Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-09-01 / 9. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 szeptember mondta, van még néhány kérése. Csak bátran, adja elő, mondtam neki, és jöttek a dinamit erejű szavak. De nálam is van egy jó adag dinamit, amit most nem robbantok fel." Ám három hét sem kellett, és az egész világgal megosztották titkukat az amerikaiak. Augusztus 6-án Hirosimára dobták le a „Kisfiút”, 9-én pedig Nagaszakira a „Kövér fickót”, több tízezer, mások szerint százezer ember azonnali halálát okozva csupán két bombával. A nagy számú sebesült és sugárbeteg közül sokan később, esetleg hónapok, évek múlva haltak meg. „Bárcsak leégettem volna az ujjaimat, mielőtt megírtam azt a levelet Rooseveltnek” - bánkódott ekkor már későn Albert Einstein, aki a három zsidó-magyar tudós, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede ösztönzésére papína vetett levelére utalt. Ebben a nukleáris energia kiaknázására meglévő tudományos lehetőség ismertetése mellett sürgette a kormányzatot: mielőbb használja ki a lehetőséget, mert a náci Németország is komoly információk birtokában van, és már dolgozik is valamin. Bár a hangsúlyt a maghasadás energiaforrásként való kiaknázására fektette levelében, a második világháborús készülődés árnyékában (1939. augusztus 2-án fogalmazta a levelet) azt is megemlítette: a maghasadás elve alapján rendkívüli erejű bomba építhető. A hatvan éve történt sikeres kísérlet aztán beigazolta állítását. Megszületett az első atomhatalom. A háborúnak ekkorra Európában ugyan már vége volt, de Japán még harcolt, és minden jel arra mutatott: a japán szigetek inváziója, s vele a rengeteg áldozat elkerülhetetlen. De valószínűleg legalább ekkora jelentőségű volt a bombák bevetése melletti döntésben az egyre inkább vetélytárs szövetséges, a Szovjetunió megzabolázásának célja is. Míg azonban Japánt sikerült az amerikai erőfölény terrorisztikus kinyilvánításával térdre kényszeríteni, addig a szovjeteknél ellentétes eredményt ért el a bomba: a kihívásra Moszkva meg akart és — 1949-re — meg is tudott felelni, fegyverkezési verseny vette kezdetét, s az első bombák erejét jóval meghaladó fegyverek születtek. Alig több mint egy évtized múlva már amerikai városokra irányultak az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták, s később olyan fegyverek álltak hadrendben mindkét oldalon, amelyekből egyetlen egy több olyan robbanófejet is hordozott, amelyeket külön-külön célokra lehetett irányítani, és amelyek a „Trinity”, a „Kisfiú”, vagy a „Kövér fickó” robbanóerejét külön-külön is többszörösen meghaladták. Bár a hidegháború idején a két szuperhatalom közötti tárgyalások nyomán beindult leszereléssel ezeket a fegyvereket kivonták, az előállításukhoz szükséges ismeret továbbra is megvan, és egyre jobban érdekli újra a feleket: Amerika és Oroszország is újra fejleszti nukleáris erejét. A bomba megalkotóit megrendítette, amit tapasztaltak, és közülük nem egy — például Szilárd Leó - később fellépett az atomfegyver ellen. (Magyar Hírlap) Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani! Szűrös: Orbánnak igaza volt! A politikus egyetért a „nemzetrontó baloldalról” tett kijelentéssel Szűrös Mátyás történelmi igazsága, egyúttal aktualitása miatt is megalapozottnak látja Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének nemrég Tusnádfürdőn, a „nemzetrontó baloldalról" tett kijelentését. Pozsgay Imre szerint az MSZP mély válságban van, aminek jele, hogy "más van a cégéren, mint a boltban". Történelmi igazsága, egyúttal aktualitása miatt is megalapozottnak látja Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének nemrég Tusnádfürdőn, a „nemzetrontó baloldalról" tett kijelentését Szűrös Mátyás. A korábban az MSZMP-ben vezető szerepeket betöltő, majd a párttal szakító, magát nemzeti baloldaliként aposztrofáló Szűröst a Népszabadság annak apropóján kérdezte, hogy az utóbbi napokban a Népszabadság Fórum rovatának hasábjain is heves vita alakult ki Orbán mondatairól, a baloldal és a nemzet történelmi viszonyáról. A vitatkozó felek finoman szólva is szelektív emlékezettel és egyoldalúsággal vádolták egymást. Az MSZP utódpártiságára is kitérő polémiában Ripp Zoltán történész nevesítette az Orbán-féle Nemzeti Konzultációban ténykedő Pozsgay Imrét és Szűrös Mátyást, mint a Fidesz elnöke szerint a nemzetére rontani mindig kész baloldal egykori prominenseit, Orbán politikai szövetségeseit. Pozsgay Imre a lapnak korábban azt nyilatkozta: nem vette magára Orbán kijelentéseit, sőt azokkal alapvetően egyetért. Szerinte az MSZP mély válságban van, aminek jele, hogy "más van a cégéren, mint a boltban". Hasonlóan érvel Szűrös Mátyás is, aki fontosnak tartja Orbán azon, kevésbé idézett kijelentését is, hogy kész az együttműködésre a nemzeti baloldallal. Hivatalos politikáját tekintve az MSZP nem igazi baloldali párt, miként az SZDSZ történetét is a „nemzetietlen politika tizenöt évének" tekinti Szűrös Mátyás. Az orbáni mondat történelmi igazságát illetően pedig azt mondta, igen, a munkásmozgalmi pártok valóban nemigen tudták vagy akarták kezelni a nemzeti kérdést, bár kétségtelen, hogy mindig is voltak nemzeti baloldaliak. Az MSZP-nek a múlthoz való viszonyával is foglalkozott az a kiáltvány, amelyet 1990 márciusában Pozsgay és Szűrös is aláírt. Mellettük még Hóm Gyula, Németh Miklós és Nyers Rezső jegyezte a szöveget, amit „a békés átmenet érdekében" tettek közzé. Ebben az MSZP nevében kijelentették: „a múlt bűnei nem terhelnek, tanulságai viszont köteleznek". A dokumentum ..rögzíti": a ..szocialisták kiálltak a más országokban élő magyarok jogaiért, felléptek és fellépnek a romániai magyarsággal szembeni jogtiprás ellen." - Ez a levél litánia volt, melynek vállalásait nem tartotta be az MSZP - válaszolta a lap érdeklődésére Szűrös Mátyás. (Forrás: Népszabadság)
