Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-07-01 / 7-8. szám

24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006. júl.- aug. HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből. —Örökségvédelmi megállapodást írt alá magyar és a szlovák kormány a Szlovákia területén található, a két or­szág közös kulturális identitását kifejező kulturális örökség megóvására, restaurálására. A 2003-ban aláírt magyar­szlovák kulturális—oktatási egyezmény keretében hosszas előkészítés után megszületett új megállapodás kiteljed a közös történelmi fejlődés építészeti és régészeti emlékeinek védelmére is, a két ország közösen finanszírozza a hely­reállításokat, a régészeti feltárásokat, a tudományos kutatá­sokat, tervezéseket. Biró Ágnes, a szlovák konnány kultu­rális minisztériumának államtitkára arról szólt, hogy egye­bek mellett az együttműködésnek köszönhetően közösen tá­mogatják a flileki középkori vár előkészítő kutatását, hely­reállítását, a Berzéten lévő református műemlék-templom előkészítő kutatását, helyreállítását, kivitelezését. A magyar tárca támogatja a csécsi, a felsővályi, a lakszakállasi és a nagytoronyi református templomok állagmegóvását, felújí­tását, a helyreállítás tervezését, a munka kivitelezését. A szlovák kulturális minisztérium a Borsiban lévő Rákóczi- kastély, a szlovákiai Komáromban lévő műemlék-erőd, a gömörrákosi műemlék-templom, a tőketerebesi Andrássy- mauzóleum, az ógyallai kastély felújításához járul hozzá. A két ország megvizsgálja a magyarországi szlovákság szá­mára fontos és jelentős műemlékek felújításának jövőbeni finanszírozási lehetőségeit is. (Új Szó, Pozsony) —A dévai iskolaközpontban Hauer Erich-emléknppot rendeztek, emlékezve a három évvel ezelőtt fiatalon el­hunyt tanár munkásságára. Az emlékére szervezett fizika- versenyen 45 diák vett részt a dévai Téglás Gábor Isko­lából, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumból, illetve a vajdahunyadi 6-os számú Általános Iskolából. Az elhunytra édesapja, dr. Hauer Erich emlékezett, aki fia halála után lét­rehozta az emlékét őrző, nevét viselő civil szervezetet, amely évről évre díjazza a legjobb tanulmányi eredményt felmutató Hunyad megyei magyar végzős diákot. (Nyugati Jelen, Arad) —A visszaadott épületek közül a Bethlen Gábor Kol­légium épületegyüttese a legfontosabb számunkra — hang­súlyozza Kónya Tibor iskolalelkész Nagyenyeden. A kol­légium udvarán kilenc nagyobb épület áll, amelyekben taní­tás folyik, illetve egy-egy lakás- és konviktusépület. Ezek­ből három épületet visszakaptak: a kollégium főépületét, az elemi iskola épületét és a fiúintemátusnak otthont adó épü­letet. A többi épületet visszaadása eljárásbeli akadályok mi­att késik. A Nagyenyed-kömyéki településeken is számos ingatlan várományosa az egyházközség, ilyen például Csombordon az iskola épületegyüttese az egykori Kemény­kastély telkén, kastélyostól, parkostól. (Szabadság, Kolozs­vár)/--Szabadkán 165 évvel ezelőtt alakult meg a Szent György nevét viselő egyházközség, a neogótikus stílusban épült templom pedig felszentelésének 110. évfordulóját ün­nepli április 23-án, a templombúcsún. Az évfordulók min­den közösségnek örömet szereznek, élénkítő hatással van­nak a közösségi életre. Az idei kettős évforduló öröme azonban némi ürömmel vegyül. Míg ugyanis a plébánia­közösség, majd a templom és a mellette helyet kapott iskola felépítését a népesség gyarapodása tette szükségessé, addig most visszafejlődés tapasztalható. Az iskola épülete már nem eredeti rendeltetését tölti be, de az egyházközség von­zásköréhez tartozó másik két általános iskolában is roha­mosan csökken a magyar osztályok tanulóinak száma. Mint Dobai István plébános elmondta, a meglevő hívőközösség egyre tudatosabban vállalja és vallja a keresztény katolikus hitet, de még mindig sokan élnek közöttük, akik a cselekvő hit helyett a kiváró álláspontot választják. Arra várnak, hogy meglássák, merre billen a mérleg nyelve ebben a forrongó társadalmi helyzetben, milyen irányba indul a közösségi élet. Nem érzik a mulasztással elkövetett bűn súlyát, azt, hogy minden tétlenül eltöltött pillanat a jövőt, az élet minőségének alakulását teszi tönkre. Aki még min­dig nem mer vallása mellett kiállni, az feltehetően politikai kérdésekben sem foglal állást, ez pedig arra utal, hogy alapvető erkölcsi álláspontok kialakításában is nagyon in­gatag, állandóan változó magatartást tanúsít. Éppen az ösz- szefüggések következményei miatt döntött úgy az egyház- község plébánosa, hogy kapcsolódnak a nemzeti lelki meg­újulásért meghirdetett imaévhez. (Hét Nap, Szabadka)-Paskó Csaba Bodrogvári-díjas, római katolikus plébános, a Szent Teréz székesegyház karnagya, a szabad­kai zenei élet fellendítője Szabadkán olyan koncerteket, ze­nei esteket szervez, amelyek sorra látják vendégül az ott­honi és külföldi egyházi zene hírességeit. Paskó elmondta, elégedetlen a pályázati rendszerek működésével és azzal, hogy a programokat igen kis anyagi támogatás mellett kell szervezniük. Mindent megtesz azonban azért, hogy a kö­zönség ebből semmit ne lásson, hogy a rendezvények zök­kenőmentesen kerüljenek megrendezésre továbbra is. „Sza­badkának valaha nagy zenei hagyománya volt. Azon, hogy most miért nincs, és hogy a II. világháború után az Új­vidék- és Belgrád-centralizáció miért tette ezt tönkre, sokat lehetne vitatkozni. Az a kulturális infrastruktúra, amely eb­ben a városban valamikor kifogástalanul működött, ma csak nyomaiban lelhető fel. Látni kell, és ki kell mondani, hogy Szabadka zenei élete ma romokban hever, hiszen nincs pénz rá, és nincs meg az a vezetőségi réteg sem, amely ezt újraélesztené. 2003-ban, amikor megkaptam a kamagyi tisztséget, elkezdtem helyreállítani azt a zenei éle­tet, amely minden normálisan működő városban természe­tes jelenség. A szabadkai székesegyház egész Bácska köz­ponti temploma, ezért lelki, szellemi és kulturális központtá kell válnia. Elsősorban e cél megvalósítása sarkallt engem, hiszen alapvetően egyházi zenész vagyok. A harmadik éve szervezem a mindig egy évre tervezett zenei programot, és ennek érdekében a nyugati kapcsolataimat használom fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom