Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 április —Counterpuiich című amerikai honlap Oroszország, Izrael és a média kihagyásai című cikkét így kezdi: „Mint ahogyan az oly gyakran megtörténik akkor, amikor az Associated Press Izraelre vonatkozó hírekkel foglalkozik, fontos tényeket hallgat el az orosz-izraeli kapcsolatokról, noha az olajról és az Egyesült Államokról is szó van.” A cikk szerint az Interpol két körözöttje Washingtonban elnöki „imareggelin” vett részt, és előtte Tom Lantosnak, Izrael nagy barátjának a vendégei voltak. De a média hallgatott erről. A rendőrség által körözött két vendég, Mihail Brudno és Vlagyimir Dubov a Jukosz olaj- vállalat izraeli-orosz partnerei, és az Interpol azért keresi őket, mert több millió dollárt loptak ki az orosz polgárok zsebéből. —Egy kormányhivatalnok koordinálja az ügynök- listagyártást. Polt Péter legfőbb ügyésznél tett feljelentést Kozenkay Jenő egykori kémelhárító, mondván: az egyik kormányhivatalban meg fogják találni azt a személyt, aki az ügynöklisták nyilvánosságra kerülését szervezi. A Political Capital elemző céget feljelentő Kozenkay szerint a Moszad, Izrael állam titkosszolgálata áll az ügy mögött. „Valakinek érdekében áll a listázás, valakinek érdekében áll a zavarkeltés — tette hozzá. Az egykori kémelhárító úgy tudja, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad egymillió dollárt fizet a listák nyilvánosságra kerüléséért. (Kozenkay egyébként nem szerepel a PC által nyilvánosságra hozott, közel 300 főből álló ügynöklistán.) Amikor nyilvánosságra került Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnökének ügye, később pedig kirobbant Szita-ügy, ekkor kezdtem figyelni, milyen méregkeverés folyik, kinek mi állhat az érdekében. Információim arról szólnak, hogy a Moszad részt vesz ennek a történetnek a pörgetésében. Több forrásból is kaptam információt erre vonatkozóan” - mondotta többek között Kozenkay volt kémelhárító tiszt. —Egy „Szakértő 90” álnevű internetező amerikai honlapon közölte a magyar titkosszolgálatok egykori - vélt vagy valós - tagjainak egyik listáját. A dokumentumban olvasható volt többek között Szegvári Katalin televíziós újságíró neve is, aki nyílt levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, és kérte ki magának az „ügynökösdit”. A levél egyik részlete: „Fel akarja tárni a múltat? Beszélgessen sógorával vagy anyósával, akinek a választások előtt nem volt más célja, mint az ős ellenség, Kovács László jelreállítása, Medgyessy Péter érdekében. A jól értesültek azt is tudják, miért volt ez számára fontos. És ki is írta azt a cikket, amelyben Kovács Lászlót vádolják a D-209-es akta kiszivárogtatásával? Ugyanaz, aki 1993-ban így vélekedett a szocialistákról: Jönnek fel mint a sz.r a moslékban. Igen. Az ön új üzenetnek szánt kulturális minisztere, Bozóki András. Nos, egy ilyen belső morállal rendelkező csoport most pellengére meri állítani egykori áldozatait?! És hol vannak, akik zsaroltak, megfélemlítettek, feljelentettek a titkosszolgálatokon belül és kívül?! ” —A magyarok negyede nagyon szegény egy USA- jelentés szerint. Magyarországon a szocialista konnány erősen elkötelezett a piacgazdaságnak, de nem sikerült megoldani a mezőgazdaság, az egészségügy és az adóreform gondját, a lakosság 25 százaléka nagy szegénységben él — olvasható az amerikai külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó jelentésében. A jelentés szerint a magyar kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, de néhány rendőr túlzó erőszakkal lépett fel, vagy megvert és zaklatott egyes gyanúsítottakat, különösen a cigányokat, de változatlanul jelentős probléma a nők és a gyermekek ellen elkövetett erőszak. A jelentés szerint létezik faji megkülönböztetés, antiszemita jelenség, zsidó temetőkben elkövetett vandalizmus, és ahogyan a jelentés fogalmaz: politikai peremcsoportok kódolt beszéde. A jelentés megállapítja, hogy a kormányt az ellenzék részéről az a bírálat érte, hogy beavatkozott az állami tulajdonú média szerkesztési gyakorlatába és személyi döntéseibe. Felidézik: tavaly a Magyar Rádió elnökét nem bizonyított állításokkal megvádolták, és ezt a társadalom nagy része politikai indíttatású lejáratási kísérletnek tartotta. —(MTI-MN) — Megszállás és végkiárusítás. Jóllehet lúvatalosan tavaly nyáron befejeződött Irak amerikai megszállása, az ország továbbra sem független: gazdasági megszállása folytatódik annak a törvénycsomagnak tulajdoníthatóan, melyet Paul Bremer, az időközban megszűnt Ideiglenes Koalíciós Hatóság vezetője örökségül hagyott. A Foreign Policy in Focus San Francísco-i kutatóintézet elemzése alapján Irak Gazdasága szinte teljesen ki van szolgáltatva az amerikai érdekeknek megfelelően szöve- gezett rendeleteknek, amelyeket Bremer bagdadi elutazásának napján írt alá és adott át Ijád Allávi miniszter- elnöknek. Eltöröltek minden import vámot, egyik napról a másikra megnyitva az erre teljes mértékben felkészületlen iraki piacot a külföldi árudömping előtt. Lehetővé tették, hogy külföldi tulajdonú társaságok akár száz-százalékos részesedést szerezhessenek privatizálandó iraki cégekben. Ez példátlan a térség államaiban, ahol maximum ötven százalékban határozzák meg a részesedési limitat, s a befektetők a megtennelt profit teljes egészét kivihetik az országból. —2318 főt bocsátanak el a felsőoktatási intézményekből, mert nincs meg a kötelező béremelés teljes fedezete. Az egyetemek a kormányhoz fordulnak, hogy ne kelljen bért emelni, vagy biztosítsák annak fedezetét. A Bokros-csomag idején 680 főt bocsátottak el a felsőoktatásból. A bölcsészkarok az 5-13 százalékos bérhiányt * szakmailag indokolatlan elbocsátásokkal, korai nyugdíjazásokkal és tanszékek megszüntetésével tudnák csak orvosolni. Közel 800 millióval van kevesebb az ELTE kasszájában, ezért várhatóan kétszáz alkalmazottjától válik meg. A 800 millió forintos adósággal küzködő Miskolci Egyetem több mint száz oktató elbocsátására kényszerül. A Debreceni Egyetemen a következő hónapokban j 512 státusz szűnik meg, az intézménynek 600 millió * forintja hiányzik.
