Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-06-01 / 6. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG ’’Átültetett Jeruzsálem” Jézus követői a Mester feltámadása utáni időtől szá­mon tartották és felkeresték a passió helyszíneit. Távolabb­ról érkező zarándokok tömeges látogatására csak a IV. Szá­zadtól, a kereszténység államvallássá tétele után kerülhetett sor. Az utazások zavartalansága azonban nem tartott soká­ig. A Szentföld iszlám kézre kerülése a Megváltó nyomán haladókat a legnagyobb lelki élménytől fosztotta meg. Kálvária - Dunabogdány A XI. század végétől a Szentföld visszafoglalásáért indított keresztes hadjáratok óriási változásokat hoztak a keresztény Európa életében. A keresztesek és zarándokok ereklyék ezreit hozták magukkal, melyek az öreg kontinens templomainak kincseivé váltak. Kálvária-kápolna - Visegrád A Szentföld visszafoglalása után, érzelmileg felfoko­zott légkörben bontakozott ki a gótika, melynek jellemző vonása a vaskos realizmus. Ekkor kezdték ábrázolni a ke­reszten szenvedő Krisztust. A terjedő misztikus vallásosság egyre inkább elmélyedt Krisztus szenvedésének és halálá­nak titkában. Ennek a misztikus szemléletnek a hatása tük­röződik a keresztrefeszítés ábrázolásain: a szenvedő Krisz­tus fején ettől kezdve látható töviskorona, a kereszt tövénél a fájdalomtól roskadozó Mária, mellette Mária Magdolna, János apostol. A jelenetek is élővé, mozgalmassá váltak. A Szentföld újbóli pogány kézre kerülése azonban ar­ra ösztönözte a hívőket, hogy saját környezetükben jelenít­2006 június sék meg a passió emlékhelyeit. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltöttek be a koldulórendek, a domonkosok és a ferencesek. Ok a szenvedő, a részvét és az együttszenvedés érzését kiváltó Krisztus tiszteletét helyezték az egyéni és a közösségi imaélet középpontjába. A "Fájdalmak Embere" a "Vir Dolorum" tiszteletének fontos közösségi színterei let­tek az "átültetett Jeruzsálemek", későbbi nevükön a kálvári­ák. Ezeken a helyszíneken végezték el a jeruzsálemi szen­vedés útjára emlékeztető ájtatosságot, a keresztútjárást. V. Kelemen pápa 1312-ben a Szentsír őrzését Jeruzsá­lemben a ferencesekre bízta, akik ezután éppen különleges helyzetüknél fogva voltak hivatottak a keresztúti ájtatosság terjesztésére. A keresztúti stációk első leírását egy 1187-es feljegy­zés tartalmazza. Részletes közlések a XV. század második felében jelentek meg: 1471-ben holland nyelvű szöveg so­rolja fel a szenvedés állomásait. Jeruzsálemben a XVI. szá­zad elején hét stációról írnak. A Johannita (később Máltai) Lovagrend már 1320 táján felállított Rliodosz szigetén hét stációs kálváriát. Szentföldi útjáról visszatérve Boldog Al- varas (Alvarus) domonkos rendi szerzetes pedig a spanyol- országi Cordobában, kolostora kertjében tizennégy stációs kálváriát épített. Boldog Bernardino Caimo (Caimi), volt jeruzsálemi ferences gvardian 1493-ban Milánó mellett, Monte Varallóban a jeruzsálemi Via Crucis mintájára állí­tott fel keresztutat. Ezt rövid időn belül "Új Jeruzsálem" névvel illették. A felállítást követő évtizedekben a kálváriát hatalmasra bővítették. A stációállítás egységesítése 1731-ben történt, amikor a stációk (via crucis, via dolorosa) számát tizennégyben ha­tározták meg. Ez a szabályozás természetesen egyaránt vo­natkozott a templomokban és a szabadban felállított állo­másokra is. Az emberi leleményesség, az alkotásban kifejezett tisztelet a kálváriaépítés változatos formáit alakította ki a Dunakanyarban is. Soós Sándor néprajzkutató —Ha az ország vezetése a Szent Korona jogrendjét kö­vetné... „Teljesen mintegy, hogy milyen párt,, de jelen pil­lanatban bármikor a későbbiekben az ország vezetése a Szent Korona jogrendjét követné, akkor az országot min­dig, mindenhol, minden bajból ki tudnák húzni.” —A nyugdíjasok döntöttek a jövőről. Az MSZP az inaktívaktól kapta a többségi támogatást. Az MSZP szim­patizánsainak fele nyugdíjaskorú - derül ki a Gallup felmé­réséből, melynek választások utáni elemzése rámutat, a sza­vazáskor az inaktívak döntő többsége a szocialista párt ol­dalán állt. A vizsgálat többek között azt is megállapítja, hogy mind a Fidesz, mind az MSZP sikertelen volt a fia­talok elérésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom