Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
2005 április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 vozott és kérette kíséretének tagjait. A németek légiriadóra hivatkozva nem engedték útjára a magyar küldöttséget. Délután újabb tárgyalásokra került sor, de változás nem történt. A magyar küldöttség hazatartó különvonatát többször feltartóztatták a német hatóságok, így nem meglepő, hogy a megszállás kezdetekor még osztrák területen tartózkodott a szerelvény. A német erők három irányból támadtak az országra. Bajcsy-Zsilinszky Endre tettét, és néhány helyi lövöldözést leszámítva gyakorlatilag semmifajta ellenállásba nem ütköztek. A kormányzó megérkezését követően a várba hajtott, túl sok illúziója nem lehetett a jövővel kapcsolatban. A koronatanács ülésén a belügyminiszter beszámolt az országban történt változásokról. Kállay a török nagykövetségre menekült. Onnan novemberben távozott, a németek elfogták, s így később Mauthausenbe majd Da- chauba kerül. A háború végén Olaszországban szabadul ki a fogságból. 1953-ig ott is él, majd haláláig az Egyesült Államokban lakik, az emigráció prominens személyiségeként. Ellenállás nélkül Történészek azóta is többször vizsgálták annak az okát, hogy miért nem fejtett ki semmiféle katonai ellenállást Magyarország a német megszállással szemben. Tény, hogy egy ilyen küzdelem a katonai erőviszonyok miatt mindenképpen kudarcra lett volna ítélve. Magyarország nem számíthatott volna sem az angolszász hatalmak, sem a Szovjetunió fegyveres segítségére, másrészt bármely komolyabb ellenállás megszervezéséhez szükségessé vált volna a nemrég visszatért területekről, főleg Eszak-Erdélyből a magyar csapatok visszavonása. 1944. március 19-ét követően az országot a teljes katonai és politikai káosz jellemezte, amely végül totális katasztrófához vezetett. Megkezdődtek a deportálások, az ország szisztematikus gazdasági kifosztása, a Nyilas Párt politikai térnyerése. A német szolgálatok azonnal őrizetbe vették a németellenes magyar értelmiség vezető figuráit, bujkálásra és illegalitásba kényszerültek a népi írók, ugyanígy a népi mozgalom politikusai is. (Többek közt Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt képviselője, a Magyarország megszállása című könyv szerzője, aki forrásértékű munkájában leírja mind a náci, mind a szovjet megszállás történetét.) Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja Edmund Veesenmayer volt. Veesenmayer céljai elérése érdekében nem csupán a diplomáciában megismert eszközöket használt, gyakran kegyetlen fenyegetőzéssel érvényesítette akaratát. Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamatos megjelenését! Káprázatos kövek Spanyolországból Hazánkban látható először az értékes kollekció MNO Káprázatos kövek - Egy királyi gyűjtemény Spanyolországból címmel nyílt meg a Természettudományi Múzeumban a legnagyobb valaha is bemutatott drágakő-kiállítás. A bemutatott „kincsek" összesen 147 643,46 karát súlyúak. A látogatók amellett, hogy megcsodálhatják ezen köveket, megismerhetik szerkezetüket és a kialakulásukhoz vezető földtani folyamatokat is. A spanyol Programa Royal Collections a világon szinte elsőként vállalkozott arra, hogy magángyűjteményekben fellelhető drágaköveket mutat be a nagyközönségnek. Az egyedülálló módon összeállított kiállítás öt éven át járja majd a világot, és hazánkba érkezik először. A Káprázatos kövek című kiállítás a Programa Royal Collections két különálló gyűjteményéből, a Drágakő-paradicsom és a Páratlan drágakövek elnevezésű kollekcióból áll. Az első 6882 darab, összesen 103 829,96 ka- rátnyi drágakövet tartalmaz. A Páratlan drágakövek hat olyan, rendkívüli példányt mutat be, amelyet mérete, tisztasága és színe alapján páratlannak tartanak. Ezek összesen 43 813,5 karát súlyúak. A Káprázatos drágakövek összesen 147 643,46 karáttal a legnagyobb valaha is bemutatott drágakő-kiállítás. A bemutatott drágakőcsaládok közül leginkább a topázok, az akvamarinok, a smaragdok, a rubinok, a színes gyémántok, az opálok, a turmalinok és a zafírok a figyelemreméltóak. E csiszolt kövek jelentőségét méretük (sokuk meghaladja az 1000 karátot), tisztaságuk, színük változatossága és erőssége, árnyalataik, és a klasszikustól a legmodernebbig ívelő stílusokat képviselő megmunkálásuk határozza meg. Elsősorban Dél-Amerikából származnak, de vannak dél-ázsiai és dél-afrikai eredetűek is. A kiállítás legjei a hatalmas, 25 250 karátos "Marabá holdja" topáz, a 456,5 karátos "Zöld szív" smaragd, az 1490 karátos "Aragual" kunzit, és a 8200 karátos "Déli Nap" citrin és a 243,5 karátos "Csillag" nevű csillagzafír. Ezeket a drágaköveket még soha sem állították ki. A kiállítás ezek mellett olyan szerves eredetű drágaköveket is bemutat, mint a gyöngy, a korall, a borostyán és az elefántcsont, csakúgy mint a látogatók által kevésbé ismert drágaköveket is, mint például az akroit, a dioptáz, a sziberit vagy a wavellit. A Természettudományi Múzeum tárlata nemcsak elkápráztat, hanem a drágakövek szerkezetével, a kialakulásukhoz vezető földtani folvamatokkal. a dráeakövek lelőhelyeivel, ásványtani jellegével és csiszolásmódjaival is megismerteti a látogatót. Az interaktív vitrinek és egységek segítségével egészen július 4-ig nyerhetünk betekintést a drágakövek rejtett és titkokkal övezett világába.
