Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. február HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--November 16-án zárta kapuit a szlovák fővárosban a XI. Bibliotéka Nemzetközi Könyvvásár, amelynek hét felvidéki magyar kiadó is résztvevője volt, köztük a Csallóköz című hetilapot gondozó NAP Kiadó is. A magyar pavilon slágere vitathatatlanul a Nap Kiadó “Magyar Talentumok” sorozata volt, ebből is a sorozat “zászlóshajója”, a “Nobel-díjas magyarok” című kötet. Ez volt az első közös bemutatkozás. Ugyancsak első ízben kaphattak ízelítőt a könyv barátai az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyar könyvműhelyek kiadványaiból.--1944. november 13-án a IV. Ukrán front vezérkara parancsot adott ki, hogy a magyar és a német nemzetiségű 18 és 50 év közötti férfiak jelentkezzenek a szovjet parancsnokságokon. Ők lelkiismeretesen jelentkeztek is, mert hittek abban, hogy a béke elhozta az újjáépítés időszakát. És elmentek - háromnapi élelemmel a tarisznyájukban - a gyűjtőhelyekre. Akkor még nem tudták, nem is tudhatták, hogy a világ legkegyetlenebb, legkönyörtelenebb, precízen működő terrorgépezetének karmaiba kerültek. Nem tudták, hogy egy tébolyban foggant eszme véres oltárának áldozataivá válnak. Akkor még nem is sejtették, hogy rövid időn belül sokaknak golyó és árokparr jut osztályrészül, másoknak éhhalál vagy fagyhalál lesz a sorsa. Vagy lesz, akit a marhavagonból holtan kidobva a kutyák marcangolnak szét. A magyar férfiak elhurcolása nem véletlenül történt, a deportálás előre kitervelt szörnyű bűntett volt. A még ma sem végleges adatok szerint az elhurcoltak 70 százaléka nem tért vissza, elnyelte őket a XX. század legborzalmasabb zsarnoksága észbontó, véres tombolásának feneketlen mélysége. Ezekben a napokban, a kárpátaljai magy arok fejüket meghajtva emlékeztek. Emlékeztek az idegen, messzi földben porladó szeretteikre, akiknek nem adatott meg a kersztény embert megillető végtisztesség. A testüket a halálba hajszolhatták az NKVD géppisztolyai, de a lelkűket nem tudták megtörni. Emlékeztek a véres kezű diktátorok rémtetteire, a semmiben sem vétkes, a haláltáborokba küldött áldozatokra. Az ő szenvedéseikből, kegyetlen sorsukból merítettek erőt a jövőjükért folytatott harchoz, hogy többé sohase kerüljön olyan kiszolgáltatott helyzetbe az itt élő magyarság. Sajnos, az ukrán kormány máig nem rehabilitálta az egykori ártatlan áldozatokat. Az NKVD gyilkosait mai napig nem vonták felelőségre. Több mint 59 évvel indultak el a kárpátaljai magyar férfiak az ismeretlen messzeségbe a véráztatta úton, hogy végig járják a poklok poklát. Ő értük szólnak ma a harangok. Az ő emlékükre állított emlékművek pedig álljanak mementóként, emlékeztetve a szörnyűségekre és figyelmeztetve: ez soha többé nem ismétlődhet meg! r--Áttörésként érzékelték a bukaresti nunciatú- rán tett látogatásukat az anyanyelvi misézés bevezetését immár tizenhárom éve követelő moldvai csángók. Első alkalommal ígért támogatást Jean-Claude Perris- set bukaresti apostoli nuncius a moldvai csángó-magyarok képviselőinek ahhoz, hogy templomaikba bevezessék a magyar nyelvű misézést. A Szentszék képviselőjétől Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kért egy héttel korábban kihallgatást. Kéréséhez egy sor korábbi folyamodványok másolatát is csatolta. Meglepetésére azonnal válaszoltak a nun- ciatúráról, és fogadta is a küldöttséget a Vatikán nagy követe. Nyisztor Tinka ötödmagával utazott Bukarestbe, elkísérték őt a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének képviselői. A Szent István Egyesület el- nőké kijelentette: most már az apostoli nuncius is látja, hogy valóságos fal választja el a iasi-i papságtól és a püspöktől. A nuncius megköszönte az anyanyelvi misézés bevezetéséért elidított több mint tíz éve tartott küzdelmüket, s kijelentette, meggyőződése szerint valamennyi modvai faluban elkellene kezdeni a magyar nyelvű misézést. A konkrét példák valósággal megrendítették a nunciust, aki a Iasiból kapott tájékoztatás alapján úgy tudta, hogy Prusztinán már rendeződött az anyanyelvi misézés kérdése.--Nem titkolt iróniával bírálja Pozsony elmúlt esztendőben tanúsított magatartását a SME című szlovák liberális napilap, és rámutat Pozsony egy éven át próbálta útját állni a magyar kedvezménytörvényből eredő oktatás-nevelési támogatások folyósításának, miközben most ugyanazt fogadta el, amit egy éve nem fogadott el, mialatt ily módon “egy éven át nemzetiségi szenvedélyeket tudott szítani.” A végre megszületett és Brüsszelben aláírt egyezmény kapcsán a cikk szerzője, Peter Schutz, emlékeztet rá: Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke egy éve pontosan abban állapodott meg Mikulás Dzurinda kormányfővel, amit most Brüsszelben végül aláírtak, ami a törvény magyar módosításának tervezetében már egy éve is benne foglaltatott. Csakhogy az akkori megállapodást megszegve Dzurinda tavaly Budapesten váratlanul meggondolta magát és Szlovákia számára teljes
