Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006. Karácsony A SZENTCSALÁD Lorenzó Lotto: The Nativity, 1523 National Gallery of Art, Washington, DC ÜNNEP UTÁN Elmúlt az ünnep, fáradt a város, Sötét szobákban kopott fenyők, Bús gyertyacsonkok és álmos mackók, Bádog vasutak és törött hajók. Künn hull a hó az ablak előtt. Künn hull a hó. A nagy erdők alatt, Mint néma árny, oson a róka. Surran a patak mohos híd alatt, Sziszegő szél sepri a partokat, S dúdol magának tagnap óta. Régi a dal és régi az ünnep. A tél havas csókja most meleg, És tiszta, mint a szálló, szűzi hó, Mint az imádság, a legutolsó... Itt — nem múltak el az ünnepek. Fekete István KARÁCSONY /. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kisfalumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kisfalumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. II. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből -Úgy mint régen- Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna, mindent, Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözölni III. He ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. És a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni.. Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra... Ady Endre
