Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 február kora legnagyobb költőit, művészeit. Kevesebben tudnak arról, hogy Festetics gróf volt annak a folyamodványnak az egyik fogalmazója és első aláírója is, mellyel a Graeven huszárezred tisztjei 1790-ben a pozsonyi rendekhez fordultak követelvén, hogy a magyar alakulatok béke idején idehaza állomásozzanak, hogy csak magyar tiszteket alkalmazzanak a magyar csapatoknál, hogy a vezényleti nyelv magyar legyen. Lipót császár e tettéért előbb elzáratta, majd Belgiumba vezényeltette, s végül elbocsáttatta a hadseregből. A bécsi udvar egy tehetséges fiatal tisztet veszített ezzel, míg a Balaton és tágabban Magyar- ország elnyerte a nemzeti megújulás egyik első nagy alakját, aki mecénásként, nyugatosító újítóként, a magyar művészetek és teljesítmény csodálójaként és ösztönzőjeként ma is élő művekkel gyarapította hazánkat. Kazinczy Ferenc 1819-ben hozzá írt verse nem csak a kor legkiválóbbjainak véleményét szedte sorokba, ám a ma élőknek is üzen arról, hogy a vagyon teremtette ioa miiven kötelességekkel kell(ene). hoev társuljon: „Mely ész, mely józanság vive arra téged, / Fíogy jótételekben leld gyönyörűséged? / S midőn pillon- gásodért epedeznek mások, / Neked nem kellenek semmi csillámlások, / Büszke, de nem kevély, a csörgést megveted, / S nyugalmas nagyságban foly le szép életed. // Honn ülsz, szántasz és vetsz, kazlakat állítasz, / Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt s tót szárítasz / Magad oltod almád, sajtolod szőlődet, / Ménes, gulya nyájak lepik el meződet, / S azért örülsz a nagy birtok nagy hasznának, / Hogy a sokból sokat nyújthass a hazának.” Mai közállapotainkról mindennél többet elárul, hogy a 250 éve született grófra még egy megemlékező sort sem szentelt a kultusztárca irányítása alatt működő Nemzeti Évfordulók Titkársága. Az ismeretlen reneszánsz A magyar múlt uralkodóit azonosította Váralljai Csocsán Jenő Kákonyi Péter Egy idehaza szinte ismeretlen, vagy csak „szakmai berkekben” ismert tudós, Váralljai Csocsán Jenő életművét, illetve A magyar monarchia és az európai reneszánsz című munkáját ismerteti Prokopp Mária a PoLíSz legújabb számában. A gyakran hazalátogató oxfordi professzor munkássága fókuszában a reneszánsz kutatása áll. E mű, ahogy a cikk szerzője jelzi: „Lehetővé tette, hogy közkinccsé váljon ezeréves történelmünk egyik legfényesebb korszakának, a XV. századnak és a XVI. század elejének, a Mohács előtti évtizedeknek életközeli, hiteles megismerése.” Váralljai Csocsán könyve mindenekelőtt szemügyre veszi a hajdan nagy port kavart Zolnay László-féle „budavári szoborleletet”, és biztos szemmel ismeri fel hajdani nagyjainkat, akiket a szobrok sejthetően ábrázolnak. így Ciliéi Herman bánt, Habsburg Albert trónörököst, magát Zsigmond királyt és az ő híres hadvezérét, Ozorai Pipót, továbbá Pálóczi György prímást és fivérét, Pálóczi Máté országbírót. Természetesen a szoborportrék azonosítása nem futó ötletek nyomán, hanem a korabeli ábrázolások elemzése és összehasonlítása segítségével történik. Ugyané módszerekkel ered Janus Pannonius korabeli portréinak nyomába a szerző. Felfedezi többek között azt, hogy a padovai Overtari-kápolna oltárképén (melyet Andrea Mantegna festett, és Szent Kristóf viszontagságos életét ábrázolja) a háttérben álló három alak nagy valószínűséggel Janus Pannonius, barátja, Galeotto Marzio, végezetül mesterük és tanáruk, a veronai Guarino lehet. Váralljai Csocsán bebizonyítja továbbá azt, amit korábban is sejtettek a művészettörténészek, hogy a pécsi kőtár szép püspökfejét az ifjan elhunyt költőről, Janus Pannoniusról mintázhatták. Azt is megállapítja ugyanakkor, hogy egy Washingtonban őrzött Mantegna-festményen nem Janus Pannonius portréja látható, hanem nagybátyjáé, Vitéz Jánosé. Megvizsgálja ezután alaposan a híres Mátyás-graduálét, és felismeri az ábrázolt alakok sorában Hunyadi Jánost, Jó Fülöp burgundi herceget, Merész Károly királyt, az albán Szkander béget, III. Callixtus pápát, Rodrigo Borgia bíborost, és természetesen Mátyás királyt is, továbbá Luxemburgi Zsigmond királyt, akit Váralljai Csocsán Jenő szerint „Mátyás büszkén nevezett a nagyapjának”, /mno/ Miért kettéosztott a magyar nép!? (Az alábbi néhány sor a „másként gondolkodók’’ és a „harmadikutasok” figyelmébe ajánlva.) ”Amig a pártállam KISZ-vezérei, ügynökei miniszterelnökök lehetnek és kormányzati pozícióhoz jutva a rendszerváltó erőket oktathatják ki a demokrácia írott és íratlan szabályairól, addig itt nem változik meg semmi. Ez az ugyanis, ami Magyarország egyik felének jelenleg megemészhetetlen tény. Nehezen teszi túl magát az ember azon, hogy a magát szociáldemokratának tartó baloldal 1990 óta kizárólag a kommunista diktatúra működtetői közül, az MSZMP, illetve a KISZ vezetőiből tudott miniszterelnököt jelölni. A pu- fajkás kormányfőt követte egy szt-tiszt, akit egy, a rendszerváltás zűrzavarában ifjú kommunistából vadkapitalistává átvedlő figura váltott. Hóm Gyula, Med- gyessy Péter és Gyurcsány Ferenc hitelét múltjuk zúzta és zúzza porrá. A jelenlegi miniszterelnök személyét, próbálkozzék bármilyen kommunikációs stratégiával, a társadalom jelentős része nem tudja elfogadni.” (V. K.)
