Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 január ÜZENET A BALLIBERÁLISOKNAK Magyarország keresztény ország. Magyarország Mária országa. Lehetne még sorolni azokat az elszakíthatatlan szálakat, melyek egy nemzet hívő lakosságát fűzi azokhoz a keresztény értékekhez, melytől nem kevesebbet kaptunk, mini 1100 éves megmaradásunkat itt a Kárpát-medencében. Mindez a keresztény egyházak áldásos és áldozatos, volt idő amikor önfeláldozó tevékenysége nélkül elképzelheti len lett volna. Ezer szál köti össze ezt a népet a hittel, mely a legmagasabb erkölcsi mértékkel van felvértezve, csak kezünkbe kell venni a Bibliát, hogy útmutatást találjunk benne. Gyakorta oly gépiesen elmormoljuk a kötelező penzium alkalmával, hogy ne vigy minket a kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól, ámen. Már pedig a kisértés, a gonosz formájában itt él, itt tevékenykedik közöttünk. Néha álruhát vesz fel és politikusként tetszeleg. Mondom politikusként, mert államférfi soha sem lesz belőle. Ugyanis, aki az erkölcsöt, a morált, és mindent ami örök érték támad, mely mind az egyház, mind a vallásos ember számára prioritást élvez, az nem államférfi, csak botcsinálta politikus. Ilyen botcsinálta politikus volt maga a sátán is, amikor a Teremtő haragját kivívva, a bűnt és ezzel egy szörnyű megpróbáltatást zúdított az emberiségre. A szenvedés ezekért a bűnökért társként csatlakozott az emberhez. Talán hosszúnak tűnő bevezetőm napjaink vallásellenes megnyilvánulására próbál rávilágítani. Ugyanis a keresztény egyházak, ki tudja már hányadik támadás kereszttűzében állnak. Az SZDSZ ifjúsági szervezete az Új generáció, vagy ahogy idehaza emlegetik, az Új degeneráció prominens vezére, bizonyos Gusztos Péter frontális támadást intézett a keresztény egyházak ellen. Valószínű, hogy szíve szerint a papságot Recskre küldené. A lűveket pedig kambodzsai mintára átnevelő táborokba, de ez ma nem korszerű, vagy esetleg Péter szerint még nem jött el az ideje így azzal kell tönkre tenni az egyházakat, és ezen belül r karitatív tevékenységüket, mely a liberálisokhoz legköze lebb áll, ami mozgatja és élteti őket, ami a szimbólumuk: a pénz! Megvonni minden anyagi támogatást a keresztényektől, felrúgná a Vatikánnal kötött megállapodást, amit éppen Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök kötött még II. János Pállal. Sőt, az Új generáció még azokat a forintokat is elvenné adó formájában, melyeket a hívek adnak össze a perselyezéskor. Noha azokból a forintokból különböző adók formájában már elvettek bőven. Az egyház által vállalt karitatív intézményeket tartják fenn a hívek, s ezek támogatásából - szerintük - az állam vonuljon ki. A legnagyobb szálka a szemükben az oktatási intézmények. Kizárólag a romák esetén elfogadható számukra a szabad iskolaválasztás lehetősége. Van még egy nagy „gond” az egyházi intézményekkel az anyagiakon kívül. Más is jelen van, amit ők képtelenek elviselni, ez pedig a szeretet! A mindenkire kiteijedő szeretet, ami a liberálisoknál megengedhetetlen, amikor megkaphatják cserében a deviancát, a szabadosságot, a másságot és a drogokat. Eny- nyi mindent tudnának cserébe adni, de az egyház hajthatatlan. 2000 év örökségeként kapta a mindent legyőző szeretetet, melytől nem akar és nem fog semmilyen áron megválni. A „nagy” elődök, az ötvenes, hatvanas években nem finomkodtak. Elűzték, börtönbe zárták, megölték a pásztort. A nyáj megriadt, de együtt maradt. Fogyott ugyan a számuk, néha még fekete bárányok is keveredtek közéjük, de vártak kitartóan, mert tudták, hogy csak a pásztorok tudják megmutatni, hogy hol tiszta a forrás, ha megszomjaznak, és hol lehet métely nélkül legelni. Hiába állították szemforgató hamis papok, hogy a métely nem is olyan rossz, meg az a „modem bárány” aki halad a korral, bele, bele kóstol a mételybe, a kergebirka pedig a másság szimbóluma, melyet ! tisztelni kell. A pásztorok száma fogyott, mint ahogy sajnos ma is fogy, a hitük viszont nem, az maradt kősziklára épülve, mely újra és újra kiváltja a gyűlöletét a farizeusoknak, meg Gusztos Péternek, és az egész csaholó, szűköló ordas nép- , ségnek. Ez az ordas népség nem tanult és nem is felejtett semmit. Tegnap még a pásztor élete volt a tét, ma a legelőt próbálják elvenni, csakhogy egy dologban nagyon tévednek. Ok már rég a talajt fogják gonosz porhüvelyükkel mérgezni, és a kutya is csak az egyik lábának felemelésével fog rájuk emlékezni, amikor az egyház még mindig teljes nagyságával és megrendíthetetlenségével fog pompázni, mert mint említettem, az egyház nagyon kemény sziklára épült, és ezt a sziklát szeretetnek hívják. Ezért az egyház örök! Soós Géza A Bánk bán évente Szegeden Hetvenöt éves lesz a szabadtéri játékok • Sorok kígyóztak a jegyekért az első napokban Metz Katalin Bizony, jövő nyáron hetvenöt esztendőt számlálhatunk attól fogva, hogy 1931 júniusában, a monumentális szegedi Dóm előtt az első szabadtéri játékokat Hont Ferenc elindította Voinovich Géza Magyar passiójával. 1933-tól, a Hont rendezte Madách művel rendszeressé vált Az ember tragédiájának évenkénti bemutatása a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Attól kezdve színháztörténetet írt a Tisza- parti város. A Tragédia mellett más korszakos színműveket is előadtak, a háborús idők, majd a Rákosi-korszak kényszerhallgatásáig. Az 1959-től újraindított rendezvény- sorozat műfajokban gazdagodó repertoárral váija látogatóit. A jubileumi szezon e nyári műsorának tengelyében a Bánk bán áll (augusztus 18-án), amelyet - hagyományt teremtve - évről évre előadnak majd a fesztiválon. A fiatalabb és könnyedebb, zenés műfaj iránt érdeklődők számára világbemutatót ígér a Bóczán Edina igazgató és Kesselyák Gergely művészeti vezető irányította rendez-
