Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 május HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből —A székelyek által az 1764-es madéfalvi vérengzés után elszenvedett megpróbáltatások állomásait örökíti meg az a 14 faragott tábla, amelyet Bonyhádon őriznek, hatot a Völgységi Múzeumban, nyolcat pedig mostantól fogva a Székely Házban. A kálváriát - amely a bukovinai székelyek 150 éves hányattatásának történetét ábrázolja - 1943-ban készítették a népcsoport Bácskába telepítése után, s eredetileg Bácsjózseífalva vasútállomását díszítette. A székely identitást megfogalmazó, Csaba vezér emlékét őrző első, valamint a kereszt felvételét ábrázoló, István királynak szentelt második tábla mintegy keretbe foglalja a buko- viani, majd a bácskai telepítés eseményeit. A stációk közül az eddig raktárban őrzött nyolc táblát a bonyhádi Székely Ház januári felavatásakor tárták a nagyközönség elé, s május közepén kerülnek vissza a múzeumba. Bonyhád a II. világháború után Magyarországra - zömmel Tolnába, Baranyába — telepített bukovinai székelyek központja, itt alakult meg a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, amelynek egy nyertes pályázat révén 2001-ben birtokba vett Székely Ház ad otthont. Az évek során apránként felújított épületegyüttes mostanra szakköri termekkel, valamint a múzeum jóvoltából gondosan kialakított hagyományőrző kiállításokkal várja az idelátogatókat. Az előtérben a kilenctáblás „Székely sorsok” című fotódokumentum-kiállítás régi fényképekkel utal a bukovinai, bácskai évekre. A Népművészet Mestere, Lőrinc Aladámé által vezetett szövőszakkör tenne egyúttal egy székely lakószobát mutat be. A tisztaszobába belépőt népviseletbe öltöztetett férfi és női figura fogadja a székely tárgykultúra elemei, a kelengyeláda és a vetett ágy között, utóbbi az ősi geometrikus motívumokkal díszített, úgynevezett „festékes” szőnyeggel, „magyaros és németes párnákkal”, dunyhákkal, díszes „sarkos” lepedővel van fel- tomyozva. —Farsang Illés szekerén” címmel mutatta be Csíkszeredában a farsang utolsó napján, húshagyókedden legújabb műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Csíkszereda önkormányzata által fenntartott hivatásos együttes legújabb produkciójáról az együttes vezetője elmondta, hogy vidám műsort kínálnak a közönségnek. Rendezője, koreográfusa Sepsiszentgyörgyről a budapesti tánc- művészeti főiskola növendéke. Az Együttes idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Ebben az évben már több mint 150 fellépésre kaptak felkérést, körvonalazódik egy egyhónapis spanyolországi és egy portugáliai fellépés sorozat, valamint egy tíz országot átfogó körút, amelynek során Magyarországot és a vele szomszédos államok magyar közösségeit keresnék fel. Az Együttes szellemi műhelyként is működik. Stúdiójában zenei felvételek készülnek, hamarosan megnyílik archiváló és digitalizáló műhely, amely a korábbi gyűjtések feldolgozását kívánja megkönnyíteni.-Ötödik évfolyamába lépett a felvidéki Balogfalai Hírmondó című lap, amelyet a község önkormányzata és a Csemadok-alapszervezete közösen ad ki. A négyoldalas kiadvány első oldalán a polgármester beszámol az eltelt félév eseményeiről, s felvázolta a 2005-ös év terveit. A falu fel- ■ újította a kisiskoláját, s megnyertek egy, a pénzügyminisztérium által kiírt pályázatot is. Az összeget a községháza felújítására fordítják. A második oldalon az iskola új igaz- I gatónője mutatkozik be, s részletesen beszámol nemcsak az oktatásról, hanem az azt követő szakköri tevélenységről is. Az iskola diákjai számtalan rendezványen vettek részt, országos versenyekre is eljutottak. A lap képösszeállítással emlékezik a tavalyi falunapra. Részeleket közölnek a falu egykori tanítójának háborús naplójából, valamint megemlékeznek a 180 éve a közeli Gortvakisfaludon született és élt költőről, Petőfi barátjáról, Adorján Boldizsárról is. —A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-szövetség Beregszászban szervezett konferenciáján jelen volt Kozma Imre atya, a Szeretetszolgálat vezetője is. „A Kárpát-medence a mi közös családi fészkünk, Ezer esztendeje olyan hely ez, ahol otthon vagyunk. S lehetetlen elfogadni, hogy a határok elválasztanak berniünket egymástól.” „Egy család vagyunk, összetartozunk. S igazából az áldozatok kapcsolnak berniünket össze. Akiért nem hozunk áldozatot, alilioz semmi közünk nincs. Ez nagyon fontos. És én látom odahaza, hogy mennyire sokat jelent az emberek számára, hogy jót tehetnek. És látom azt is, hogy ez mennyire bátorítja és erősíti az ittenieket.” Kozma atya úgy látja, Magyarország EU-csatlakozásával újabb lehetőségek nyílhatnak arra, hogy jót tegyenek. „Egyre többet halljuk, hogy Európa rossz lelkiismerettel éli a napjait. Egyébként 1920 óta élheti is nagyon rossz lel- kiismerettel a napjait. Hiszen adósa Kelet-Eurpának, s legelsősorban adósa a magyarságnak. Nagyon fontosnak tartom, hogy az Európai Uniónál minden lehetőséget megragadjunk, hogy segítsünk a határon túlélő magyarságon. Ebben a pillanatban az EU-tól önállóan szinte semmilyen támogatást nem kaphat. Legfeljebb az emberi jóakarat folytán csurran-cseppen valami. Viszont vannak törvényes lehetőségek arra, hogy konzorciális alapon - elsősorban magyarországi magyarok közvetítésével - Kárpátalja nagyfokú támogatáshoz juthasson európai forrásokból. Igazából mi ezen az úton indultunk el. Nagyon fontosnak tartjuk az együttműködést. És nagyon fontosnak tartjuk éppen a pedagógusokkal való kapcsolatot, hiszen a jövőért ők tesznek a legtöbbet. Nyugat-Európában erre nagyon odafigyelnek, mert úgy gondolják, hogy ez a befektetés az, ami a leginkább gyümölcsöt hozó.”-A királyhelmeci keresztény központban már hatodszor rendezték meg a Mécs László Szavalóversenyt. A megmérettetesésen bodrogközi és Ung-vidéki alap- és középiskolás diákok versenyeztek. Nevezni egy Mécs László- verssel vagy egy határon túli magyar költő művével, illetve egy vallásos témájú irodalmi alkotással lehetett. Mint Sza-
