Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 szeptember mogatását, s a nagy múltú kolozsvári magyar tannyelvű iskolák segítségét. Mindnyájan képviseltetik magukat a kuratóriumban, így az alapjtvány felekezetközi jelleggel működik. A neves iskolák diákcsoportjai sírgondozást vállalnak. Kiemelkedő a Báthory, a Brassai, az Apáczai líceumok, az Unitárius és a Református Kollégium, a Protestáns Teológiai Intézet részvétele ebben a szép, erkölcsöt építő kegyeleti munkában. Az adományok és pályázati pénzek felhasználását illetően az alapítvány eddig öt sikeres évet zárt. Különböző intézetek alapítványi támogatásával felújították a Jósika- és a Béldi-kriptákat, a temető bejáratát meghatározó Sigmond-mauzóleumot, bekerítették a Josika-síremléket, és emlékkövet állítottak a házsongárdi temetőben nyúgvó akadémikusok tiszteletére. E nagylélekzetű munkák mellett magánszemélyek adományaiból felállíttattak több ledőlt sírkövet, eltört sírköveket ragasztottak meg, feliratokat festettek, sírokat váltottak meg. A munkaerő megfizetésével folyamatossá tették a nehezebb és felelősségteljesebb munkák elvégzését. Ne- kikezdtek egy adatbázis kiépítésének. Digitálisan rögzítik a temető sírjainak helyzetét, begyűjtik az adatokat és dokumentumokat, hogy azok forrásként szolgáljanak nemcsak a tanulúk, hanem a későbbi kutatómunka számára is.. /Erdélyi Napló, Nagyvárad/ —14 felvidéki és magyarországi néptánccal, népzenével foglalkozó csoport részvételével huszonhetedszer rendezték meg Buzitán a Cserháti Népművészeti Fesztivált. A rendezvény szervezői az idén a legfiatalabb korosztályra fókuszáltak, mivel fontosnak tartják a népi kultúra átöröklődését az újabb nemzedékekre is. Ezért a fellépő csoportok túlnyomó része alapiskolás korú gyermekekből állt, ám képviselték a középiskolás és felnőtt kategóriát is. /Új Szó, Pozsony/ —A közelmúltban két nagyszabású egyházi eseményre került sor a Dél-Bánságban. Előbb Fehértemplomon horvát nyelven tartottak eucharisztikus kongresszust mintegy kétszáz katolikus hívő részvételével, majd Verse- cen, a Szent Gellért plébániatemplomban, legalább ezerkétszáz bánsági katolikus hívő részvételével. Ezt az alkalmat az öröm napjának nyilvánította megnyitóbeszédében msgr. Huzsvár László bánsági püspök. Alkalom adódott itt mindenki számára, hogy megújulva, lelkében a fénynek helyet engedve megnyissa magát Jézusnak, és a testvériség örömében kifejezze az emberi hit szilárdságát. Jöttek a legkisebb településekről - mint Majdán, Rábé, Kanizsmonostor, majd Homokrév, Csóka, Pádé, Tisza- szentmiklós, Száján, Nagykikinda, Magyarcsemye, Tóba, Kisorosz, Nezsény, Bóka, Ürményháza, Nagybecskerek -, de még számos más helységből is. A nap kiemelkedő pontja Pósa László „Ugye lángolt a szívünk?” című előadása volt. A szeretet sokoldalúságáról szólt és annak erejéről, amely erő hegyeket mozdít el, a szív lángolásáról, amely csodára lobbant fel minket, de arról is, hogy nem az ember irányítja a világ menetét. Ez a szeretet irányt jelöl, és életet alakíthat. /Hét Nap, Szabadka/-Közel 18 ezer vajdasági magyar család reméli, hogy tanévkezdésre megérkezik az anyaországi családtámogatás. A szabadkai központi iroda adatai szerint az idén 15 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest a kérvényezők száma 17.947 család adta át igénylését ebben az évben magyarul tanuló gyermeke számára. Az általános és középiskolás gyermekeik számára kérték a szülők az oktatás-nevelési és tankönyvvásárlási támogatást. /Magyar Szó, Újvidék/-Kodály Zoltán gyermekéveit Galántán tltötte, „Galántai táncok” művével örök emléket állított a felvidéki kisvárosnak. Galánta városa három évente nagyszabású kórustalálkozóval emlékezik a nagy zenészre. Idén immár tizenharmadszor került sor a helyi Csemadok szervezésével megvalósult rendezvényre. A kodály Napok nyitóhangversenyére május 27-én ezúttal a Deáki Nagyból dogasszony Római Katolikus Templom adott helyet. A május 28-ai versenyen 20 énekkar szólalt meg, 29-én pedig gála hangversennyel' összekötött eredményhirdetésre került sor a galántai művelődési központban. /Szabad Újság, Pozsony/-Bensőséges, megható ünnepség helyszíne volt a Nagyberegi Református Líceum. Az intézmény oktatói, diákjai, a szülők, keresztszülők, nagyszülők, rokonok jelenlétében búcsúztak az idei harminchat végzőstől. A líceum megalakulása óta a tizedik alkalommal került sor végzős diákok búcsúztatására. A Nagybereki Református Líceum Kárpátalja egyik jelentős szellemi műhelye. Az itteni végzősök túlnyomó része a továbbtanulás mellett döntve rendre sikeres felvételi vizsgát tesz valamelyik felsőfokú tanintézményben. „Ragyogjatok, mint a csillagok. Csillagnak lenni, utat mutatni a sötétben: arra van a haza... Itt megszerzett tudásotok másoknak átadott talentum legyen” - ezeket a gondolatokat nyújtotta át szellemi útravalóul a végzősöknek osztályfőnökük. „Áldássá lenni mások számára... Építeni a jövőt, szép, tiszta hittel... Kevés szóból is ért, aki szeret... így élj a jelenben, hogy megbánás nélkül gondolj a múltra... Ápold, segítsd a nyomorultat... Bármely körülményben tudj krisztusi szeretettel, becsülettel, tisztességgel helyt állni...” - így fogalmazták meg további életük vezérlő eszméit maguk a végzősök. Az ezekhez hasonló, nemes, keresztényi gondolatokkal bocsátották útjukra a kibocsátandó osztály tanulóit a helyükre álló másodikos diákok, akik a szellemi útravaló mellé úti tarisznyát és egy szál virágot nyújtottak át. Ünnepélyes pillanatok következtek. Miközben a végzős diákok melléről lekerült a zöld szalag, s annak helyére az érettséget szimbolizáló piros szalagot tűztek, osztályfőnökük egy-egy igeverset helyezett a szívükre. Lassan megtelt az úti tarisznya is, mindegyik diák megkapta a holland testvérek ajándékát, egy Szent Bibliát. Hála és szeretet minden elvetett magért — így köszönték meg a végzősök tanáraiknak, nevelőiknek, a líceum dolgozóinak azt a fáradozást, amely a diákok szellemi és testi gyarapodása érdekében történt. /Kárpátinfo, Beregszász/
