Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

24

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2004. február

német birodalmi rendek gyűlése, melyen 10 ezer katona küldését ígérik meg Magyarországnak.

—Február. A királyi tanács a török elleni háború kérdéseiről tárgyal.-Május-június.A végvidéki török csapatok több ízben megpróbálkoznak Szörény vára elfoglalásával.

—Augusztus. A királyi biztosok Szebenben elégetik Luther könyveit, a papokat pedig a katolikus hitelvek hirdetésére kényszerítik.

—Szeptember 8. Országgyűlés kezdődik a Rákosmezőn (Befejeződik október elején. A nagyszámban megjelent köznemesek követelik a német befolyás visszaszorítását, jó pénz verését, a köznemesi tanácsosoknak a királyi tanácsba való visszavételét: miután 15 nap múlva eltávoznak, az urak enyhítenek határozataikon.)

—Szeptember. Báli nándorfehérvári bég hadai elfoglalják Szörény várát.

—1524—1527. A Veszprém megyei lövöldi karthauzi kolostor szerzetese, a Karthauzi Névtelen megalkotja magyar nyelvű prédikáció- és legendagyűjteményét, az Erdy-kóde:cet. Műve 104 prédikációt, 90 legendát és Szent István királyról egy éneket tartalmaz. Összegezi a latin egyházi irodalom és a magyar nyelvű kolostori irodalom eredményeit.

—1526. január eleje. Tömöri Pál kalocsai érsek, alsó-magyarországi főkapitány és a végvidéki főtisztek fizetetlenségük miatt benyújtották lemondásukat. (Mégis helyükön maradtak.)

—Április közepe. A boszniai, nándorfehérvári és hercegovinai török csapatok körülzáiják Jajcát.

—Május 7. Fegyveres országgyűlés kezdődik a Rákosmezőn és Budán. (Befejeződik május 22-én. A köznemesség, az urak távollétében, az elmúlt évi határozatok végrehajtásának elmulasztása miatt támadja a kormányt: eltávozáskor 150 tagú választmányt hagynak vissza a határozatok végrehajtására: végzéseiket a király nem erősíti meg. Főbb pontok: 2.: idegen ne legyen a királyi tanács tagja és ne viseljen fő- méltóságot: 4.: elrendeli a Fuggerek, a velencei és császári követ eltávolítását és a lutheránusok megége- tését.: 5.: megfosztja Szerencsés Imrét alkincstámoki tisztségétől: 8.: eltiltja az állatkivitelt: 10.: a paraszt- háború óta megszökött vagy elhurcolt jobbágyokat vissza kell adni: 12-18.: szabályozza a katonaálltás és a hadbavonulás módját és elrendeli, hogy a választott nemesek írják össze a főpapok, bárók és tekintélyesebb nemesek jövedelmét: 20-23.: követeli a rossz pénz kivonását: 28.: megtiltja a nemesfémek kivitelét

az országból: 31.: június 24-re Hatvanban újabb országgyűlésre hívja a köznemességet.)

—Május 19. A besztercebányai bányamunkásság a rossz pénzben történt bérfizetés miatt megtagadja a munkát.

—Május 22. A föurak és a főpapok egy csoportja szövetséget kötnek a köznemesi törekvések meghiúsítására. (Követeléseik: a király “illetékteleneket”, főleg idegeneket ne hívjon meg a tanácsba: az urak által betölteni szokott hivatalokra másokat csak “alkalmas” urak hiányában nevezzen ki: kimondják, hogy mindenkit közös ellenségnek tekintenek, aki a szövetséghez nem csatlakoik.)

—Május vége-július eleje között Geszti László deák, köznemesi familiáris, magyar nyelvű propagandaéneket (Geszti László éneke) ír a hatvani országgyűlés köznemességének megnyerésére. (Csonkán fennmaradt verse belső egységre, összefogásra buzdít a török elleni harc érdekében.)

—Június eleje. Zavargások Budán. (Megtámadják a zsidó származású Szerencsés Imre alkincstartó, valamint Szálkái László esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár és György brandenburgi őrgróf házait.)

—Június 5. A király, a föurak nyomására, megtiltja a vármegyéknek, hogy a köznemesség által meghirdetett hatvani országgyűlésen megjelenjenek, maga pedig szeptember 29-re Budára hirdet országgyűlést.

—Június 9-12. Frangepán Kristóf (mintegy 16 ezer főnyi had élén) áttör a Jajcát körülzáró török ostromgyűrűn, a vár őrségét ellátja élemiszerrel és lőszerrel: visszatérőben megver egy török sereget, amely útját akaija állni.

—Június 24. előtt. II. Lajos megbízottak útján biztatja a köznemességet a hatvani országgyűlésen való megjelenésre.

—Június 24. A király elfogatja a Fugger-cég budai ügyvivőjét, Hans Albertet, és elrendeli a Fugger-va- gyon zárolását, a Fugger-számadások felülvizsgálatát: elveszi a cégtől a magyarországi rézbányászatot és rézkereskedelmet s azt kisebb (budai és nürnbergi) vállalkozók kezére adja. Július 3-án, II. Lajos megjelenik az országgyűlésen: Július 6: az országgyűlés befejeződik. Főbb végzései: 1.: a királyi tanácsot a kancellár, az országbíró, a kincstartó és 8 választott köznemesi ülnök alkotja, a föurak és főpapok megjelenhetnek az üléseken, de nincs döntő szavuk: 12.: a király olyanokat nevezzen ki főpapoknak, akik kedvesek a megyei nemességnek: minden megyében főkapitányt kell választani, aki felügyel a honvédelmi kötelezettségek teljesítésére.