Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
2004. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 téseiből. A lap emlékeztet arra, hogy Fischer a szeptember 11-i terrortámadás után ékes káromkodások közepette kijelentette, hogy „A zsidók bűnözők... A legrosszabb hazudozók és gazemberek! Azt kapták, amit elvetettek... Gyönyörű nap”.--Katyni mészárlás: megkapják a dokumentumokat a lengyelek. Orosz ígéret a titkosítás megszüntetésére. A katyni mészárlással kapcsolatos, eddik titkos dokumentumok átadásáról állapodott meg Oroszország és Lengyel- ország - jelentette a Magyar Rádió az orosz-lengyel államfői találkozóról.--Nagy hiba volt az iraki háború - közölte Mihail Gorbacsov, aki úgy véli, ebből az Egyesült Államoknak és más országoknak is tanulniuk kell. Az Irak elleni hadjárat csapás a nemzetközi jogra, az ENSZ-re és az Egyesült Államok kapcsolatrendszerére - mondta a Nobel-díjas politikus egy amerikai televíziónak. Gorbacsov úgy véli, a csecsenföldi válság kzelésével szintén óvatosan kell bánni, nem szabad erőszakhoz folyamodni, az önhatalmú lépések ugyanis nem visznek előre. —Szaddám Húszéin indulni akar a januári iraki választásokon. Ezt a volt diktátor ügyvédje közölte, hozzá téve, hogy védence jelölésének nincs jogi akadálya. A jogi képviselő szerint a jelenlegi iraki helyzet kifejezetten kedvezne Huszeinnek, akinek a vissztérését az ország lakosságának 42 százaléka támogatná egy Gallup-felmérés szerint.--Támadják a magyarul szóló EP-képviselőket Pozsony - A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a parlament szeptemberi ülésén nyújtja be házszabály-módosító javaslatát, amellyel szeretné elérni, hogy a korábban szerzett, 1996-ig érvényes anyanyelv-használati jog illesse meg újra a szlovák törvényhozó testületben a kisebbségi képviselőket. Az előzetes reagálások szerint a javaslatnak nincs nagy esélye, sőt a szlovák képviselők egy része azt szeretné, ha Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit, az MKP két európai parlamenti képviselője Brüsszelben, illetve Strasbourgban is szlovákul beszélnének. Monika Benová, a Robert Fico vezette baloldali Smer EP-képviselője pozsonyi sajtótájékoztatóján adott hangot felháborodásának azért, hogy Duka Zólyomi Árpád a vajdasági magyarokkal kapcsolatos vitában magyarul szólalt fel. Benová szerint Duka Zólyomi is, Bauer Edit is Szlovákia képviselője az Európai Parlamentben, „illene hát, ha államnyelven szólalnának fel”. Duka Zólyomi Árpád számára „nevetséges és megdöbbentő” Benová vádja és elvárása. „Ő is az anyanyelvén szólal fel, én is csak ezt teszem, mert ott lehet” - nyilatkozta Duka Zólyomi Árpád Citeramuzsika határok nélkül Kiss Eszter Veronika Amit tudtak..., erre a dallamra, - zárul egy idős asszony énekével az aradi vértanúkról szóló balladaszerü dal a lemez végén. Amit tudtak az idősek, átadták a Bástya citera- zenekar tagjainak, s amit tud a Bástya, azt átadja nekünk is - megható, hogy a régiekről sem felejtkezik el, és a záró versszakot az említett dalban saját mátyusföldi gyűjtésükről keverik be, törés nélkül, mintha egyszerre vették volna fel. De nemcsak a lemez utolsó perceinél lepik meg a hallgatót, már az elsőknél is, a lemez ugyanis nem szokványosán kezdődik: a közepébe csapnak a szatmári nótáknak, rögtön egy jó hangulatú frissel indítanak, s nem kanyarí- tanak elé semmiféle felvezetést. A gyorsítások, lassítások, megállások, váltások annyira egyszerre, óraműpontossággal történnek, hogy abban lehetetlenség volna hibát találni. A különböző prím-, tenor, basszus- és bőgőciterák sokasága a teljes vonósbandát helyettesíti, hiányérzetünk sem támad, és meglepődünk, hogy sokszor menynyire hegedűszerűen szól a dallam a pengetett húrokon. Ha délszláv zenét hallunk, tamburának hallatszik a hangszer, ha hallgatószerű dallamot, cimbalomnak, a moldvai daloknál pedig kobzának. Itt-ott még felbukkan a harmonika mint akkordkíséret, a többi hangszert azonban csak a citera idézi meg, s mindössze a záró, aradi vértanúkról szóló énekben jelenik meg egy hegedűszóló. A hagyományos citera-zenekari hangzás csak egy- egy pillanatra kerül a felszínre, s csak ott, ahol az a szükséges. A Bástya azzal is kitűnik, hogy nemcsak a sokat hallott területekről muzsikál, hanem megjelenik a Palócföld, a Jászság, a Drávaszög, a Galgamente, a Szilágyság és a Felvidék keleti részén található Magyarbőd zenei világa is. Emellett persze a méltán népszerű kalotaszegi legényes, csárdás és szapora is hallható, annyira élvezhetőén és virtuózán, hogy fel sem tűnik: eredetileg nem citerazenekaron ismertük meg ezeket a dallamokat. A gyors tempó a dráva- szögi muzsikájukra is jellemző, peregnek a ritmusok, de egyszer sem kapják össze a figurákat, s a többszólamú éneklés is hiteles. Ez a citerazene határok nélkül szól, s nemcsak azért, mert a teljes történelmi Magyarország és Moldva területét felöleli, hanem azért is, mert a zenekar tagjai sem egy ország állampolgárai: a zenészek egy része az anyaország különböző településein él, más része a Szlovákiához tartozó Felvidéken, a Duna két oldalán. Ezt a határok nélküli, egységes magyar népzenét képviselik, s igyekeznek élő zenei anyanyelvként fenntartani. A lemezt hallgatva úgy tűnik, semmi sincs veszve, hiszen amit tudtak az idősek, azt már a Bástya is tudja, és hitelesen viszi tovább ezt az örökséget. SZEREZZEN ÚJ ELŐFIZETŐKET LAPUNKRA!
