Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
2006 március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 Sorsfordulás, vagy sorsferdítés ÁPRILIS KILENCEDIKÉN VÁLASZT AZ ORSZÁG Hosszú izgalmas várakozás után, Sólyom László köztársasági elnök, élve álkotmányos jogával, megnevezte az országgyűlési választások idejét. így a választások első fordulója 2006. április 9-én lesz, míg a második forduló 2006. április 23-ára lett kiírva. Az időpont tükrében érdemes megvizsgálni, hogy melyik pártok indulhatnak, és ezek küzül, melyek azok melyeknek reális esélyük van arra, hogy bejussanak a parlamentbe. Az kétségtelen, hogy a két nagypárt, az MSZP és a Fidesz között fog eldőlni a verseny, melynek tétje, hogy ki alakítja meg a „rendszerváltás” negyedik kormányát. A közvéleménykutató intézetek még egy éve jól kivehető Fidesz vezetésről beszéltek, 10 százalékos előnyt is jósoltak. Mára ez az előny elolvadt, és 3-4 százalék közötti különbséget látnak a Fidesz javára. De akad olyan intézet, mely egyenlőséget említ, vagy időnként hajszálnyi szocialista vezetést. Mára már nagyon nehéz meghatátozni a pontos számot, már csak azért is, mert időről időre úgy tűnik, hogy a különböző közvéleménykutató intézetek tárgyilagossága, mintha megkérdőjelezhető lenne, többségében a balliberálisok felé. Bizzunk benne, hogy ez csak a látszat, és az ekovetkező hónapokban, nem törekszenek szerepcserére. A pártok esélylatolgatásánál meg kell említeni, hogy a jelenlegi helyzet nagyon képlékeny. A baloldal, vagy egészen pontosan a balliberális oldal komoly helyzeti előnyben van, mivel uralja a médiát, és a kampányra költött pénzek egy része az államkasszát apasztja. A különböző hazai és külföldi lapok a kormány sikerpropagandájával vannak tele, miközben az ország a csőd felé halad. ígérni, azt gátlástalanul tudnak, melynek betartását alig kéri számon tőlük bárki is. A baloldal választótáborát az alulművelt, iskolázatlan rétegek adják, illetve a volt kommunista pártaparátus vagyonkimentő nomenklatúrája, és az állását féltő közalkalmazotti réteg egy része. A kérdés csak az, hogy mire elég mindez? Egy kétszázalékos hátrányt, a voksok „rugalmas” átszámításával át tudnak hidalni. Mint ahogy ezt tették Ukrajnában, és a volt szovjet tagköztársaságokban. Mindebből következik, hogy a Fidesznek nagyon résen kell lenni, nem csak a választások alkalmával, hanem az urnák lezárása után is. A másik nagy párt a Fidesz. A kezdeti lendület, mely még két éve oly annyira jellemezte őket, egy idő után megtörni látszott, és ekkor az előzőkben említett előny elolvadt. Most teljes gőzzel kampányolnak, mint egy ötletdömpinget zúdítva a választókra. Még csak azt sem lehet mondani, hogy ez az ötletdömping messze lenne a realitásoktól, a baj csak az, hogy a sajtó, főleg a szocik, lépten nyomon azt zengik, hogy a Fidesz elvesztette realitását.. Arról nem beszélve, hogy egy kis aljasságért nem mennek a szomszédba. A fiatal demokraták számokkal bizonyítják, hogy a TB járulék drasztikus csökkentése hosszútávon új munkahelyeket teremt, mely értéket állít elő, következésképpen nem csökkenti az állam bevételét, hanem növeli. A szocialisták a rájuk jellemző sunyisággal, azonnal tudni vélték, hogy egy ilyen csökkentés, a bevételek hiánya miatt veszélyezteti a 13. havi nyugdíjak kifizetését. Ezt a csacsiságot, sajnos az emberek többsége ellűszi. Éppen ezért nehéz dolguk lesz Orbánéknak. Az is igaz, hogy a Fidesz köré kialakult egy fiatalokból és értelmiségiekből álló, gyakorta nemzeti gondolkodású keresztény réteg, akiket nem lehet olcsó „maszlaggal megetetni” és legkevésbé eltántorítani Orbán Viktor vezette párttól. A kérdés itt is ugyanaz. Mire lesz mind ez elég? Gyakran lehet hallani, hogy hazánkban kialakult a két- párt rendszer, mely azt jelentené, hogy az SZDSZ kívül reked a Tisztelt Házból. Egyes közvéleménykutató intézetek 4-6 százalék közötti szóródásról is beszélnek. Ez azt is jelentheti, hogy bekerülnek, de azt is, hogy nem. Budapesten nagyon erősek a liberálisok, a nagyvárosokban is komoly támogatóik vannak, viszont a vidék, mely a falvakat és a kisvárosokat jelenti, nem támogatja az SZDSZ-t. A jelenlegi gazdaságpolitika kialakításában jelentős szerepet vállaltak a liberálisok, abből viszont az következik, hogy a gazdaság kudarcáért, főleg nekik kellene viselni a felelőséget. Közismert, hogy az SZDSZ, a hazai zsidóság pártja. Az is tény, hogy Izraelben több tízezer Magyarországról kivándorolt zsidó él, aki megtartották kettős állampolgárságukat. Négy éve charterjáratokon jöttek Magyarországra, hogy leadják voksukat. Ma már erre sem lesz szükség, hiszen alkotmányos jog biztosítja, hogy a magyar állampolgárok többsége az újhazában is leadhassa szavazatát. (Tehát nem kell repülni, sem pénzt költeni.) Ez a lehetőség is nagyban befolyásolja ajd az SZDSZ sorsát. Mégis azt kell mondanom, hogy nagyon gyenge Jégen táncolnak” a liberálisok. A negyedik országgyűlési párt, a valamikor szebb napokat megélt Magyar Demokrata Fórum. Az MDF jó úton halad affelé, hogy kiszavaztassa önmagát a hatalomból. Elnökasszonyuk dr Dávid Ibolya, olyan politikai „vitustánc- ba” kezdett, melynek a következményei könnyen belátha- tóak. A Fórum, ha így halad, lehet, hogy a 3 százalékot sem éri el. A józanul gondolkodó jobboldali politikusok, elször- nyedve figyelik ezt a „vitustáncot”, melyet a „kalapos királynő” lejt annak bizonyítására, hogy egyforma távolságot tartson a Fidesztől és az MSZP-től. A gond csak az, hogy ezzel a hintapolitikával a legnagyobb távolságot a választóktól tartja. A parlamenten kívüli pártok közül kicsi a valószínűsége, hogy bármelyik is bekerüljön a törvényhozásba. A MIÉP- Jobbik Magyarország szövetsége, melyhez csatlakozott a Harmadik út is, jelentős politikai erőt nem képvisel. Mégis a jelenlegi politikai viszonyok, de főleg a MIÉP „errodá- lása” kevés esélyt ad arra, hogy ez valóban keresztény, nemzeti párt, az országgyűlésben is hallassa szavát. A 2002-ben jó eredményt elért Centrum Párt tipikusan választási párt, bizonyos fokig „fekete ló”, nem valószínű, hogy a 2002-es eredményét meg tudja ismételni.
