Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
2 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 február GONDOLATOK “Gondolkodom, tehát vagyok.” Éltetnek a gondolatok. Az emberi agy szülöttje, titokzatoa szövevénye. Amint éled az öntudat, már létezik a gondolat. Összefűzve, vagy szétszórtan, a gondolat határtalan. Szabadsága is kötetlen, senkitől nem függ, csak tőle, Bár nem könnyű fegyelmezni, elterelni, útját szegni. Csapongó és türelmetlen, ritkán nyugszik meg egy helyben. Gondolatok sokszorozva, ágaznak minden irányba. Hol felhőkig repítenek, hol meg mélységbe ejtenek. Most is éppen változatlan, itt keringnek az agyamban. Szeretnék szavakat találni, szépségről, jóságról írni. Minden idők kezdetéről, Örök létről, az ISTENRŐL. Belátom, hogy mindhiába, nem vagyok én méltó arra. A szavaim színtelenek, csak a gondolatok szépek. ... így - bár írni nem tudok - hála érte, hogy még vagyok... Panajotné László Márta * S ha elindulok a nagy útra, Óh Uram! - Csak Te kísérj oda! AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG P. O. BOX 7416 BALTIMORE, MD 21227-0416 USA T/F 410-242-5333 E-mail: akacfal215@aol.com Kiadó/foszerkesztő: Soós József Előfizetés díj egy évre 26 dollár. Nyugdíjból élőknek (csak USA) 24 dollár. Kanadába 29 dollár. Tengerentúlra 44 dollár. (Külföldre borítékban és csak légipostával küldhetjük.) Az előfizetést USA- dollárban és USA-bankra szóló csekkel vagy pénzesutalvánnyal kell fizetni. A lapban megjelent írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztő véleményét, és azokért minden esetben szerzőik felelősek. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Javítás jogát fenntartjuk. Szabályosan gépelt, rövid, kijavított, és e- |^^ailOT^ldött^r^ok^ködésn^előn^en^zesühek^^ NEM SZERETNEK Miért fáj ha nem szeretnek? Azért? - Hogy tőle jobb legyek? Lehet! - Az élet oly kemény, S erőntúli a követelmény. Küzdők a sok miért ellen, Választ várok, - reménytelen! Magam körül ha szétnézek, Csak társtalanságot érzek. De lelkem rejtekében él A megismert tény, új remény, Hogy létem nem volt véletlen, És midég Isten van velem. Ő szabja meg tetteimet, Irányítja életemet, Mi is fáj akkor hát nekem? A sok hántás meg sérelem? Ugyan! - Ez mind múlandó, Értéktelen és halandó. Összegyűjtött sok fájdalom, Ha mennem kell, majd itthagyom! Bárhogy is szerettem akárkit, Magammal nem viszek senkit! Bár szerető, hű, vagy rossz legyek, Utolsó utamra magam megyek. Sárközyné Németh Piroska Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamatos megjelenését!
