Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
2006. júl.- aug. azonban nem tudni mitörtént abban a mintegy három órában, mely az ’56-os áldozatok emlékművének megkoszorúzása és a beszéde között telt el. Bush Parlamenti tartózkodása idejére közel 30 villamost vontak ki a forgalomból és azokkal kordont vontak a parlament körül. „Jó napot kívánok!” köszöntötte magyarul hallgatóságát az amerikai elnök. Az 1956-os magyar forradalom, majd 1989, a magyar szabadság kivívása az iraki és a világ valamennyi, szabadságra vágyó népe számára ihletet és reményt ad - jelentette ki Bush elnök a Citadellán mondott beszédében. Beszédében méltatta az 1956-os forradalmat, a magyar nép hősies küzdelmét. Mint mondotta, az Egyesült Államok nagyra becsüli a magyar nép kitartását, üdvözli fejlődését és nagyra értékeli vele való szövetségét. Hangsúlyozta: Amerika nagyra becsüli az egykori forradalmárok bátorságát. (Végig kutattam a hazai hírportálokat, de nem találtam híradást arról, hogy fogadta volna a szabadságharcosokat. A szerk.)-„Amerikában büszkén tekintik Magyarországot barátnak. 1956-ban a magyar nép kommunista diktatúra alatt szenvedett és egy idegen hatalom uralma alatt nyögött. Ekkor a magyar nép úgy döntött, hogy elégvolt és változást követelt. Diákok, munkások meneteltek az utcán, változást követeltek. Szabad választásokat, szabad sajtót és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. A kommunisták és Moszkva nagy brutalitással reagált erre, de nem sikerült megtörni a magyar nép vágyát a szabadságra. Amerika nagyra becsüli az önök kitartását és üdvözli fejlődésüket” — fogalmazott Bush. George Bush ezt követően kitért a magyar szerepvállalásra Koszovóban és Afagnisztánban. „Irakban a magyar katonák létfontosságú szerepet játszottak, ma pedig segítenek a biztonsági erők képzésében. Az új iraki kormány sikere létfontosságú minden ember biztonsága szempontjából.” Továbbra is segítünk Iraknak abban, hogy elfoglalhassa helyét az Egyesült Államk és Magyarország mellett, mint a szabadság része, ebben a tevékenységben Irak megérdemli Magyarország támogatását is — fogalmazott George W. Bush. Az elnök beszéde végén pedig Petőfi Sándor Nemzeti dal című verséből idézett. A gellérthegyi beszédéhez 300 főt engedtek föl. A Bush-látogatás eseményeire több mint 400 újságíró akkreditáltatta magát. Az amerikai elnök sajtókísérete több mint 160 fó, a magyar és egyéb nemzetközi sajtó több mint 240 fö. Ennyi újságírót a világ egyetlen részén sem engednek be a hasonló eseményekre. Azért, hogy valamennyi újságíró legalább néhány eseményen ott lehessen, a magyar szervezők - összhangban a nemzetközileg elfogadott szakmai szokásokkal - úgynevezett "pool"-okat szerveztek, amelyek résztvevői az eseményekről való tudósításukat megosztották az azokhoz hozzá nem férő kollegáikkal. A világ egyik legjobban őrzött politikusát és 16 fos kül2Í_ döttségét hatszáz fos személyzet kísérte, összesen kétezren vigyáztak az elnökre a magyar fővárosban. A delegáció közlekedési útvonalait teljesen lezárták, átvizsgálták, továbbá teljes légzárat rendeltek el. Bush látogatását az ötből a legmagasabb, az egyes biztonsági fokozat kísérte, amilyenre még nem volt példa Magyarországon. A magyar és az amerikai biztonsági szolgálatok közösen felelnek a Magyarországra érkező amerikai elnök védelméért. Az amerikai elnököt kísérő katonai helikopter a NATO kötelékében szolgál, de adott esetben tűzparancsot csak a magyar vezetéstől kaphat. /Utóirat: Sántít a magyar és az iraki szabadságvágy közötti Bush-hasonlat - állítja július 23.-i jegyzetében a Li- dové Noviny című cseh konzervatív napilap. Mig az 1956- os magyar felkelés alulról indult, addig Irak esetében a szabadságot külföldről hozták be. A cikk írója ugyanakkor hiányolta Bush beszédéből a forradalom idején tanúsított passzivitás megemlítését./ (Tudósításunkat a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Hírtv és az MTI internetes híreikből állítottuk össze.) Ismét játsszák a passiót Kiss Eszter Veronika Klasszikus Újra játsszák a Budaörsi passiót: idén Budaörs Német Nemzetségi Önkormányzata ismét megrendezi a szabadtéri színdarabot a festői Kőhegyen. A passió hagyománya több mint hét évtizedre nyúlik vissza, 1933 pünkösdhétfőjétől ugyanis 1939-ig minden évben játszották Krisztus szenvedéstörténetét ezen a helyszínen. A színdarab nem egyszerűen egy volt az amatőr előadások közül: megmozgatta az egész falut, nézők pedig nemcsak a környékről, hanem Magyarország más területeiről és a környező országokból is érkeztek. Valamikor a kétezer lös nézőtér egy évben akár húsz alkalommal is megtelt. A budaörsi passiójátékoknak a II. világháború és az erőszakos kitelepítés vetett véget, amikor az addig virágzó település elvesztette gyökereit, német nemzetiségű lakosságának több mint kilencven százalékát kitelepítették. 1996-ban elkezdték az ótemető mint országos német emlékhely felújítását és rendbetételét, amelyet június 18-án szentelnek fel. Újraépítették a keresztutat, a Kálvária-kápolnát és a kőhegyi kápolnát; 2004-ben két kis harangot is kapott a torony, szintén adományokból. 2005-ben avatták fel az eredetinek megfelelően felállított Szentháromságszobrot. A Budaörsi passiót hosszas előkészítés és kutatás után először három éve sikerült először újra színpadra vinni. A pünkösdhétfő óta látható művet ma, vasárnap, szerdán és jövő pénteken magyarul, szombaton, jövő szombaton és vasárnap pedig németül nézhetik meg az érdeklődők háromnegyed kilenctől, Kovács Ferenc, Venczel Vera, Iglódi István, Őze Áron, Oberfrank Pál, Dóczy Péter, Brcgyán Péter, Berzsenyi Zoltán, valamint kétszáz statiszta előadásában, Dér András és Frigyesi András rendezésében. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
