Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-07-01 / 7-8. szám

8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006. júl.- aug. volt. Az akkori Vörös Hadsereg útján, - a jelenlegi Hidegkúti úton - a Pasaréti út, Riadó utca, Hidász utca és Ördögárok által körülvett térségben állt az egykori Ludovika II. laktanya, amely a II. Világháború előtt a Magyar Királyi Honvéd Bolyai János Műszaki Akadé­mia nevet viselte. A háború után előbb Kossuth majd Sztálin Akadémia lett, végül pedig Petőfi nevét viselte. A Petőfista, családos fiatal tisztek, az egykori maszek kertészet helyén, a számukra épített Hadapród - ma Kelemen László - utcai bérházakban laktak. A fiatal, főként vidékről verbuvált tisztek családjainál bősége­sebb volt a gyermekáldás, mint Pasaréten általában. Épp ezért a környéken, a négy-öt épületből álló lakó­telepet „gyermekgyámak” hívták az emberek. A tisztek a forradalom kezdetén járőr-csapatot is szerveztek, de a körzetükön kívülre nem igen merészkedtek. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy október 28 után megalakítottuk a Pasaréti Nemzetőrséget. Az alakulás humoros történetet Hirschler György bará­tunk mesélte el később, aki egyike volt annak az öt-hat fiatalnak, akik bepréselték magukat az Ili István által szerzett és vezetett Pobjedába. A jövendő Nemzetőr szakasz előbb a Széna térre hajtott, ahol a híres Szabó bácsival találkoztak, tőle fegyvert és igazolványokat kértek. Onnan a Fő utcába irányították a csapatot, az utóbbi napokban már ott működött a II. kerületi pa­rancsnokság. Az irodában egy antant-szíjjal és revol­verrel felszerelt civil mhás zordarcú férfi intézkedett. Felsorakoztatta a csapatot, miközben az írnoknak dik­tálta a Pasaréti Nemzetőrség alakulását meghatalmazó dokumentumot. Az irat elkészült már csak a parancs­nok kinevezése váratott magára. A csoport szélén a Néphadsereg egyenruhájában egy fiatal Petőfi Akadé- mista tiszt állt feszes vigyázban. Az antant-szíjas elné­zett mellette és rámutatott Ili Istvánra, mondva: Te le­szel a parancsnok! Hogy hívnak? Ili Pityu még a teljesen nyugodt pillanataiban is erősen dadogott, izga­tott állapotban szinte lehetetlen volt megérteni. - En a so..so..so..so...för vagyok - nyögte ki végre. A pacák látta, hogy nem jól választott ezért Hirschler Gyurival majd Török Sanyival próbálkozott, de ők még nem voltak katonák és nemet mondtak a kinevezésnek. Mások sem vállalták, ilyen-olyan kifogások miatt. Leg­végén Pénzes Gábor állt a sorban, ő következett és elvállalta a parancsnoki kinevezést. Szegény Gábor akkor még nem láthatta, a „vezéri ” kinevezés következményét. A fiatal, alig húszéves Pén­zes Gábort folytonosan zaklatták, többször letartóztat­ták egészen addig, amíg önkezűleg véget nem vetett életének. Gyilkosa az istenverte, gyalázatos bosszúálló Kádár-rendszer volt. Pénzes Gábor emlékét nem csak családja, hanem mi, barátai és bajtársai is örökké meg­őrizzük a szívünkben (Folytatjuk) PÁLYÁZATI HIRDETNENY A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdet olyan művekre, amelyeknek tárgya a magyar forradalmi szabad­ságharc. A műfaj kötetlen: tíz ritkán gépelt oldal terjedel- met meg nem haladó írások lehetnek elbeszélések, vissza­emlékezések, esszék vagy versek. A pályázaton bárki részt- vehet, egyetlen feltétel, hogy a cselekmény 1956-ban ját­szódjék, illetve összefüggjön a forradalommal. A pályázat célja, hogy ébren tartsa 1956 eszméit és a művekből ki­tűnjék, kire milyen hatással voltak az akkori események. Már megjelent írásokat nem veszünk figyelembe. A bíráló- bizottság csak géppel írt pályamunkákat fogad el. A pályaműveket jeligével, négy példányban 2006. szep­tember 1-ig kéijük beküldeni a következő címre: Hungarian Journalists, P. O. Box 7416, Baltimore, MD 21227-0416 USA A pályadíjak: I. díj 200 USA dollár, a II. díj 100 dollár, a III. díj 50 dollár (és oklevél minden díjhoz). A díjazot mű­veket sorrendben követő öt legjobb írás dicsérő elismerő oklevelet kap. A verseket külön díjazzuk: I. díj 70 USA dollár, a II. díj 50 dollár, a III. díj 30 dollár (és oklevél min­den díjhoz). A nyertesek nevét és a díjazott műveket az Amerikai Magyar Újság közzéteszi. A pályaművek egy-egy példányát átadjuk a következő archívumoknak: Országos Széchenyi Könyvtár kézirat osz­tálya, a Laki teleki Népfőiskola emigrációs gyűjteménye és Budapesten az ’56-os Intézetnek. A Szövetség egy példányt megtart saját archívumában. A pályaművek a Szövetség tu­lajdonát képezik, és minden jogot fenntartunk. A SZMÚSZ elnöksége. * A szerkesztő asztaláról A fent hirdetett irodalmi pályázatot, a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége nevévében, mint annak főtitkára, én fogom lebonyolítani. Kérem lapunk olvasóit, akik anyagi­lag megengedhetik, járuljanak hozzá a költségekhez. írókat, költőket pedig arra is kérem, hogy vegyenek részt a pá­lyázaton. Jó példával elöljárva: én vállalom az elsődíjas poéta 70 dollárjának fedezetét. E csekély összeggel és a munkával (mint ’56-os menekült), áldozok ’56 emlékének. A pályázat befejezése után a beszámolóban feltüntetjük azok nevét és az adomány összegét, akik anyagilag hozzá­járultak a pályázat sikeréhez. A beszámolót elküldjük min­den pályázónak, a hirdetményben említett archívumoknak, és a lapunk is közzéteszi. Csekket, pénzesutalványt Hungarian Journalists névre kérem kiállítani és a Memo... rovatban írják rá, hogy ’56-os pályázat. Tisztelettel: Soós József „Ahhoz, hogy egyértelmű légy, nem elég, ha félreérthetet­len vagy. Félremagyarázhatatlannak is kell lenned. ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom