Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

2004. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 egészében elfogadhatatlannak, etnikai alapon diszkri- minálónak, egyszersmind a területen kívüliség hatályát hordozónak nevezte Budapest módosítási szándékát. Külügyminiszterével Eduard Kukannal együtt “azóta is folyamatosan ezt hajtogatták”. Ettől 2003 júniusa után, a magyar parlament módosítása után sem tágí­tottak. A Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta a magyarok soha sem állították azt, hogy a szlovák kor­mány egyetértése nélkül akaiják támogatni a szlováki­ai magyar kisebbséget. Szlovákiában ennek ellenére egy teljes esztendőn át “területen kívüli hatályról és diszkriminációs hatásokról”” fecsegtek. “Mondhatni, >kitűnő eredménnyeK, hogy az egyetlen lehetséges megoldásig egy év késedelemmel jutottak el, kivált azért, mert így egy évig különféle ellentörvényekkel fenyegetőzve és területenkívüliséggel riogatva butítot­ták a nyilvánosságot, és geij esztettek kisebbségellenes indulatokat” - fejeződik be a lap szlovák kormányt bí­ráló, “Kabaré” című kommentárja.--A korábbi évekhez hasonlóan Mindenszentek és halottak napján a magyarkanizsai önkormányzat és a Vajdasági Magyar Szövetség körzeti szervezete kö­zös szervezésében egy-egy településen idén is megtar­tották az 1944-es események ártatlan áldozataira tör­ténő megemlékezést. A koszorúzással egybekötött ke­gyeletadás településenként a meglévő emlékhelyeknél rótta le kegyeletét az 1944-es áldozatok emléke előtt. Horgoson a meggyilkoltak tiszteletére emelt síremlék­nél került sor a koszorúzásra, majd a temetőben lévő kápolnában misén vettek részt. Magyarkanizsán a he­lyi közösség szervezésében szerény megemlékezésre került sor a felújított haranglábnál és az újraöntött ha­rangnál, melyet Lajkó József plébános szentelt fel. Majd a nagytemetőben, a sírkert központjában lévő kegyelethelynél került sor a kivégzett áldozatokra való megemlékezésre.--A Csomafalvi Csángó Napokra Fromószáról és Pusztináról negyvenöt gyermek és kilenc felnőtt ér­kezett a székely településre. Kiss Portik Irén gyergyó- szentmiklósi néprajzkutató a csángó és székely mo­tívum rendszerről tartott ismertetőt. A Csíkszeredái Mirk Szidónia, a Moldvai Magyarság folyóirat szer­kesztője a lapot és a csángó-témában megjelent kiad­ványokat ismertette. Oláh Gál Elvira pedig a magy ar Rádió, valamint a Bukarest Rádió magyar adásának tudósítójaként elemezte a csángókról szóló irodalom csángók általi olvasottságát. Nyisztor Ilona fromoszai óvónő, népdal énekes a “Mi, moldvai csángók” című népviseleti kiállítás anyagát ismertette.--Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövet­ség elnöke sérelmezte, hogy követi őt a rendőrség. “Szomorú, ami történik. Nemrégiben jártam a svájci nagykövetségen, ahol a kisebbségek helyzetéről foly­tattam megbeszéléseket. Később a külképviselet egyik munkatársától megtudtam, hogy érdeklődtek a látoga­tásom oka és célja felől”. Kasza szerint a svájci nagy- követség előtt posztoló őr ugyancsak azt mondta gép­kocsivezetőjének, hogy a biztonsági szervek érdeklőd­tek tevékenysége iránt. “Ha követni akarnak, hát te­gyék, de az a dilettantizmus, ahogyan ezt csinálják, majd ahogyan felhívják rá a figyelmet, arra utal, hogy szándékosan tudatni akarták velem, hogy mit csi­nálnak”. —A kultúra országos éve jegyében a técsői já­rás műkedvelői mutatkoztak be Ungváron. A bábszín­házban mintegy két és félórán át váltották egymást a színpadon az énekkarok, táncegyüttesek, zenekarok és szavalok. A zsűri véleménye szerint elsősorban az énekes műfaj képviselői tettek ki magukért, viszont jócskán akadt javítanivaló a tánc terén. A soknemze­tiségű járásból egyaránt felléptek ukránok, magyarok, románok. A közönség nagy tetszései fogadta a ma­gyarság, így a Técsői Magyar Tannyelvű Líceum di­ákegyüttese előadásában megszólaltatott Tisza-vidéki melódiákat, és az aknaszlatinai Nefelets néptáncegyüt­tes egyvelegét. —A kis- és nagycsoportosok is külön műsor­számmal kápráztatták el a szülőket, a nagyszülőket, hozzátartozókat azon a kedves kis ünnepségen, ame­lyet a szüreti munkálatok befejezésének tiszteletére rendeztek a badalói óvodában. Az óvonénik által nagy gondossággal felkészített kicsinyek páratlan lelkese­déssel szavaltak, tácoltak és énekeltek - sok vidám percet szerezvén a jelenlévőknek. Jó hímek számít a badalói szülők számára, hogy a jelek szerint az óvoda kapuja az idén a téli időszakban is nyitva marad a gyermekek előtt. Korábban ugyanis novembertől má­jusig téli szünetet kellett beiktatni az intézményben, most viszont alighanem megoldódni látszik a fűtés problémája. —Március 15-én felavatandó rimaszombati Pe- tőfi-szobor felállításának költségeire megérkeztek az első határon túli adományok. A szobrot a Tompa Mi­hály Református Gimnázium előtti diszkedben kíván­ják felállítani. A monumentális alkotás Ferenczy Ist­ván tanítványának, Izsó Miklósnak a műve, 1874-ben készült, és eredetileg a budapesti Március 15. tér dísze

Next

/
Oldalképek
Tartalom