Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7-8. szám

2004. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA LXII. rész--1532. augusztus S. A török előőrsök Kőszeg vára alá érnek, 10-én megkezdődik az ostrom. (A várat Juri- sics Miklós kapitány védi, mintegy 1000 főnyi őrséggel, melynek zöme bemenekült parasztokból áll.)--Augusztus 15. I. János országgyűlést tart Budán. (Gritti kormányzó javaslatára a rendek minden ingó va­gyonuk felét szavazzák meg adóba.)--Augusztus 28-30. A szultán, miután Jurisics színleg meghódolt előtte, de a várat megtartotta, elvonul seregé­vel Kőszeg alól. Portyázói betörnek Ausztriába, a főse­reg azonban haza indul.--Szeptember eleje. A német birodalom 80 ezer főnyi hadserege, amely Bécsújhelynél várakozott a török se­regre, a szultán hazatérésének hírére kardcsapás nélkül feloszlik.--Szeptember 10. A török naszádosok Komáromnál tönkreverik I. Ferdinánd dunai hajóhadát.--Szeptember. A visszavonuló szultáni had Szlavóni­át, portyázói a DNy-Dunántúlt pusztítják.-Október 3. I. Ferdinánd újabb békeajánlattal követet küld I. Szulejmán szultánhoz. —December 30. A két ellenkirály megbízottai 1533. január 1-vel kezdődő 4 hónapos fegyverszünetet kötnek a csallóközi Megyeren.-1533. január 21. Zárai Jeromos jelenti I. Ferdi- nándnak Isztambulból, hogy a szultán elfogadta béke­ajánlatát, és beleegyezett Magyarország megosztásába. (A jelentés félreértésen alapul.) —Február 7. I. János és I. Ferdinánd követei béke­tárgyalásokat kezdenek Pozsonyban. —Március 10. 1. János arra a hírre, hogy I. Ferdinánd tárgyalásokat kezdett a szultánnal, visszarendeli Po­zsonyból megbízottait.-Március 22. I. Ferdinánd magyar tanácsosai írásban tiltakoznak az országot felosztó béke ellen. —Április 14. A két király közös hadserege elfoglalja a rablólovag csulai Móré László várát, Palotát (Várpalota, Veszprém vm.) Móré a törökökhöz menekül, és utóbb renegáttá lesz.-Május 25. Isztanbulban Ibrahim nagyvezér vissza­utasítja I. Ferdinánd követeinek béketervezetét, amely azon a félreértésen alapult, hogy a szultán hozzájárul Magyarország felosztásához. —Június. Gritti kormányzó, aki I. János nevében a szultánnal tárgyal Isztanbulban, titokban felajánlja szol­gálatait a Habsburgoknak.-Szeptember 10. Isztambulba érkezik Werbőczy Ist­ván kancellár, hogy I. János megbízásából ellenőrizze Gritti működését. —Az év őszén Dévai Bíró Mátyás ismét Budán pré­dikál. I. János elfogatja: csak 1535-ben szabadul.--Október 11. I. Ferdinánd közhírré teszi a szultánnal kötött állítólagos béke feltételeit. —Az év folyamán megjelenik Krakkóben az első teljes szövegében magyarul nyomtatott könyv, Komjáti Benedek A Szent Pál levelei című műve: az első nyom­tatott latin-magyar szójegyzék, Joannes Murmellius Lexicons. - Bécs és lengyelországi tanulmányokból ha­zatérve megkezdi reformátori szellemű működését Bras­sóban Johannes Honterus. —1534. június 15. Gritti kormányzó Isztambulból Ma­gyarországra indul, hogy I. Szulejmán szultán parancsá­ra kijelölje az ellenkirályok országrészei közötti határt. Közhír szerint a kormányzó I. János megbuktatását ter­vezi. —Az év nyarán több föúr, köztük Nádasdy Tamás, I. Ferdinándhoz pártol. (I. János ezáltal elveszti Márama- ros megyét a sóbányákkal, s a felvidéki rézbányák fö­lötti ellenőrzést.) —Augusztus 11. Gritti kormányzó hívei orvul meg­öletik Czibak Imre váradi püspököt, I. János király egyik legerősebb támaszát. —Augusztus 27. Gritti bevonul Medgyesre, a polgárok azonban elzáiják előle a város egy részét. - Az erdélyi rendek, a Czibak atyafiság és Rares Péter moldvai vajda katonasága szeptember 12. előtt ostrom alá veszik a kormányzót. —Augusztus 31. Gritti támogatást kérő követét, Hie- rinym Laski erdélyi vajdát I. János Budán elfogatja. - A következő napokban a király csekély haderővel Váradra megy, de nem avatkozik az erdélyi harcokba. —Szeptember 29. Gritti kormányzót és kíséretét Med- gyesen az ostromlók felkoncolják.-Szeptember vége. I. János Brodarics István pécsi püspököt Bécsbe küldi az I. Ferdinánddal kezdett tár­gyalások felújítására. —November 12. előtti napok. I. János király Maylád Istvánt nevezi ki erdélyi vajdává (1514-ben török fog­ságba esik). —November. I. János a váradi püspökségre Utyesze- nics (Martinuzzi) György (Fráter György) pálos szerze­tes, királyi tanácsost nevezi ki. —December eleje. III. Pál pápa Rorario bíborost nun- ciusként I. Jánoshoz küldi. (Az elődje által kimondott kiközösítést nem oldja fel, de gyakorlatilag elismeri Jánost királynak.) —Az év folyamán Somogy vm. jobbágyportáinak szá­ma (az 1526 előtti 11 ezerrel szemben) 7300, ebből is 2800 pusztán áll. - Nádasdy Tamás birtokán, Sárvárott, a lutheri szellemben működő Sylveszter János lesz iskolamester. - Megkezdődik Kolozsvárott Wolphard Adóiján erdélyi püspöki vikárius házának építése, az erdélyi reneszánsz egyik legszebb ránk maradt alkotása (Wolphard Kakas-ház).

Next

/
Oldalképek
Tartalom