műve, szintén Heltai Gáspár kiadásában: Debrecenben Werbőczy István Hármaskönyve Magyar decretum címen, Veres Balázs fordításában.

—1566. február 2. I. Miksa e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Február 17.: a király képviseletében Károly főherceg megérkezik: március 16.: az országgyűlés feloszlik: május 2.: a király szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 5.: a háborús pusztulások miatt elrendeli a jobbágyok új összeírását: 15.: a földesurak minden száz jobbágy után három állandó lovaskatonát tartsanak.

—Március 10. Erdélyi országgyűlés Tordán. (Tudomásul veszi a szultán 1565. novemberi rendelkezését.)

—Április 24. Ajnácskő vára (Gömör vm.) török kezére jut. r

—Április 24-27. Gyulafehérvárott hitvita folyik János Zsigmond fejedelem és az udvar jelenlétében a református Mélius Juhász Péter, az unitárius Dávid Ferenc és Blandra- ta György között. (Eredmény nélkül.)

—Május 1. I. Szulejmán szultán seregével elindul Isztan- bulból magyarországi hadjáratára.

—Május 28. Erdélyi országgyúlés Tordán. (Tudomásul veszi a szultánnal közös hadjárat katonai elöljáróinak kinevezését: intézkedik a hadsereg ellátásáról.)

—Június 6. Arszlán budai pasa megkezdi Palota vára (Várpalota) ostromát. (Thuri György kapitány 10 napon át állja az ostromot, amig Nicolas Salm gr. győri kapitány csapatai el nem űzik a törököket..)

—Június 24. Thury és Salm egyesült hada visszafoglalja Veszprémet.

—Június 29. János Zsigmond a három erdélyi „nemzetet” képviselő 400 úr kíséretében megjelenik Zimonynál és tiszteleg I. Szulajmán szultán előtt.

—Június 5. A királyi haderő visszaveszi Tatát.

—Július 21. Pertev pasa második vezér 30 ezer főnyi seregével megkezdi Gyula (Békés vm.) ostromát: (Kerecsé- nyi László kapitány szeptember 2-án feladja a várat a túlerőnek.)

—Július 28. János Zsigmond Kassáról megindul csapataival, hogy Felső-Magyarországot elfoglalja.

—Július. Pertev pasa csapataival elfoglalja Jenőt (Boros- jenő, Zaránd vm.) és Világos várát (Arad vm.). - Eszéknél a török hatalmas állandó hadi hidat veret a Dráván. - A királyi haderő Thury György és Niclas Salm gr. vezetésével visszafoglalja gesztes és Vitány várát (Komárom vm.).

—Augusztus elején I. Szulejmán kivégezteti Arszlán budai pasát.

—Augusztus 6. I. Szulejmán szultán Szigetvár alatt az ostrom közben meghal. (Halálát eltitkolják.)

—Szeptember 8. Zrínyi Miklós gr. miután Szigetet minden külső segítség nélkü egy hónapon át védte, megadás helyett megmaradt magyar és horvát katonáival kitör a rommá lőtt várból, és hősi harcban elesik.

—Szeptember 29. Győrt tűzvész pusztítja el. (A város katonai mérnökök tervei alapján - ma is meglévő alaprajz szerint - épül újjá.)

—Szeptember 30. Isztambulban trónra lép II. Szelim szultán. (Uralkodik 1574-ig.)

—Október 4. János Zsigmondot Szokollu Mehmed nagyvezér - a szultán halála miatt — a felső-magyarországi hadjárat beszüntetésére szólítja fel.

—Október elején Sziget bevétele után a török sereg elfoglalja a Somogy megyei Vízvárt, Gesztet, Babócsát, Csákányt és Csurgót.

—November elején a szultáni hadak elhagyják Magyar- országot. - A Győrnél Miksa főherceg parancsnoksága alatt mindeddig tétlenül várakozó sereg kardcsapás nélkül feloszlik.

—November 30. Erdélyi országgyűlés Szebenben. (Engedélyezi a gabona és szarvasmarha kivitelét Magyarországra.)

—December 20. A király Perényi Gábort, Abaúj vm. főispánját országbíróvá nevezi ki.

—Az év folyamán a velencei mészárosok egyesülete két évre monopolizálja a magyarországi marhakereskedelmet. - Ez év végén, vagy 1567 tavaszán felépül Budán az állandó hajóhíd. - Megjelenik Kolzsvárott Heltai Gáspár Aeso- pus fordítása, a Száz fabuka. - Nagyszombatban Oláh Miklós esztergomi érsek tíz hallgatóval megindítja a katolikus papképzést. — Szikszai Fabricius Balázs rektor a sárospataki református kollégiumot a quadrivium bevezetésével főiskolává fejleszti. - Szokolla Musztafa budai pasa megépítteti Budán a Rudas- és a Kirány fürdőt. (1566-1578 között.)

—1567. január 14. Lazarus Schwendi kassai főkapitány elfoglalja Szádvárt (Torna vm.)

—Február 17. Schwendi megkezdi Munkács ostromát. (Néhány nappal később beveszi.)

—Február 24. Összeül a debreceni zsinat. (Megfogalmazza a hazai református egyház hittételeit és kialakítja a magyar kálvinista egyház szervezeti kereteit.)