Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
2006 június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 vannak. Korábban a Széchenyi Könyvtár kiment és összeírta ezeket, persze csak amit engedtek — tette hozzá Voith Krisztina. Itt föllelhetőck például a Magyary-Kossa féle ritkaságok, s Kornfeld Móricnak a gyűjteménye, aki bankár volt ugyan, de megszállottan gyűjtötte a könyvritkaságokat. 2001-ben még nem volt szó arról, hogy fizetni is kell Hajdú Éva miniszteri biztos szerint az elhurcolt értékekről több nyilvántartás is készült. Az elmúlt években Oroszországban is rendeztek kiállításokat a Magyarországról elhurcolt festményekről. Az orosz törvények egyértelműen és világosan fogalmaznak: négy esetben lehet visszaadni műtárgyat: ha a holokauszt áldozataitól, a nácizmus áldozataitól, a Szovjetunióval háborúban nem álló hatalomtól vagy egyházi, vallási közösségektől vitték el ezeket - mondta Hajdú Éva. Martonyi János külügyminiszterként annak idején részt vállalt a magyarországi műkincsek, főleg a sárospataki könyvek visszaadásának folyamatában. A Magyar Rádiónak nyilatkozva elmondta: 2001-ben az akkori orosz külügyminiszter határozottan megígérte a sárospataki könyvek visszaadását. Időközben aztán új kormány folytatta az erőfeszítéseket. A duma által eredetileg elfogadott törvény értelmében ezek a könyvek visszajártak - tette hozzá Martonyi - s ez „persze fölveti azt a kérdést, hogy mi van a többi vagyontárggyal, mondjuk például a Hatvany-képekkel, amelyek szintén a duma-törvény alá esnének, és amelyeket véleményem szerint szintén vissza kellene adni”. A volt külügyminiszter elmondta: nem volt szó arról, hogy ezekért a könyvekért fizetnie kell majd a magyar államnak, bár „fölmerült az orosz fél részéről is, hogy bizonyos fokig ellentételezni lehetne ezt”. Valamilyen szimbolikus gesztus elől a magyar fél sem zárkózott el, de tárolási költségekről nem esett szó - hangoztatta Martonyi. A polgári kormány minisztere elmondta: a szárazföldi háborúk szokásairól és jogáról szóló 1907-es hágai egyezmény megtiltotta az úgynevezett zsákmányszerzést. „Senki nem fogadja el, hogy a Szovjetuniónak joga lett volna kulturális javakat zsákmányként vagy jóvátételként elvinni” - jelentette ki Martonyi. Törvénytelen sarc? Az InfoRádió tudósítása szerint minimálisan 1 millió 425 ezer dollárt, azaz több mint 300 millió forintot fizetett Magyarország az orosz félnek a restiluciós törvény értelmében. Igaz, a törvény a jogászok szerint ellentétes a nemzetközi joggal, és Jelcin elnök többszöri alkotmányos kifogásai ellenére hagyta jóvá az orosz alkotmánybíróság. Kormányzati forrásból az InfoRádió úgy értesült, hogy nem csak a törvényben előírt 400 ezer dollárt adja Magyar- ország a sárospataki kötetekért cserébe. Önkéntes hozzájárulásként a magyar fél elvégeztette a kötetek digitalizálását is, ami körülbelül 25 ezer dollárba került. Ezenkívül a Mól Rt. a frissen létrehozott oroszországi alapítványa útján közel egymillió dollárt adományozott két múzeum helyreállításához. (A korábbi közlemények szerint a Mól 950 ezer dolláros pénzügyi támogatása „a magyar állam jóakaratú gesztusa”, annak semmi köze nem volt a sárospataki könyvekhez, igaz a múzeum-támogatásokat két nappal a sárospataki kollégiumi kötetek visszaadásának várt alsóházi jóváhagyása előtt jelentették be. Az adományból támogatott - Voronyezsi területen lévő - két, egyaránt Ivan Kramszkoj XIX. századi realista festőről elnevezett múzeumot megrongálták és kifosztották a második világháború alatt. A Don-kanyamál lévő Osztrogozsszkot a második magyar hadsereg tartotta megszállva 1942 nyarától 1943 eleji megsemmisüléséig, ezzel magyarázták a mostani magyar támogatást.) (radio.hu, hvg.hu, Info Rádió)-Két évvel ezelőtt, 2004-ben jelent meg a nagyváradi napilap, a Reggeli Újság első száma. Többen úgy vélték, nem fog sokáig élni ez az új lap, mégis változatlanul napvilágot lát, írta Dénes László főszerkesztő. Nagyváradon két éve két magyar napilap jelenik meg, a Bihari Napló és a Reggeli Újság. Erdélyben erre csak Kolozsváron van példa, ahol a Szabadság mellett 1999. október 30-a óta napvilágot lát a Krónika is. (Reggeli Újság /Nagyvárad).-A pusztító augusztusi árvíznek és áldozatainak szeretne emléket állítani Farkaslaka egy Életpark névre keresztelt parkkompozícióval. Demény Gábor farkaslaki polgár- mester az alkotói munkában már támogatókra talált: Mako- vecz Imre, a közismert magyarországi építész elkészítette az emlékpark első terveit. Az elképzelés szerint tehát a Tamási-emlékmű mellett egy újabb, a már létező színvonalához méltó, jelentős emlékhely létesülne: a domb tetején egy kőből faragott Nagyboldogasszony-ábrázolás, háta mögött tölgyfakereszttel, rajta Melocco Miklós szobrászművész Jézus-szobrával. (Udvarhelyi Híradó/Székelyudvar- hely).-December 4-én Székelyudvarhelyen felavatták Baróti Szabó Dávid (1739-1819) szerzetes, költő, műfordító szobrát, Székely József udvarhelyi szobrászművész alkotását. Baróti Szabó Dávid 1754-ben a mai Tamási Áron Gimnázium diákja volt, majd tanított is itt, ma pedig alakja bronzba öntve néz az iskola felé, szemközt a késői diáktárs, Tamási Áron szobrával. Ványolós A. István azt írja a "Költő és szobrász" című, a szoborállítás kapcsán Székely József szobrászról és a Baróti Szabó Dávidról készült fu- zetecske előszavában, hogy egy népnek akkor van jövője, ha ismeri történelmét, elődeit. A szoboravatásnál beszédet mondott Kovács Sándor katolikus főesperes, majd Ványolós A. István, Verestóy Attila szenátor és Bunta Levente megyei tanácselnök. A szobor avatása még egy ünnepi eseménnyel egészült ki. Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója örömét fejezte ki, hogy a 2004-ben felújított régi kazánházból korszerű előadótermet sikerült kialakítani. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely).
