Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-04-01 / 4. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2005 április

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

XLIX. rész

—1547. augusztus 4. A Helytartóság arra kéri I. Fer- dinánd királyt, ne ratifikálja az I. Szulejmánnal kötött békét, mert a török úgysem fogja megszüntetni a határszélek pusztítását, s így a béke ürügyén bántatlanul felőrli Magyarország maradék erejét.

—November 25. I. Frdinánd e napra országgylást hív össze Nagyszombatra. (Várdy Pál helytartó december elején nyitja meg a tanácskozásokat.)

—Az év folyamán megkezdi működését a nagybányai protestáns iskola. — Erdélyben működik - három évig - Petrovics Péter temesi főispán orvosaként Francesco Stancaro, olasz teológus.

—1548. február 22. A király szentesíti az 1547. évi országgyűlés trvényeit. (Főbb törvénycikkek: 16.: mivel a végvárakat az ország adójából fenntartani nem tudják, királyi és birodalnü segítségre van szükség: 20.: a Dunántúl védelmére szervezzenek külön, második főkapitányságot: 27.: visszaadják a jobbágyok költözési szabadságát, de feltételekkel.)-Május 17. Erdélyi országgyűlés Tordán. (A további vallási újításuk és a prédikátorok térítő útjainak leállításával gyakorlatilag elismeri a lutheránus felekezetet, de eltiltja a „szakramentárius”, azaz helvét irányzatot.)

—Június 12. V. Károly császár az augsburgi német birodalmi gyűlésen válaszol a magyarországi követek februárba és áprilisban benyújtott javaslataira. A békekötésre hivatkozva elutasítja a török elleni hajárat gondolatát.

—Július 8. Fráter György helytartó levélben kéri a budai pasát, hogy ha a Habsburgok megtámadnák Erdélyt, nyújtson katonai segítséget. - Az augsburgi német birodalmi gyűlés évi 100 ezer Ft. adót szavaz meg a magyar- országi végvárak fenntartására..

—Augusztus 23. Fráter György 40 ezer Ft kölcsönt ajánl föl Izabellának a királynéi birtokai átadása fejében, hogy ezzel elősegítse a kárályné Erdélyből való távozási tervét.

—Szeptember 8. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (Eredménytelen kísérletet tesz arra, hogy Izabella királyné mellé választott tanácsot állítson.)

—Október 13. Izabella királyné Gyulában kiállítja az I. Ferdinándlioz Erdély átengedéséről tárgyalni induló követeinek megbízólevelét.

—Október 18. I. Ferdinánd e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Október 26.: a király megnyitja az országgyűlést: november 22.: a király szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 5.: az eretnekséget meg kell szüntetni: 6; 10 : rendelkezések a katolikus egyház megerősítésére: 11.: az anababtisták és a szakramentáriusok az országból kiűzendők: 14-15.: a kiály azokat, akik megtagadják neki az engedelmességet, vétkük súlya szerint megbüntetheti: 24.: a töröknek is adózó jobbágyok magyar részre csak fél-adót fizessenek: 32.: a jobbágyok költözési szabadságát felfüggesztik: 37.: a robot évi 5 nap.)

—November 20. I. Ferdinánd az erdélyi követeknek adott válaszában késznek nyilatkozik az Erdély átvételéről folyó tárgyalások folytatására.

—November 30. Erdélyi országgyűlés Tordán.

—November. I. Ferdinánd Isztambulba érkezett követével, aki Erdélyt kéri a Portától, közlik, hogy a szultán tudomást szerzett I. Ferdinánd és Fráter György tárgyalásairól.

—December 12. I. Ferdinánd elremdeli, hogy a Magyar Kamara csak a kormányzással közvetlenül kapcsolatos ügyekben fogadhat el a Helyhatóságtól utasítást.

—Az év folyamán Morvaországból menekült anabaptisták megszervezik az első habán telepeket Nyáry Ferenc és Bakics Péter felső-magyarországi birtokain. — Mária királyné, II. Lajos özvegy visszadja I. Ferdinándnak az alsó-magyarországi bányavárosokat, amelyek királynéi jegyajándék címén 1521 óta voltak birtokában. (Ferdinánd az alsó-magyarországi nemesfém- és rézbányák kezelését az alsó-ausztriai kamarára bízza. Ez, illetve jogutódai kezelik az alsó-magyarországi bányákat 1848-ig.) - - Perényi Gábor, Sárospatak földesura a reformáció szellemében ászervezi a városi iskolát. Az első tanár (Siklósi?) Mihály magister, akit már 1549-ben Kopácsi István követ. — Ilosvai Selymes Péter magírja magyar nyelvű verses históriáját Nagy Sándor makedón királyról. (História Alexandri Magni.)

—1549. január 1. I. Ferdinánd szabályozza a Helytartóság személyi összetételét és ügyviteli rendjét.

—Január eleje. Fráter György erdélyi helytartó, titkos tárgyalásokat folytat Nagybányán I. Ferdinánd megbizot- taival.

—Február 10. I. Ferdinánd kijelöli biztosait II. János kormányával folytatandó végső tárgyalásokra.

—Május. A lengyel követ ismét összebékíti Gyulafehér- várott Izabella királynét és Fráter György helytartót.

—Az év nyarán Nikolaus Salm, I. Ferdinánd országos főkapitánya kifüstöli Basó Mátyás murányi rabló várát, Basát felakasztatja. Ezt követően, hogy Balassa Menyhért honti főispán rablásait megfékezze, elfoglalja a főúr várait, Csábrágot és Lévát.

—November. Az 1548-as országgyűlés vallásügyi törvénycikkei miatt felzaklatott öt felső-maygarországi város a Leonhart Stöckel bártfai prédikátor által lutheri szellemben összeállított Confessio Pentapolitana című irattal bizonyítja, hogy felfogása nem esik a törvény által tiltott irányzatok közé.

—Szeptember elején Fráter György helytartó részgyűlést tart Derecskén. (A tiszán túli rendek megújítják hódolatukat a szultán előtt.)

(Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra!)