Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
4 _______AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG___________2006 szeptember Azért, mert ha hoz, senki sem meri többet árulásnak nevezni.” - mondta a XVII. században Sir John Harrington. Minden magyar miniszterelnöke azt is elárulta, hogy „szakmai körök”-ben minek nevezik azt a cselekedetet, amit már többet nem lehet ámlásnak nevezni, mert esetleg becsuknak rágalmazásért. Jó munkának. A jó munka természetesen gyűjtőfogalom, hisz nemcsak az árulás minősül jó munkának az MSZP retorikájában. Jó munkát végez az is, aki a szemrebbenés nélkül hazudik a választóknak, majd letagadja azt. Jó munkának minősül a csalás is, ha ,jó” ügyben történik. A jó munka legfőbb jellemzője az, hogy baloldalon végzik és természetesen sikeresen. Most éppen csomagolásban jeleskednek a hires jó munkások. Hisz nagyon fontos egy csomagnál a külalak. Akkor jó a csomagolás, ha a cimzettnek fogalma sincs mit tartalmaz a pakk addig, amig ki nem bontja. Akkor ugyanis már késő. Megfizette az árát. Soha nem szabad egy nagy csomagot csinálni, hanem sokat és különböző nagyságuakat. Lehetőleg először a legkissebbet érdemes elküldeni és növekvő sorrendben postázgatni. így mindvégig fenntartható a kíváncsiság s mire az utolsó csomag célba ér, a címzettek már megszokják, hogy időnként kapnak valamit. Sőt lesik a következőt, elvitatkozgatnak a tartalmáról és közben nem figyelnek másra. Két csomag között bár-, milyen húzást be lehet iktatni, senki sem veszi észre. A végén már követelik az egyre nagyobb csomagokat, mert megszokták, hogy csenget a postás. A csengetésre viszont érdemes odafigyelni, mert a postás, tudjuk, kétszer csenget. Az idén október elsején aktuális a második. Ditrói Csiby Éva —A III. Nagytárkányi Kulturális Napok záróünnepségén leplezték le Balassi Bálint kőszobrát. A mintegy öttonnás, szentesi andezitsziklából faragott szobor Ferencz György nagykaposi művész alkotása. Mint Kopasz József, Nagytár- kány polgármestere elmondta, valószínűleg kevesen tudják, hogy az Esztergom ostrománál 1594-ben hősi halált halt magyar reneszánsz költő életének egy korszaka a községhez köthető. Balassi testvérhúga, Balassi Anna Pacchot Ferencnek, Zemplén vármegye alispánjának feleségeként Nagytárkányban élt. A család valószínűleg az azóta elpusztult várkastélyban lakott, amelynek romjain épült a helyi római katolikus templom. Miután a költő felesége, Dobó Krisztina elhunyt, gyermeküket Balassi Anna gondjaira bízták. A gyermek tizenkét éves koráig nevelkedett nagy- nénjénél. A községháza előtt most elhelyezett szobor felállításával a helyiek az ő emléke előtt kívántak tisztelegni. A polgármester szerint elképzelhető, hogy a jövőben a magyar tanítási nyelvű alapiskola is Balassi Bálint nevét veszi fel. /Új Szó, Pozsony/ Nincs egyetértés az 56-os szervezetek között abban, hogy részt vesznek-e a forradalom ötvenedik évfordulóján rendezett központi ünnepségeken: az 1956 Alapítvány és az Élő 56 arról nyilatkozott, hogy távol marad a közös megemlékezéstől, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség viszont a közös ünneplés mellett érvel. Sólyom László köztársasági elnök a Figyelő című hetilapnak augusztus elején adott inteijújában az 1956-os megemlékezések kapcsán úgy fogalmazott: "Magyarországnak (...) méltóan kell szerepelnie a világ előtt, hogy ne érje szégyen se az országot, se az '56-os forradalmat". Az 1956 Alapítvány és az Élő 56 szerdai közleményében azt írta: ha az állam nem tartotta szükségesnek, hogy az 56-os szabadságharcosok megjelenjenek Bush amerikai elnöknek a forradalom tiszteletére Budapesten elmondott beszédén, akkor az október 23. ünnepségekre se tartsa kívánatosnak a részvételüket. "Különben is a gyilkosok utódjaival az áldozatok egyébként sem kívánnak bármilyen közös megemlékezésen részt venni. Ugyanígy nem tartunk igényt semmilyen állami kitüntetésre" - áll a nyilatkozatban, amelyet az 1956 Alapítvány nevében Balás Piri László, Czakó József, Kovács Sándor, Tittmann József, Vanek Béla, Wittner Mária, és Trencsényi László kurátorok, az Élő 56 képviseletében pedig Regéczy-Nagy László írt alá. Az aláírók között szerepel Nagy Alajos, Európai Szabadságharcos Szövetség tiszteletbeli elnöke, valamint Fehérváry István, a Politikai Elítéltek Közösségének elnöke is. Wittner Mária 56-os halálraítélt, fideszes parlamenti képviselő az MTI-nek adott keddi nyilatkozatában leszögezte, hogy fenntartja álláspontját és nem vesz részt a központi megemlékezésen. Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke az MTI megkeresésére azt mondta: nem értenek egyet a megosztással. "A forradalmat ne vegyék el a néptől!" - mondta. Hozzátette: a forradalmat együtt szándékoznak ünnepelni a nemzettel, egységben, mint ahogyan a forradalom idején is egységbe forrt a nép. Szavai szerint "a forradalom szelleme a magyar népé" és nemzeti egységben kívánják megünnepelni a forradalom ötvenedik évfordulóját, azok tiszteletére, akik életüket áldozták a forradalomért, és akiknek emlékét életben akarják tartani. (MTI) —Október elsején tartotta tanévnyitóját a kolozsvári Babe°-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozata. Idén új szakkal - idegenforgalom, szolgáltatás és kereskedelemgazdaságtan - bővült az intézmény, és a felsőoktatás átszervezésével együtt főiskolából egyetemmé léptették elő. Idén először indítottak távokta- tású képzést is, a három szak 495 I. éves hallgatójából 188- an tanulnak így. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)./ FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!
