Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
2005 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--A Háló, teljes nevén a Magyar Katolikus Közösségek Hálózata 1990-ben néhány, világiakat tömörítő budapesti felnőtt bázisközösségek kezdeményezésére alakult meg a katolikus közösségek közötti jobb kapcsolat elősegítésére. 2005-re öt országban több mint 800 közösség talált egymásra a Háló által felkínált szálakon. Erdélyben több mint 250 kisközösséggel tartanak kapcsolatot. A Háló történetében először Homoródfiirdőn rendeztek tábort 700 fő részvételével. A következő tábor 2002-ben Zánkán 1.500 fővel zajlott, 2003-ban a Bükkszéki nyári találkozón 330 fő vett részt. 2004-ben Rózsaszálláson (Kelet-Szlovákia) 500-an táboroztak. Az idei tábort Marosion 400 fo részvételével szervezték meg. A rendezvényen József Attiláról tartottak előadást. A meghívottak között volt dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, P. Sebestyén Ottó jezsuita szerzetes, P. Böjté Csaba (Déva) szerzetes és Jakab Gábor (Kolozsvár), a Keresztény Szó főszerkesztője. (Hargita Népe, Csíkszereda)--A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány fiataljai, a Kaláka néptánc-együttes tagjai nagy sikert arattak július első hétvégéjén zenés-táncos műsorukkal Budapesten, a Határon Túli Magyar Fiatalok hagyományos budapesti találkozóján. A rendezvényen a 35 fős szamosújvári küldöttség mellett szlovákiai, vajdasági és horvátországi vendégek szerepeltek. A találkozó fő célja az anyaország és a külhoni magyar területek, valamint a határokon túli régiók közötti szoros együttműködés, kapcsolatteremtés. (Szabadság, Kolozsvár)-Kiss Sándor szobrászművész „Anonymus” című alkotásának felavatásával kezdődött július 8-án Hidaskürtőn a galánta járásbeli község első írásos említése 760. évfordulója alkalmából rendezett falunapi ünnepségsorozat. Az ünnepi ülés után a vendégek megtekinthették a helyi magán-szakközépiskolát, ahol annak igazgatója mutatta be a tizenöt esztendővel ezelőtt alapított intézményt. (Új Szó, Pozsony) —Ez év márciusában indult el az Argentínai Magyar Hírlap. Az argentínai magyarság folyamatosan rendelkezett saját újsággal. A Dél-Amerikai Magyar Hírlap volt a sorozatban az utolsó, amely 1929 óta, különböző jogfolytonosságokkal működött. A Czanyó házaspár által 27 évig szerkesztett, tavaly megszűnt Dél-Amerikai Magyar Hírlap helyébe lép az új kétnyelvű (spanyol és magyar) Argentínai Magyar Hírlap. Az AMH tükrözni kívánja az argentínai magyar közösség életét, s a magyarság részére lényeges értékek védelmét tartja céljának. A felélénkülő argentínai közélet igényeit kívánja kielégíteni ez az új magyar független folyóirat, amelyet Haynalné Kesserű Zsuzsánna szerkeszt, csak úgy mint az immár hatodik éve megjelenő HungArgenNews elektronikus hírlevelet. (Nyugati Hírlevél, USA.)-Erdély egyik legjelentősebb honfoglalás-kori magyar temetőjét tárják fel Hunyad megyében, Szászváros határában a nagyszebeni és németországi Tübingen egyetem ifjú régészei. Mint a nagyszebeni egyetem ifjú tanszékvezetője elmondta, a feltárt sírok anyaga egyértelműen a második honfoglaló nemzedékre utal. A honfoglalás első nemzedéke idején a magyarok lovaikkal és fegyvereikkel együtt temetkezdtek, a valamivel későbbi szászvárosiból azonban már hiányoznak a kardok és az állati csontok. A Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel. Az előző kategóriában a nagy gyulafehérvári temető tartozik, az utóbbiba pedig a piskitelepi, a dévai és a vajdahunyadi. Déván például az 1970-es években véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate azonban nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sőt még beszélni sem volr szabad róla. Az ásatásokat az internetikai kapcsolatok állami hatósága támogatja anyagilag, szállást a Böjté Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít ingyenesen szászvárosi központjában. (Nyugati Jelen, Arad)-Adán július 1-je és 3-a között nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztek meg arról, hogy százhetven évvel ezelőtt, 1835-ben I. Ferdinánd évi vásártartási szabadalmi levelet adományozott a településnek, ettől kezdve évente háromszor tarhaltak országos vásárt a Tisza menti helységben. Ada történetében másik jeles időpont 1836, amikor mezővárossá nyilvánították, a települsés városi rangra emelkedhetett, s Adának címere lett: rajta egy egyenesen álló földműves jobbjában magasra emelt karddal, baljában pedig leeresztett szántóvassal. (Hét Nap, Szabadka)-A Dicsőszentmárton melletti Ádámos község négy éve tart fenn testvértelepülési kapcsolatot a magyarországi Nyíracsád községgel. Nyaranta közös táborozásokat szerveznek, elsősorban általános iskolás gyermekek számára. A nyíracsádiak idén július 10-e és 18-a között látogattak Erdélybe. A harminc 13-20 év közötti iskolást, egyetemistát négy tanár kísérte el. A vendégeket családoknál szállásolták el. Sokan közülük visszatérő látogatók, szoros baráti szálak fűzik őket az internethez. Az ádámosiak idén immár negyedszer látogatnak Magyarországra, általában augusztus 20-a körűire teszik az utazást. (Népújság, Marosvásárhely) —A kárpátaljai magyarság évek óta rendszeresen elzarándokol az ilosvai járási Dolhára, a II. Rákóczi Ferenc vezette 1703-1711-es kuruc szabadságharc egyik csatájának színhelyére, a település központjában található turulmadaras emlékműhöz — amelyet 1903-ban állítottak -, hogy lerója kegyeletét azok előtt, akik a magyar szabadságért áldozták életüket. Az idén július 9-én került sor a megemlékezésre. A rendezvényen Zubinács László rövid áttekintést nyújtott a több mint 300 évvel ezelőtt történtekről.
