Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-01-01 / 1. szám

4

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

majd amikor ezzel nem értek el célt, a gyermekéét. Az asszony úgy döntött, ezt már nem vállalja. Visszalépett. A november közepére kiírt választásnak már csak égj' indulója volt. A csaló Kiss Gyula, a balliberálisok jelöltje. A magyar választási törvény szerint neki elég volt eggyel több szavazatot kapni ahhoz, hogy nyerjen. Nyert is. Végiggondolni ezt a választási komédiát, kísértetiesen hasonlít az 1947-es kékcédulás választáshoz, bár akkor itt-ott még vér is folyt. Deme- cseren szerencsére nem folyt vér.

—Ezt a bagázst, melyet szociál-liberális kormányként is emlegetnek, a budapesti “éhező proletárok” (és főleg lumpenproletárok) segítették a hatalomba. Kormányunk nem feledkezett meg róluk, már csak azért sem, mert olyan hálás típus. A 2004-es esztendő a fővárosi polgárok számára nevezetes esztendő lesz. Olyannyira, hogy bele fognak gebedni. Az előrejelzések szerint az árak szárnyakat kapnak. Kezdve a Budapesti Közlekedési Vállalat járműin való utazástól, melynek árai 16-25 százalékkal fognak emelkedni. A környezettel összefüggő új adónem az ökoadó következtében a csatornadíj 30 százalékkal lesz drágább, míg az ivóvíz ára 6,5 százalékkal lesz magasabb. A szemetesek is “beálltak a sorba” és 7,8 százalékos áremelésről beszélnek. Ez évben akár 200 forint is lehet egy kiló kenyér ára. A többször megemelt áramdíj és a növekvő gáz ára egységesen érint mindenkit. Akad olyan áremelés is, amely nem kap ugyan nagy nyilvánosságot, ettől azonban még megterheli mindannyiunk pénztárcáját. Ilyen a távolsági busztarifa és a vasúti díjszabás emelése. A személyautók után fizetendő súlyadó 200 forinttal növekszik 100 kilogrammonként. A különböző illetmények árai is felfelé tendálnak. Meghalni sem lesz érdemes, mert a temetkezés árai is felfelé változnak. A legsúlyosabb talán az áruk és szolgáltatások adójának növekedése az UNIÓ-ba való belépés miatt. Nincs az életnek egyetlen területe, mely forintban kifejezve ne változna a lakosság kárára. Baloldali kormányunk nem is titkolja, hogy a felpörgetett infláció után befizetett magasabb díjakból szándékozik finanszírozni a költségvetési hiányt. Amikor Medgyessyék hatalomra kerültek, de már előtte is, jóléti társadalomról papoltak. Csak egyet nem említettek, hogy kinek lesz az jóléti, ami mögött ma már tudjuk, hogy magukat értették. Ennek szellemében emelték fel mindjárt hatalomra kerülésükkor a miniszterek fizetését a duplájára. Ezt a járandóságot egészítik ki a különböző ügyeskedésekkel, hiszen jól tudjuk, a komcsik a lopásban mindig szaktekintélynek számítottak. Ez ma sincs másképp.

—Konrád György nevét már többször említettem lapunk hasábjain. írónak vallja magát, bár a közvélemény inkább csak kokós Komádként ismeri, mivel többször kifejtette azon álláspontját, hogy a lágy drogok forgalmazását szabaddá kellene tenni. Konrád, zsidó vallásu közéleti személy, aki szívesen tetszeleg olyan pózban, mint akit Kádárék üldöztek, mi több, ilyen-olyan formában szemben állt a diktatúrával. Egy’ vasárnap reggel, a Vasárnapi újság című rádióműsorban, egy' ismert jobboldali újságíró azt állította, hogy Komád még 1974-ben, besúgta sógorát a rendőrségen, ezért cserében világútlevelet kapott. Konrád sérelmesnek találta ezt a közlést és bírósághoz fordult. Másodfokon a Fővárosi Bíróság részben elmarasztalta az újságírót. Magállapították, hogy Komád valóban besúgta sógorát, aminek következtében maga is ott volt a sógornál a házkutatás alkalmával. Az is tény, hogy' ezután kapott világútlevelet, de nem állapítható meg az okozati összefüggés a besúgás és az útlevél között. Miért foglalkozom ezzel az üggyel? Ugyanis Konrád és a hozzá hasonló liberálisok, oly gyakran és oly hangosan állítják magukról, hogy ők az igazi rendszerváltók, ők voltak az elnyomottak, az üldözöttek. Aztán újra és újra kiderül, hogy' ezer szállal fűződtek a diktatúrához.. Kiszolgálták és sápot húztak belőle. Ugyancsak sápot húztak abból is, hogy a sokszor nem tisztességes módon megszerzett útlevéllel kijutva nyugatra, annak minden előnyét élvezték. Mig másoktól “államérdekből” megtagadták az útlevelet és még ma is megfeledkezve róluk, kisnyugdíjból tengetik életüket. Pedig az igazság az, hogy pont az ilyen Kon- rádok, a rendszer kiszolgálásával biztosították annak legitimitását, hatalmát, ma pedig az anyagi és erkölcsi részét. Hát ennyi a konrádokról.

—Az elmúlt tizenhárom év óta először sztrájkbizottságot alakított az Országos Közszolgálati Értékegyeztető Tanács munkavállalói oldala, röviden OKÉT. A szrvezet a pedagógusokat, köztisztviselőket, a rendvédelmi szerveket foglalja magába. A cél, 2004- ben a magasabb bérek. Sokáig türelmesek voltak az itt dolgozók. Türelmesek voltak már csak azért is, mivel 2002-ben volt egy 50 százaléksonak mondott béremelés, mely valóban inkább csak 40 százalékos volt. Egy nagyon régi adósságot törlesztett ezzel a hatalomra kerülő szociál-liberális kormány. 2003-ban nem volt általános béremelés, hivatkozva a előző évre. Ezt még lenyelték az ott dolgozók, bár a meglendülő infláció miatt ez 5 százalékos bércsökkentést jelentett. A jövő évi béreknél ugyanezt a taktikát választotta a kormány. Még mindig a 2002-es béremelésre hivatkoznak, noha az idén akár 6 százalék feletti lehet a pénzromlás és a jövő évi kilátások még borúsabbak. Ha mindezt összeadjuk, annak a bizonyos emelésnek a felét már el is vitte az infláció. Ezt szeretnék megakadá2004. január