Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-03-01 / 3. szám

24

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2004. március

31-én pedig a felének a mozgósításáról intézkedett. A rendeletek végrehajtásának nincsen nyoma.-Augusztus 8. Nyolc napos ostrom után török kézre kerül Újlak vára.-Augusztus 8. után. Több Duna.menti erősség (Erdőd, Eszék stb.) őrsége ellenállás nélkül átadja az őrizetére bizott várat a töröknek.

—Augusztus 15. Szapolyai János erdélyi vajda az erdélyi hadakkal Tordáról megindul a királyi táborba.

—Augusztus 16 Thuróczy Miklós személynök ítéletet hoz a fölkelő besztercebányi bányászok ügyében. Az elfogott vezetőket kivégzik.

—Augusztus 19-23. A török sereg Eszéknél átkel a Dráván.-Augusztus 20 előtt. A bátai táborban megtartott haditanács Tömöri Pál kalocsai érseket teszi meg a sereg fővezérévé.

—Augusztus 26. Megkezdődnek az összecsapások a török felderítők és a magyar csapatok között.

—Augusztus 29. A mohácsi csata. A 25 ezer főnyi magyar sereg fővezérei Tömöri Pál kalocsai érsek, alsó-magyarországi főkapitány és Szapolyai György szepesi ispán: a Batthyány Ferenc horvát bán vezette jobbszámy kezdeti sikerei után másfél-két óra leforgása alatt döntő verességet szenved a mintegy 75-80 ezer főnyi reguláris katonát számláló szultáni seregtől. A csatában elesik 7 főpap - köztük Tömöri Pál kalocsai és Szálkái László esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár -, számos föúr - így Drágffy János országbíró, Sárkány Ambrus volt országbíró, Szapolyai György fővezér - és elesik néhány ezer lovas s mintegy 10 ezer, jórészt idegen - cseh, német, lengyel - gyalogos zsoldos: II. Lajos magyar és cseh király menekülés közben a megáradt Csele patakba fullad. — Szapolyai János erdélyi vajda az erdélyi hadakkal (mintegy 10 ezer emberrel) Szeged magasságában, a Tisza balpartján táborozik.

—Augusztus 30. Estefelé megérkezik Budára a mohácsi csatavesztés híre. Mária királyné udvarával még az éjszaka elhagyja a várost, és Pozsonyba menekül. Kíséretében van Thurzó Elek tárnokmester, Szalaházy Tamás veszprémi püspök, Antonio Burgio pápai nuncius s Bornemissza János budai várnagy.

—Szeptember 8. A török csapatok megjelennek Buda környékén. Kifosztják és felégetik a pálosok szentlőrinci és a ciszterciek pilisi monostorát.

—Szeptember 12. I Szulejmán szultán hadai élén bevonul a védtelenül hagyott Buda várába.--Szeptember 15. A török csapatok háromnapos ostrom után beveszik a maróti szekérvárat, ahol az egykori foljegyzés szerint mintegy 25 ezer ember lelte halálát, illetve került rabszíjra.

egyúttal megerősíti Báthon Istvánt tisztségében.. (Az ítéletet nem hajtják végre: Werbőczy őszig a Zólyom megyei Dobronya várában tartózkodik.)

—Ez év tavaszán II. Lajos segélyt kér V. Károly német-római császártól, VIII. Henrik angol és III. János portugál királytól, Ferdinánd osztrák főhercegtől, VII. Kelemen pápától és Velencétől.

—Június 2. A külföldi követek jelenlétében megtartott királyi tanácsülésen a jelenlevők összeadják a királyi bandérium felállításához szükséges pénz egy részét, s elhatározzák, hogy a hadsereg július 2.-ára Tolnán szálljon táborba.

—Június 17. A királyi tanács elrendeli, hogy az egyházak arany- és ezüstszereinek feléből pénzt verjenek, s azt fordítsák a véghelyek ellátására és had fogadására.

—Július 2, előtt. A magyar határvédelmet mindösz- sze Tömöri Pál kalocsai érsek, alsó-magyarországi főkapitány néhány száz embere jelenti. (A szerémségi szerbek tömegesen húzódnak a Duna védővonala mögé.)

—Július 2. A török sereg megkezdi az átkelést a Száván.

—Július 8. Ibrahim nagyvezér parancsot ad Szalán- kemén vára felépítésére.

—Július 20. II. Lajos, négyezer ember élén megindul Budáról a tolnai gyülekezőhelyre. (A határozat szerint július 2.-án kellett volna itt összegyűlnie a magyar seregnek. Útjának főbb állomásai: júliu 28.: Földvár: augusztus 2.: Paks: augusztus 6.: Tolna: augusztus 14.: Szekszárd: augusztus 17.: Báta: augusztus 23.: Mohács.)

—Július 26-28- A király egymással ellentétes parancsokat küld Szapolyi János erdélyi vajdának: egyszer csatlakozásra, másszor helyben maradásra utasítja.

—Július 27 előtt. A besztercebányai bányászok fel- prédálják a katolikus plébános házát.

—Július 27. Pétervárad kéthetes ostrom után török kézre kerül. A szultán megparancsolja a vár helyre- állítását és őrséget helyez beléje.

—Július 28. Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésnek. (Augusztus 18.: a német rendek 4 ezer katonát ígérnek.)

—Augusztus 3. Fegyveres bányászfölkelés Besztercebányán. Felgyújtják a város javarészét, tönkreteszik a bányaműveket, a városi arzenált és a nagytemplomba menekült patríciusokat ostromolják.

—Augusztus 5. II. Lajos a paksi táborban elrendeli, hogy Magyarországon, Erdélyben és a horvát-szlavón- dalmát bánságban minden jobbágy fogjon fegyvert. A király március 29-én a jobbágyság egyötödének, július