Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

2004. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 nyelvű oktatás. A vasárnapi szentmisén azért még 30-40 hívő megjelenik, évente egy-két keresztelő is van, egy-két esküvő és hét-nyolc temetés. Töröktopolya az 1854. december 14.-i és 20.-i, valamint 1855-ben még hat ízben megismétlődő Mária-jelenésnek köszönheti lelkészségre emelését. A kegyhelyre látogató hívők meghallgatása és csodálatos gyógyulása miatt a község gyorsan a búcsú­járás színhelyévé vált. —Ezer éve annak, hogy Szent István kiály létre­hozta a vármegyerendszert, és megalapította az első tíz püspökséget. A hagyomány szerint az utóbbiak közé tar­tozott a bihari püspökség is, amelyet mintegy 50 évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonsá­gosabb Sebes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves évforduláján ünnepi szentmisét celebráltak Bihar községben. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nemzeti kegyhelyeket is kiemeljük a feledés homályából. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gazdasági tekintélye lesz” - mondta derűlátóan a püspök. A megyéspüspök egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetét. A templom kertjébe vonuló tömeg egy kétméteres, bronzból készülő Szent István- szobor alapkőletételének lehettek tanúi. A szobrot 2005 nyarán fogják felszentelni. Tempfli József bejelentette, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegy­helyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. —2001 tavaszán úgy döntött Balogfala önkor­mányzata, hogy falunapot tart, s időpontul a helyi kato­likus templom védőszentjének, Mária Magdolnának a névnapját jelölte meg. Régebben november első vasár­napján tartották a vendégséget, mivel akkorra véget értek az őszi mezőgazdasági munkák, és a liba is meghízott. Libamáj nélkül ugyanis nem volt vendégség a vendégség. Idővel nemcsak a hízott libák fogytak el, hanem a ro­konság is, így észrevétlenül az enyészeté lett a szép hagyomány. Nem vol könnyű tehát újrateremteni, s az ön- kormányzat sem igen bízott a sikerben, hiszen nemcsak a rokonok maradtak el, de az államitámogatások is, a falu termelőszövetkezete és gyümölcsöse leépült, és sorra szűntek meg azok a gyárak is (Fülek, Rimaszombat), amelyek munkát biztosítottak a falu többségének. Több mint tíz évig szünetelt a Csemadok is, de 1999-ben ismét elkezdte működését, s újraalapította az asszonykórust is. A siker láttán döntöttek úgy, hogy a következő évben is meghirdetik az ünnepnapot, s az idén már a negyedik al­kalommal jött össze a falu apraja-nagyja (s ez itt a lé­nyeg), hogy az azóta felújított főtéren ünnepeljen. Tavaly bevezették a gázt, az idén felújították a telefonvezetéket, jövőre víztisztítót terveznek, ám a falu lakosainak többsé­ge szociális segélyből él, s végveszélybe került az óvoda és a fociklub is. Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra! SZLOVÁK FÖLD? A II. világháború idején a londoni cseh polgári emigrá­ció (Benes) és a moszkvai cseh kommunista emigráció (Gottwald) a csehszlovák állam helyreállításáért küzdött, de ún. „tiszta” szláv államot akartak... Benes tudta, hogy a köztársaság szétverésében a szlovákoknak döntő szerepük volt, azonban az állam helyreállítását fontosabbnak tartotta, mint a szlovákok megbüntetését. Értésükre adta azonban, hogy a fasizmus bűneitől csak katonai felkelés esetén mentesülhetnek. Az 1944-es augusztusi besztercebányai felkelést az SS és Tiso szlovák hadosztálya két hónap alatt leverte. A szlovák felkelés bukása volt a felvidéki magyarok rela­tív szerencséje. A szovjet front délről észak felé haladt, tehát a szlovákok nem tudták a magyarokat rövid utón ki­űzni. A benesi-gottwaldi terror a felvidéki magyarok szü­lőföldön megmaradt (85%) egészét érintette, a teljes va­gyonelkobzással és az állampolgári jogok megvonásával. Furcsa, hogy mind a felkelés, mind a duklai csehszlo­vák hadosztály katonáinak 1/3-a magyar volt, tehát együtt véreztek, a magyar honvédség pedig nem vett részt a fel­kelés leverésében, miért kellett az elmúlt 60 év alatt és még ma is a magyarság ellen gyűlölettel uszítani? Az elkobzott termőföldek földhivatali bejegyzésének módja a forradalmi viszonyok (1948) és a kollektivizálás miatt nagyon különböző. Volt, ahol azonnal bejegyezték a „konfiskálást” volt, ahol a kollektivizálás miatt nem tar­tották már fontosnak. Az ún. „nevesítetlen” termőföldek nagysága 650 ezer hektár, vagyis 6500 négyzetkilométer (1 négyzetkilométer az 100 hektár), hatalmas, kiváló mi­nőségű szántó. Mai forgalmi értéke forintra átszámítva minimálisan 320 milliárd. Az 1938. évi első bécsi döntés­sel Dél-Szlovákiából visszakerült magyar területsáv 61 százaléka. Jelenleg csak szlovák állampolgárságú magyarok igé­nyelhetik vissza, feltéve, hogy nincs „konfiskálási” telek­könyvi bejegyzés. Azóta hat évtized telt el. A tulajdono­sok már alig élnek. Az örökösök vagy végig küzdik az ad­minisztrációt, vagy nem vállalkoznak erre... Ezért kellett a jogszolgáltatást eddig elhúzni, mert a szlovák állam arra játszik, hogy 2005 után a visszamaradó termőföldek a szlovák állam tulajdonába kerülnek, s lehe­tővé válik a szlovák lakóság betelepítése a magyar etni­kum felszámolására, de legalább a fellazítására. így válik az ősi magyar termőföld szlovákká. „Akié a föld, azé az ország! „ Léx’ai György —Az Eötvös Loránd Tudományegyetem siralmas és bizonytalan anyagi helyzetéről sugárzott hosszú tudósítást a német közszolgálati rádió, idézve Klinghammer István rek­tort, aki elmondta, hogy az évi költségvetésből 2,5 millió euró összeg hiányzik, és ezért novembertől már nem tudják rendszeresen fizetni a tanárokat és az alkalmazottakat. De a többi magyar egyetem is bajban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom