Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
2006 január 18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG elképzeltem. De nem tudom elmondani, milyen érzés, amikor ezeknek a sokat szenvedett embereknek az arcán mosolyt látok. Persze, egyedül nem sokra mennék, ha nem állna mögöttem egy olyan szervezet, amelynek összes képviselője tudja: csak a közösségben van igazi erő. Viszont csak a személyes kapcsolatok, találkozások, beszélgetések, kérések, érvek révén jutunk előre. Néha megnyugvás a léleknek, ha csinálhatunk valamit, amikor már nyilvánvalóan nem tehetünk semmit... MAGYAR KERESZT A GETSZEMÁNI BARLANGBAN Az Olajfák hegyének tövében, Mária sírjának templomántól jobbra találunk egy barlangot. A hagyomány szerint Jézus többször kereste fel ezt a barlangot, ez nyújtott neki éjszakai szállást, sokszor imádkozott a barlangban és itt tanította apostolait. Az utolsó vacsora után ide tértek be az apostolok Péter, János és Jakab kivételével, amíg Jézus a Getszemáni kertben - kissé távolabb a barlangtól - haláltusáját vívta. (Ezen a helyen áll ma az Agónia bazilikája, vagy más néven a Nemzetek temploma). Jézus e barlang elé megy, fölkelti az alvó apostolokat, és itt, a barlang előtt emelnek rá kezet a főpap proszlói, akiket Judás vezetett. A barlangot a hívek kezdettől fogva tisztelték és kápolnává alakították át. Mérő József keresztje A barlangban egy megható magyar emlék volt majdnem száz évig. Huber Lipót: Az Úr Jézus Szülőföldjén című könyvében, amely 1900-ban jelent meg, ezt olvassuk a barlangról: “Egyik oszlopnál nehéz fakereszt vonja magára a magyar zarándok figyelmét, melyet harminc év előtt egy Bács megyei honfitársam, aki hat évi gyaloglás után ért Jeruzsálembe, vállain hozott ide. Rajta ez egyszerű felírás olvasható: >Az Isten Dücsősigire Jézus szeretettért hozta ezen Körösztöt Magyarországból, bajai lakos, Mérő József 60 éves zarándok 1868< Ijjas József érsek beszélte el, hogy ő is örömmel mutatta meg a magyar zarándokoknak a “Mérő keresztet”, amikor az osztrák-magyar zarándokház gondnoka volt. Tőlem pedig 1974-ben megkérdezte, hogy szentföldi utamon láttam- e a kersztet. Sajnos, akkor már nem. Megható magának a zarándoknak és keresztjének története. Mérő József 1800 körül született Szekszárdon. Takácsmesterséget tanult. 1838-ban Nagybecskerekre, majd 1843-ban Bajára költözött családjával. A mélyen vallásos embert sok megpróbáltatás érte: egy éven belül három kis- 1 gyermekét veszítette el. Ehhez járultak még egyéb családi 1 csalódások is: papnak készült fia elhagyta a szemináriumot, ! leánya pedig a zárdát. Ezek az események teljesen feldúlták az egyszerű, mélyen vallásos ember lelkét. 1860-ban felesége is meghalt, s teljesen egyedül maradt. Ekkor határozta el, hogy elzarándokol a Szentföldre. 1866 tavaszán kivágta a kertjében lévő diófát, keresztet ácsolt belőle, tarisznyát akasztott nyakába, és a kereszttel a vállán gyalog indult a Szentföldre. Községről, községre vándorolt: a jó emberek megszánták, szállást és élelmet adtak neki. Ijjas érsek még beszélt idős emberekkel, akik látták a keresztet vivő zarándokot. így érkezett el Szerbián, Bulgárián, Törökországon át ezer veszély és szenvedés közepette a Szentföldre kétéves zarándoklás után (nem 6 éves, ahogy Hubert Lipót írta). Nehéz keresztjével végigjárta a szent helyeket, majd keresztjét a ferenceseknek ajándékozva, a Getszemáni barlangban hagyta. A zarándokkönyvek leírása szerint az egész Szentföld lakossága, keresztények és mohamedánok épültek ennek a derék magyar embernek akaratán, alázatos buzgóságán és mély hitén, ahogy vállán a súlyos kereszttel az Úr Jézus szülőföldjének szenthelyeit bejárta. Valószínűleg 1869ben indulhatott el hazafelé. Mérő József keresztje mintegy száz évig, 1955-ig volt a Getszemáni barlangban, a középen lévő oszlopon. Ma hiába keressük a keresztet a barlangban. Az oszlop sincs meg, a barlangot teljesen átépítették. Mi történt a kereszttel? 1955-ben egy felhőszakadás következtében a Kedron patak elöntötte Mária sírját és a Getszemáni barlangot, szinte ! mindent tönkretett benne. A ferencesek helyreállították és átépítették a szentélyt, de Mérő József keresztjének nyoma veszett. Senki sem tud róla. íjjas érsek és Majsai Mór ferences atya sem tudta elképzelni, hogyan tűnhetett el a kereszt. Időközben jelentkezett Mérő József dédunokája is. Több levélváltás történt a jeruzsálemi ferences atyákkal - még a restaurálást végzőkkel is de sajnos eredmény nélkül: a keresztről semmiféle felvilágosítást sem tudtak adni, egyszerűen nyoma veszett. Az ükunoka azonban nem tudott belenyugodni a kereszt eltűnésébe. 1996-ban új, vörös fenyőből készült, 120 cm magas keresztet helyezett el a Getszemáni barlangban. A : kereszt alatt kis tábla: “Bajai Mérő József keresztje magyar í honból 1868”. Gyürki László /Új Ember/-Egy felmérés szerint a fővárosiak a határon túli magyarokat, az EU nyugati országaiból érkezőket, a japánokat és az amerikaiakat látják a legszívesebben.
