Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2004. szeptember —„Éljen, az Irka!” - szavalta kórusban több száz gyermek a beregszászi amfiteátrumban, ahol a kárpátaljai Magyar Pedagógus-szövetség szervezésében az idén is nagyszabású ünnepség keretében méltatták a gyermeknapot és az Irka című gyermeklap 11. születésnapját. Az Irka gyermeklap főszerkesztője üdvözölte a résztvevőket és a fellépőket. „Akik az Irka születésekor elemi osztályos kisdiákként még csak tanulták a betűvetést, azok mára talán már le is érettségiztek. Nagy örömömre szolgál, hogy azok a főiskolás hallgatók, akik most itt segédkeznek a születésnap lebonyolításában, pár éve még maguk is Irka-olvasók voltak. Legyen ez a nap az Irkásoké. Kívánom, mindannyian érezzétek, mennyire szeretünk benneteket, tudjátok, hogy egész évben gondolunk rátok, és a kedvetekért dolgozunk „ - mondta a főszerkesztő. Az ünnepi műsor „sztárvendége” Beregszászi Olga kárpátaljai származású magyarországi énekes és előadművész volt, akinek jó hangulatú produkciójába a közönség ap- raja-nagyja is lelkesen bekapcsolódott. Ezután az Irka születésnapi tortáján meggyúltak a gyertyák és a csillagszórók. „Éljen, éljen az Irka!” - szavalták a gyerekek. Az ünnepi műsorban felléptek a Kőrösmezőről, Szoly- váról, Rahóról, Salánkról érkezett iskoláscsoportok, továbbá a nagypaládi citerazenekar és az aknaszlatinai Nefelejcs Táncegyüttes. Ugyancsak nagy sikere volt a bátyúi Cók-mók bábszínháznak. Mindeközben a nézőtér melletti füves téren az Irka állandó rovatai is „megelevenedtek”. A Tündérujjak-fa alatt ki-ki próbára tehette kézügyességét a gyurmázás és papirhajtogatás tudományában, a Döngicsélő-fánál rajzoltak, a Meskete-fa és a Versforgó-fa „árnyékában” verset szavaltak, mesét mondtak a gyerekek, a Száll az ének-fa körül népi gyermek- játékokat játszottak a kicsinyek, valamint az őket kisérő felnőttek. A gyermeknapon az idén is kihirdették a KMPSZ óvodaszekciója által meghirdetett „Legkedvesebb mesefigurám” című rajzpályázat nyerteseit. A színes programot tombolasorsolás zárta, majd valamennyi jelenlévő kapott az ízletes-habos születésnapi tortákból. —Idén tizenhatodik alkalommal rendezték meg a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját Kisvárdán, június 17-e és 26-a között. Tizenhét színházi társulat kapott meghívást: Erdélyből érkezett a legtöbb színház: a Csíkszeredái, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári, ugyanakkor öt erdélyi magyar bábszínház is előadást tartót. A tíz napon át tartó seregszemlén Erdélyt a kilenc hivatásos színház mellett két magyar színművészeti akadémia - a marosvásárhelyi és a kolozsvári - képviselte tizenkilenc produkcióval. Délvidékről három hivatásos magyar színház és egy nyáron működő társulat, valamint az Újvidéki Magyar Művészeti Akadémia növendékei vettek részt hat előadással. Kárpátaljáról a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház két produkcióját láthatta a közönség. A Felvidéket az (észak)-komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház egy-egy előadása képviselte. Erdélyben és Délvidékén nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyar színművészetnek. Ez nemcsak az anyagi és műszaki háttér megteremtésében, hanem a művészi szint tudatos emelésében is nyomon követhető. A jövőt a két erdélyi magyar tannyelvű színművészeti egyetem és az Újvidéki Magyar Művészeti Akadémia növendékei biztosítják. A színházi szakemberek meglepetésüknek adtak kifejezést, hogy Szlovákiában az (észak)-komáromi egyetemalapítással összefüggésben fel sem vetődött a magyar nyelvű színművészeti tanszék megteremtésének gondolata. Mig másutt a magyar színházművészet mennyiségi és minőségi fejlődésen ment ketesztül, Szlovákiában a folyamat megtorpant, s leépülőben van. A neves színházi szakemberekből állő zsűri a 18 kiosztható művészeti díjat a következőképpen ítélte oda: a fődíjat az Újvidéki Színház nyerte el, Kisvárda városi díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta, az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye díját pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata nyerte el, a szakmai zsűri által kiadott egyéni művészeti díjakat erdélyi, délvidéki és kárpátaljai művészek kapták. A tizennyolc díjból tíz Erdélybe, hat Délvidékre, kettő pedig Kárpátaljára került. A magyar kulturális minisztérium életműdíját Senkálszky Endre, a kolozsvári színház tagja, valamint Kövesdi Szabó Mária, a kassai Thália Színház alapító tagja kapták. —Az Úr napjának ünnepén tizennégy fiatal járult először szentáldozáshoz a beregardai Szent Imre római katolikus kápolnában. Szentmise közben a gyermekek tanúságot tettek hitvallásukról, valamint ünnepi műsorral, egyházi énekekkel és versekkel köszönték meg szüleiknek és keresztszüleiknek azt, hogy keresztény nevelésben részesítették őket. Az áldozást követően a fiatalok átvették a római katolikus egyház emléklapjait, amely megerősíti, hogy immár ők is a közösséghez tartoznak.-1864-ben hét férfi járt át dolgozni a Duna bácskai oldaláról a folyam másik felére, a Drávához közeli területekre. Földmunkások, kubikosok voltak ezek az emberek, híresek erejükről, kitartásukról. A távolság miatt csak kéthetente jártak haza, ezért a tulajdonos felajánlotta a férfiaknak, telepedjenek le a földjén családjaikkal. Harmincötén voltak összesen az Odriak, a Bosnyákok, a Végek, az Erdélyiek, a Szalaiak, a Kovácsok stb. 1865- ben felépültek az első házak. Elhagyott falujuk, Bezdán neve elé odatették az új jelzőt, így Újbezdánnak hívták a falut a továbbiakban. Mivel mind nagycsaládosok voltak, a század végére már hatszázra emelkedett a számuk, ezért iskolát is alapítottak. Megkértek egy Kispál András nevezetű idős bácsit, tanítsa gyermekeiket. így kezdődött Új bezdán története, és ennek évfordulóját ünnepelték meg június 13-án, egy kis kultúrműsor keretében. A rendezvény szentmisével kezdődött a félig már felújított katolikus templomban, amelyet vendégtisztelendők közreműködésével Varga Géza atya celebrált. (A templomot a szerb szabadcsapatok gyújtották fel.) Majd következett a