Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-01 / 11. szám

2004. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 téseiből. A lap emlékeztet arra, hogy Fischer a szep­tember 11-i terrortámadás után ékes káromkodások kö­zepette kijelentette, hogy „A zsidók bűnözők... A leg­rosszabb hazudozók és gazemberek! Azt kapták, amit elvetettek... Gyönyörű nap”.--Katyni mészárlás: megkapják a dokumentumokat a lengyelek. Orosz ígéret a titkosítás megszüntetésére. A katyni mészárlással kapcsolatos, eddik titkos dokumentu­mok átadásáról állapodott meg Oroszország és Lengyel- ország - jelentette a Magyar Rádió az orosz-lengyel ál­lamfői találkozóról.--Nagy hiba volt az iraki háború - közölte Mihail Gorbacsov, aki úgy véli, ebből az Egyesült Államoknak és más országoknak is tanulniuk kell. Az Irak elleni had­járat csapás a nemzetközi jogra, az ENSZ-re és az Egyesült Államok kapcsolatrendszerére - mondta a Nobel-díjas politikus egy amerikai televíziónak. Gorba­csov úgy véli, a csecsenföldi válság kzelésével szintén óvatosan kell bánni, nem szabad erőszakhoz folyamodni, az önhatalmú lépések ugyanis nem visznek előre. —Szaddám Húszéin indulni akar a januári iraki vá­lasztásokon. Ezt a volt diktátor ügyvédje közölte, hozzá téve, hogy védence jelölésének nincs jogi akadálya. A jogi képviselő szerint a jelenlegi iraki helyzet kifejezetten kedvezne Huszeinnek, akinek a vissztérését az ország la­kosságának 42 százaléka támogatná egy Gallup-felmérés szerint.--Támadják a magyarul szóló EP-képviselőket Pozsony - A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a parlament szeptemberi ülésén nyújtja be házszabály-módosító ja­vaslatát, amellyel szeretné elérni, hogy a korábban szer­zett, 1996-ig érvényes anyanyelv-használati jog illesse meg újra a szlovák törvényhozó testületben a kisebbségi képviselőket. Az előzetes reagálások szerint a javaslatnak nincs nagy esélye, sőt a szlovák képviselők egy része azt szeretné, ha Duka Zólyomi Árpád és Bauer Edit, az MKP két európai parlamenti képviselője Brüsszelben, illetve Strasbourgban is szlovákul beszélnének. Monika Benová, a Robert Fico vezette baloldali Smer EP-képviselője pozsonyi sajtótájékoztatóján adott hangot felháborodásának azért, hogy Duka Zólyomi Árpád a vajdasági magyarokkal kapcsolatos vitában magyarul szólalt fel. Benová szerint Duka Zólyomi is, Bauer Edit is Szlovákia képviselője az Európai Parlamentben, „ille­ne hát, ha államnyelven szólalnának fel”. Duka Zólyomi Árpád számára „nevetséges és megdöbbentő” Benová vádja és elvárása. „Ő is az anyanyelvén szólal fel, én is csak ezt teszem, mert ott lehet” - nyilatkozta Duka Zólyomi Árpád Citeramuzsika határok nélkül Kiss Eszter Veronika Amit tudtak..., erre a dallamra, - zárul egy idős asszony énekével az aradi vértanúkról szóló balladaszerü dal a le­mez végén. Amit tudtak az idősek, átadták a Bástya citera- zenekar tagjainak, s amit tud a Bástya, azt átadja nekünk is - megható, hogy a régiekről sem felejtkezik el, és a záró versszakot az említett dalban saját mátyusföldi gyűjtésük­ről keverik be, törés nélkül, mintha egyszerre vették volna fel. De nemcsak a lemez utolsó perceinél lepik meg a hall­gatót, már az elsőknél is, a lemez ugyanis nem szokványo­sán kezdődik: a közepébe csapnak a szatmári nótáknak, rögtön egy jó hangulatú frissel indítanak, s nem kanyarí- tanak elé semmiféle felvezetést. A gyorsítások, lassítások, megállások, váltások annyira egyszerre, óraműpontossággal történnek, hogy abban lehe­tetlenség volna hibát találni. A különböző prím-, tenor, basszus- és bőgőciterák sokasága a teljes vonósbandát he­lyettesíti, hiányérzetünk sem támad, és meglepődünk, hogy sokszor menynyire hegedűszerűen szól a dallam a pengetett húrokon. Ha délszláv zenét hallunk, tamburának hallatszik a hangszer, ha hallgatószerű dallamot, cimba­lomnak, a moldvai daloknál pedig kobzának. Itt-ott még felbukkan a harmonika mint akkordkíséret, a többi hang­szert azonban csak a citera idézi meg, s mindössze a záró, aradi vértanúkról szóló énekben jelenik meg egy hegedű­szóló. A hagyományos citera-zenekari hangzás csak egy- egy pillanatra kerül a felszínre, s csak ott, ahol az a szük­séges. A Bástya azzal is kitűnik, hogy nemcsak a sokat hallott te­rületekről muzsikál, hanem megjelenik a Palócföld, a Jászság, a Drávaszög, a Galgamente, a Szilágyság és a Fel­vidék keleti részén található Magyarbőd zenei világa is. Emellett persze a méltán népszerű kalotaszegi legényes, csárdás és szapora is hallható, annyira élvezhetőén és vir­tuózán, hogy fel sem tűnik: eredetileg nem citerazenekaron ismertük meg ezeket a dallamokat. A gyors tempó a dráva- szögi muzsikájukra is jellemző, peregnek a ritmusok, de egyszer sem kapják össze a figurákat, s a többszólamú éneklés is hiteles. Ez a citerazene határok nélkül szól, s nemcsak azért, mert a teljes történelmi Magyarország és Moldva területét fel­öleli, hanem azért is, mert a zenekar tagjai sem egy ország állampolgárai: a zenészek egy része az anyaország külön­böző településein él, más része a Szlovákiához tartozó Fel­vidéken, a Duna két oldalán. Ezt a határok nélküli, egysé­ges magyar népzenét képviselik, s igyekeznek élő zenei anyanyelvként fenntartani. A lemezt hallgatva úgy tűnik, semmi sincs veszve, hiszen amit tudtak az idősek, azt már a Bástya is tudja, és hitelesen viszi tovább ezt az örök­séget. SZEREZZEN ÚJ ELŐFIZETŐKET LAPUNKRA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom