Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
2004. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 nyelvű oktatás. A vasárnapi szentmisén azért még 30-40 hívő megjelenik, évente egy-két keresztelő is van, egy-két esküvő és hét-nyolc temetés. Töröktopolya az 1854. december 14.-i és 20.-i, valamint 1855-ben még hat ízben megismétlődő Mária-jelenésnek köszönheti lelkészségre emelését. A kegyhelyre látogató hívők meghallgatása és csodálatos gyógyulása miatt a község gyorsan a búcsújárás színhelyévé vált. —Ezer éve annak, hogy Szent István kiály létrehozta a vármegyerendszert, és megalapította az első tíz püspökséget. A hagyomány szerint az utóbbiak közé tartozott a bihari püspökség is, amelyet mintegy 50 évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonságosabb Sebes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves évforduláján ünnepi szentmisét celebráltak Bihar községben. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nemzeti kegyhelyeket is kiemeljük a feledés homályából. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gazdasági tekintélye lesz” - mondta derűlátóan a püspök. A megyéspüspök egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetét. A templom kertjébe vonuló tömeg egy kétméteres, bronzból készülő Szent István- szobor alapkőletételének lehettek tanúi. A szobrot 2005 nyarán fogják felszentelni. Tempfli József bejelentette, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegyhelyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. —2001 tavaszán úgy döntött Balogfala önkormányzata, hogy falunapot tart, s időpontul a helyi katolikus templom védőszentjének, Mária Magdolnának a névnapját jelölte meg. Régebben november első vasárnapján tartották a vendégséget, mivel akkorra véget értek az őszi mezőgazdasági munkák, és a liba is meghízott. Libamáj nélkül ugyanis nem volt vendégség a vendégség. Idővel nemcsak a hízott libák fogytak el, hanem a rokonság is, így észrevétlenül az enyészeté lett a szép hagyomány. Nem vol könnyű tehát újrateremteni, s az ön- kormányzat sem igen bízott a sikerben, hiszen nemcsak a rokonok maradtak el, de az államitámogatások is, a falu termelőszövetkezete és gyümölcsöse leépült, és sorra szűntek meg azok a gyárak is (Fülek, Rimaszombat), amelyek munkát biztosítottak a falu többségének. Több mint tíz évig szünetelt a Csemadok is, de 1999-ben ismét elkezdte működését, s újraalapította az asszonykórust is. A siker láttán döntöttek úgy, hogy a következő évben is meghirdetik az ünnepnapot, s az idén már a negyedik alkalommal jött össze a falu apraja-nagyja (s ez itt a lényeg), hogy az azóta felújított főtéren ünnepeljen. Tavaly bevezették a gázt, az idén felújították a telefonvezetéket, jövőre víztisztítót terveznek, ám a falu lakosainak többsége szociális segélyből él, s végveszélybe került az óvoda és a fociklub is. Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra! SZLOVÁK FÖLD? A II. világháború idején a londoni cseh polgári emigráció (Benes) és a moszkvai cseh kommunista emigráció (Gottwald) a csehszlovák állam helyreállításáért küzdött, de ún. „tiszta” szláv államot akartak... Benes tudta, hogy a köztársaság szétverésében a szlovákoknak döntő szerepük volt, azonban az állam helyreállítását fontosabbnak tartotta, mint a szlovákok megbüntetését. Értésükre adta azonban, hogy a fasizmus bűneitől csak katonai felkelés esetén mentesülhetnek. Az 1944-es augusztusi besztercebányai felkelést az SS és Tiso szlovák hadosztálya két hónap alatt leverte. A szlovák felkelés bukása volt a felvidéki magyarok relatív szerencséje. A szovjet front délről észak felé haladt, tehát a szlovákok nem tudták a magyarokat rövid utón kiűzni. A benesi-gottwaldi terror a felvidéki magyarok szülőföldön megmaradt (85%) egészét érintette, a teljes vagyonelkobzással és az állampolgári jogok megvonásával. Furcsa, hogy mind a felkelés, mind a duklai csehszlovák hadosztály katonáinak 1/3-a magyar volt, tehát együtt véreztek, a magyar honvédség pedig nem vett részt a felkelés leverésében, miért kellett az elmúlt 60 év alatt és még ma is a magyarság ellen gyűlölettel uszítani? Az elkobzott termőföldek földhivatali bejegyzésének módja a forradalmi viszonyok (1948) és a kollektivizálás miatt nagyon különböző. Volt, ahol azonnal bejegyezték a „konfiskálást” volt, ahol a kollektivizálás miatt nem tartották már fontosnak. Az ún. „nevesítetlen” termőföldek nagysága 650 ezer hektár, vagyis 6500 négyzetkilométer (1 négyzetkilométer az 100 hektár), hatalmas, kiváló minőségű szántó. Mai forgalmi értéke forintra átszámítva minimálisan 320 milliárd. Az 1938. évi első bécsi döntéssel Dél-Szlovákiából visszakerült magyar területsáv 61 százaléka. Jelenleg csak szlovák állampolgárságú magyarok igényelhetik vissza, feltéve, hogy nincs „konfiskálási” telekkönyvi bejegyzés. Azóta hat évtized telt el. A tulajdonosok már alig élnek. Az örökösök vagy végig küzdik az adminisztrációt, vagy nem vállalkoznak erre... Ezért kellett a jogszolgáltatást eddig elhúzni, mert a szlovák állam arra játszik, hogy 2005 után a visszamaradó termőföldek a szlovák állam tulajdonába kerülnek, s lehetővé válik a szlovák lakóság betelepítése a magyar etnikum felszámolására, de legalább a fellazítására. így válik az ősi magyar termőföld szlovákká. „Akié a föld, azé az ország! „ Léx’ai György —Az Eötvös Loránd Tudományegyetem siralmas és bizonytalan anyagi helyzetéről sugárzott hosszú tudósítást a német közszolgálati rádió, idézve Klinghammer István rektort, aki elmondta, hogy az évi költségvetésből 2,5 millió euró összeg hiányzik, és ezért novembertől már nem tudják rendszeresen fizetni a tanárokat és az alkalmazottakat. De a többi magyar egyetem is bajban van.
