Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
2005. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 EZERÉVES ÁLOM (Folytatás az 1. oldalról) A nagy király nagy felismerése: kereszténységünk nélkül nincs magyar állam, s mi jól tudjuk, nincs Európa sem. Modem uralkodó volt a szó legnemesebb értelmében, szentségében a racionalitás is benne foglaltatik, ő tette a honfoglalás nagy kalandját befejezetté és örökérvényűvé. Amit elindított, az talán Mátyás király idején érkezett el zenitjére: hazánk akkor az európai kultúra legelső vonalába tartozott, országunk egy szinten állt a nagy nyugati államokkal. Természetesen értelmetlen visszasóvárognunk letűnt időket: nem váltunk birodalommá, de sok mindennel hozzájárultunk Európa és az emberiség fejlődéséhez. Sok mindentől megfosztottunk, és sok mindent adtunk, de a nemzet fönnmaradt. Tizenötmillió magyar él a világban. Nagy királyunk nem csak bölcs volt, de előítéletektől mentes, szabad szellemű uralkodó is. Fiához, Szent Imréhez intézett intelmei egy mély érzésű, nagylelkű emberre vallanak, ha a Szent Jobb olykor súlyos volt is, a lélek képes maradt a szárnyalásra. Korunkban, amikor a XX. század szörnyű jelenségei után oly sok mindent tudunk a hatalom átkozott természetéről, csodálattal kell arra gondolnunk, hogy az övé áldott hatalom volt, s nemcsak isteni, hanem emberi értelemben is. Áldása itt van rajtunk. Korszerűvé csiszolódott eszünkkel nehezen fogjuk fel, hogy ezer esztendővel ezelőtt élt egy ember, aki többet tudott nálunk talán a világról, talán a mindenségről is. Egy ember, aki álmodni mert, s volt ereje ahhoz, hogy történelmi távlatokban akár ezer esztendőre előre vetítse és megvalósítsa álmait. Ez az álom most fontos momentumához ért. Nem csupán az a kérdés, mit várhatunk mi Európától, hanem az is, mit adhatunk Európának. A tét nemcsak a mi balsorsunk vagy bőségünk, hanem földrészünk, sőt a világ jövője. Fel kell idéznünk Szent István szellemét, lelkiségét: liberalizmusát, gyűlöletmentességét, hazaszeretetét, hitét, az „idegenek” iránti megbecsülését, humanizmusát. A legegyszerűbb szóval élve: jóságát. Mindebből okulniuk kell azoknak, akik netán úgy vélik, hogy a múltat végkép elkeli törölni, s azoknak is, akik tisztelettel tekintenek a múltra, a sok szörnyűséget és sok szépséget, sok hitványságot és sok hűséget tartalmazó, eltörölhetetlen magyar történelemre. Az elkövetkező esztendőkben kiderül: méltók vagyunk-e első szent királyunkhoz, s tovább tudjuk-e szőni álmát? mno.hu/ ÁLLAMFŐVÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON Augusztus ötödikétől a Magyar Köztársaság elnöke Dr. Sólyom László Az Országgyűlés Sólyom Lászlót választotta a Magyar Köztársaság elnökévé. Az elnökválasztás harmadik fordulóján, ahol elég volt az egyszerű többség is, Sólyom Lászlóra 185-en szavaztak, míg Szili Katalin 182 voksot kapott. A köztársaság új elnöke, Sólyom László ünnepélyes keretek közt tette le a hivatali esküt. Az eskütétel után először Mádl Ferenc, a távozó köztársasági elnök, majd Sólyom László mondott rövid beszédet. Az ünnepi esemény végén a jelenlévők felállva hallgatták meg a Himnuszt. Az államíoválasztás harmadik fordulóján mind a 386 képviselő átvette szavazólapját, 17-en adták vissza azonnal. 368 képviselő adott le szavazatot. 367 érvényes és 1 érvénytelen szavazatot számolt össze a bizottság. Az eredmények ismertetésekor Mandur László levezető elnök közölte, hogy a szavazás érvényességét befolyásoló esemény nem történt. Sólyom László: A köztársasági elnök az egység intézménye A köztársasági elnök az alkotmány szerint az egység intézménye, mondta Sólyom László az Orsszággyűlésben, miután letette az elnöki esküt. - Pártokon kívül álló jelöltként választolt meg az Országgyűlés - mondta Sólyom László, aki köszönetét mondott az őt jelölő civil szervezeteknek, az őt támogató pártoknak illetve az őt megválasztó Országgyűlésnek. Sólyom László életrajza Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. 1965- ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ugyanebben az évben felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett az Országos Széchényi
