Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 zetben esetleg megoszthatta volna a szabadságharcát ví­vó magyar társadalom egységét. A hazatérő bíboros rácáfolt ezekre az aggodalmakra. Nem fogadta egyetlen politikai párt képviselőjét sem. Kizárólag a nemzeti kormány megbízottjaival tárgyalt. Nem indított és nem karolt fel politikai mozgalmakat, és miként 1945 után, most sem támogatta egy úgynevezett vallásközeli párt létrehozását. (Ennek a témának szentel­te legújabb, az Eötvös József Kiadónál Mindszenty és Barankovics címmel megjelent könyvét Mészáros István professzor.)Mindszenty József az egész ország lelki, szellemi, erkölcsi vezéregyénisége volt, tekintélyes ál­lamfő híján a nemzet egységének hiteles megtestesítője. Rádiós beszédét könnyezve hallgatta végig Tildy Zol­tán, a Nagy Imre vezette nemzeti kormány egyházi kap­csolataiért felelős államminisztere, és miután köszönetét mondott neki azért a nagy segítségért, amelyet szózatá­val a nemzeti kormánynak nyújtott, így szólt: "Eminen­ciás Uram! Ennek a nehéz tizenkét napnak ez volt a legnagyobb órája!" (új ember.hu) Kovács Gergely­’’Lehetetlen, hogy ne tiltakozzunk...” XII. Piusz pápa három enciklikája 1956-ban Nemzetünk, mint történelme során annyiszor, 1956 szabadságküzdelmének történelmi napjaiban sem nélkülözte az Apostoli Szentszék erkölcsi támogatását. Forradalmunk és szabadságharcunk jelentőségét fejezi ki az a rendkívüli tény is, hogy az akkori pápa, XII. Piusz egymás után három enciklikával is fordult a világ közvéleményéhez a magyar forradalom ügyében. A vérontás megszűnéséért, a szabadság elnyeréséért emelt szót sz első, Luctuosissimi eventus kezdetű, 1956. október 28-án kelt enciklikájában. "Értse meg mindenki, hogy a népek életének megzavart rendjét nem lehet helyreállítani sem a fegyverek halált osztó erejé­vel, sem a polgári lakosság erőszakos elnyomásával, amely belső érzéseiket elfojtani nem tudja, sem meg­tévesztő tanokkal, amelyek megrontják a lelkeket, sértik a polgári és keresztény lelki ismeretet. A jogos szabad­ság után való vágyat külső erőszakkal nem lehet elfoj­tani soha." "Ezért rendíthetetlenül bízunk abban, hogy ez a nemes nép a jelen súlyos megpróbáltatásai közt is könyörög Istenhez, hogy elnyerje az igazságos renden alapuló, hőn óhajtott békét." Örömöt és reményt fejez ki a második enciklika, a november 2-án megjelent Laetamur admodum kezdetű. "Nem szűnünk meg szívből hálát adni Istennek, hogy meghallgatta imádságainkat, és úgy tűnik, hogy Lengyelország és Magyarország népeinek végre a béke új napja ragyog fel az igazságosságban. Nem kisebb örömmel tapasztaljuk, hogy szeretett fiaink, Stefan Wyszynski bíboros, Gniezno és Varsó érseke és Mindszenty József bíboros, eszter­gomi érsek, akiket eddig eltávolítottak székhelyükről, most tisztükbe visszakerültek, és ujjongó tömeg fogadta őket, miután ártatlanságukat és az ellenük emelt vádak igaztalanságát elismerték. Bízunk abban, hogy ez a két ország békés új rendjének előjele, egészségesebb elvek és jobb törvények szerint." Ezután a szuezi válságról szólva ezt írta: "Nem fegyverek által, nem mészárlás által, nem rombolások árán lehet megoldani az emberek közötti vitás kérdéseket, hanem csak ésszel, joggal, okossággal és engedményekkel." "A magyar nép vére Istenhez kiált"- írta XII. Piusz pápa 1956. november 5-én kiadott Datis nuperrimis kezdetű harmadik enciklikájában. "Úgy látszott, hogy Magyarországon a dolgok kedvező kibontakozásra jutnak. De a hamarosan érkező újabb hírek lelkünket fájdalmas keserűséggel töltötték el. Ar­ról értesültünk ugyanis, hogy Magyarország városaiban és falvaiban újra folyik a szabadságra törekvő hazafiak nemes vére." "Kötelességünk tudatának parancsát követ­ve lehetetlen, hogy ne tiltakozzunk, s el ne ítéljük azokat a gyászos eseményeket, amelyek nemcsak a katolikus világnak, hanem minden szabad népnek lelkében is mélységes szomorúságot és méltatlankodást keltettek." November 10-i rádióbeszédében pedig hangsúlyozta: "A keresztény lelkiismeret nem háríthatja el magától azon erkölcsi kötelességet, miszerint minden megengedett eszközt elő kell vennie, hogy az elnyomott népek visszanyerjék méltóságukat és szabadságukat." (új ember.hu) (R.P.) Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EU-tagálla- mok, valamint több unión kívüli ország diplomáciai tes­tületének vezetőjével találkozott zárt ajtók mögött a Képviselői Irodaházban. Orbán elmondta, hogy a Fi­desznek nem volt érdeke a tüntetések kirobbantása. Megerősítette, hogy a Fidesz szakértői kormány felállí­tásában látja a megoldást a mostani helyzetre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom