Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

2006január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 SZILVESZTER - UJEV VÍZKERESZT December 31. Szilveszter A név latin eredetű, jelentése: erdei, erdő mellett lakó férfi. A rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének hatására az év búcsúztatására még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb éjszaka. Régen is elbúcsúztaták az esztendőt, s közben számos praktiká­val, varázslattal igyekeztek kifürkészni a jövendőt. Különösen az eladó lányok voltak kiváncsiak sor­sukra, arra, hogy férjhez mennek-e, vagy továbbra if pártában kénytelenek tölteni napjaikat. Protestáns vidékeken szokás volt az óév temetése. Éjfélkor a legények és fiatal gazdák a kivilágított templomtoronyba mentek, meghúzták a harangokat, templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek. A családok a templom körül gyülekeztek, néhol a pap beszédet mondott, a hívek haza kísérték, megköszönték egész évi fáradozását. A szilveszteri mulatozások ma városon és falun egyaránt a hangos, vidám évbucsúztatót jelentik. Mi­kor trombitával, petárdával temetjük az óévet, ősi go­noszűző, bőségvarázsló mágikus eljárások emlékeit őrizzük ezekben a szokásokban. r Január 2. Újév napja. A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az év kezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általános­sá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak keve­sen ismernek, használnak. Mint minden negyedévkezdő nap, gonoszjáró nap­nak is számított. A pásztorok, legények, sihederek sokféle eszközzel, födökkel, kolmppal, rossz bádogvö­dörrel zajt keltettek. Reggel kántáltak, regöltek, újévet köszöntöttek. A legények sorra vették a lányos háza­kat, a gazdák a jó ismerősöket, rokonságot, hogy jó­kívánságaikat evés-ívás közben elmondhassák. Január 6. Vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. szá­zadig Jézus születésnaapját és az év kezdetét is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről (Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt), valamint Jézus megkeresztel- kedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. A víz megkereszteléséből (megszenteléséből) ered a magyar vízkereszt elnevezés. A liturgikus vizszentelést vízke­reszt vigíliáján (január 5.) végezték a templomban, de haza is hordták meghinteni vele a házat a gonosz szel­lemek ellen. Ezen kívül hittek gyógyító hatásában, mely mindenféle betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és töm­jén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkereszt napjának népszokásai a templomban megszentelt vízhez kötődnek. Ipolytamócon, Litkén, Mihálygergén a házigazda üvegben hazavitte a meg­szentelt vizet, a ház apraja-nagyja kortyolt belőle, hogy megóvja őket a torokfájástól. Megszentelték vele a házat, az ólakat. Öntöttek a kútba, hogy a víz meg ne romoljon. A szentelt víz az embert születéstől haláláig kísérte: ebből a vízből hintettek a bölcsőre, a meny- aszony koszorújára, a halott koporsójára, januártól ja­nuárig a vizet üvegben vagy nagy korsóban tartották, s ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték. Vízkereszthez kapcsolódik a következő időjóslás: „Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél.” A vízkeresztkor megszentelt vízhez hasonkó szere­pe volt a gyertyaszentelőkor megszentelt gyertyának. Ipolytamócon 2-3 gyertyát vittek a templomba meg­szentelni, s azokat a ház első szobájában tartották. Kettőt az esetleges halott számára tettek félre, egyet égzengés ellen, amennyiben az év folyamán nem volt szükség a gyertyákra, úgy azokat a következő évben újra megszentelték. A már kétszer szentelt gyertyát a hosszan haldokló kezébe adták, hogy könnyítsen rajta. Mihálygergén a kétszer szentelt gyertyát az égiháború alkalmával gyújtották meg, úgy tartották, ahol ezt a gyertyát égetik, oda nem üt a villám. Volt rá eset, hogy a férjétől elszökött menyecske fölött égették a szentelt gyertyát, hogy az ördögöt kiűzzék belőle. —A török nagyváros, Isztambul Brüsszelben hivatalo­san benyújtotta jelentkezését a 2010. évi „Európa Kulturális Fővárosa” címre. Az Európai Unió kulturális miniszterei 2004 májusában határoztak arról, hogy 2009-től évente két település, egy régebbi és egy új tagállam városa együtt le­gyen Európa kulturális fővárosa. Az akkori döntés értel­mében 2010-ben egy magyar és egy német város viselheti a címet. Magyarországon már megszületett a döntés, hogy Pécs pályázik erre a lehetőségre - a németek pedig jövőre választanak majd a két versenyben maradt jelölt, Görlitz és Essen között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom