Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-11-01 / 11. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 november Az 1849-es vértanúkra emlékeztek Katonai tiszteletadás mellett, az aradi vértanúkra emlékezve vonták fel, majd engedték félárbocra a Magyar Köztársaság állami lobogóját a budapesti Kossuth téren. A nemzeti gyásznapunk kezdetén rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Az egyesült Európa megszünteti ugyan a népek közötti konfliktusokat, ám mindez nem jelenti, hogy megoldódnak a nemzeti identitásból fakadó problémák is - hangoztatta Markó Béla romániai kormányfőhelyettes a tizenhárom vértanú tábornok tiszteletére rendezett aradi megemlékezésen. A vesztőhelyen, valamint a 2004-ben újraállított Szabadság-szobornál tartott rendezvénysorozaton Göncz Kinga külügyminiszter képviselte a magyar kormányt. A vajdasági Eleméren - itt van eltemetve az elsőként kivégzett vértanú, Kiss Ernő honvédtábornok - szintén megemlékezéseket tartanak az évfordulón. A felvidéki magyarok Rimaszombatban, Révkomáromban, Marto- nyán regionális rendezvény részeként emlékeztek a mártírokra, Pozsonyban pedig - amelyen a magyar nagykövetség is részt vett - az aradi vértanúkon kívül a forradalom és szabadságharc 13 pozsonyi mártírja előtt is tisztelegtek, akiket ugyancsak a forradalom leverése után végeztetett ki Bécs. A mai magyar ifjúság és az 1956-os Magyar Szabadságharc emléke A Clevelandi Case Western University három napos konferenciát tartott szeptember 18-tól a magyar forradalomról, amelyen résztvettem. Különösképpen érdekelt Lauer Andrea előadása, aki a Lauer Learning Co. Alapítója, tekintettel arra, hogy 16 évig voltam a magyar kredit tanfolyam tanárnője Torontóban. O beszámolt arról, hogy a pécsi Szocia Graf Instituttal közösen egy kutatást végeztek arról, hogy mit tudnak a mai magyar gimnazisták az ’56-os történelmi eseményekről, ugyancsak megmérve a tanárok ez iránti érdeklődését is, a mai Magyarországon. 405 gimnazistát vizsgáltak meg és 300 érettségizettet, Budapesten és vidéki városokban, valamint 41 tanárt is ezeken a helyeken. Azt találták, hogy 20 százaléka a tanulóknak sohasem tanult a forradalomról, esetleg csak hallott róla a szüleitől, vagy másoktól. A forradalom okait az orosz megszálláson kívül nem nagyon ismerték. Tudásuk zavaros volt, az eseményeket és a vezető neveket összekeverték az 1848-as forradalommal. Általában a tanulók tudása hazájuk történelméről nagyon zavaros volt, mint mondták, csak a vizsgákra készültek és a komputer játékok érdekelték őket. Nagyobb részük szórakozik ilyenekkel. A tanárok örömmel fogadnának játékokat az ’56-os esményekről. Ilyesminek a gyártását már el is kezdte a Lauer Learning cég. Bizony jó lenne, ha a magyar diákok többet tudnának 1956 hősies történelmi eseményeiről. Szeretnék itt most egy másféle hozzáállást is ismertetni erről a feladatról. Az utóbbi években több pályázatot is meghirdettünk Magyarországon és Erdélyben magyar nemzeti problémákról, így ösztökélve a tanulók magyar történelmi tudását és hazafias öntudatát. Az idén az 1956-os Szabadságharcról kértem, hogy írjanak pályázati esszét a tanulók. Erre sikerült ezer dollár jutalom-díjat kapnom a Clevelandi Magyar Társaságtól. A Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatójának megtetszett az ötlet, magáévá tette és meghirdette. 40 dolgozat érkezett az ország különböző helyeiről, a kolozsvári Református Kollégiumból személyesen vittem 12 darabot. A legjobb tíz dolgozat íróját meghívták a Fasori Gimnáziumba és itt szóbeli vizsga után osztották ki a díjakat. Magyar ifjúságunk hazafias nevelésében azt hiszem mindkét próbálkozás hasznos lehet. Ormay Gabriella-Az „István, a király” nagysikerű bemutatója után lassan hagyománnyá válik egy-egy nagyobb lélegzetű, témájában a hely szakrális szelleméhez igazodó produkció bemutatása Csíksomlyón. Ez az idén sem maradtel. A ’20-as évek el- szakítottságában és elhagyatottságában Domokos Pál Péter, a Csíksomlyói Tanítóképző tanára mozgalmat indított el, amelynek célja az volt, hogy a fiatalok téijenek vissza a népviselethez, a dalhoz, a tánchoz, ne menjen veszendőbe a néphagyomány. A mai szervezők 1990-ben elevenítették fel az évtizedekig tiltott rendezvényt. Az „István, a király” bemutatója után tavaly „A Megfeszített”-tel jelentkeztek, idén a „Napba öltözött leány” nagyszabású rockopera ősbemutatójára számíthat a közönség. A forgatókönyv írója Koltay Gábor, a mű szövegkönyvét öccse, Koltay Gergely írta, a zenét a Kormorán együttes szerezte. A szereplők között a nézők viszontláthatták Varga Miklóst, Vikidál Gyulát, Mária szerepében pedig Bodnár Vivient. A főszereplők mellett mintegy 80 magyarországi és legalább 400 helyi statiszta lép fel. A misztériumjáték a székelyek szentjének, Babba Máriának állít emléket. Babba Mária, a szép Mária a termékenység szimbóluma, nem más, mint Boldogasszony anyánk. A színpadi mű egy egyszerű, de szépséges és erényes székely leány felmagasztosulásáról szól, helyet kap benne a csíksomlyói búcsú eredettörténete, amely szerint a székelyek István pap vezetésével legyőzik az ellenük támadó sereget. A „Napba öltözött leány” ősbemutatóára 2006. július 1-jén került sor Csíksomlyón, a Hármashalom oltárnál. /Erdélyi Napló, Nagyvárad/
