Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7-8. szám
2004. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA LXII. rész--1532. augusztus S. A török előőrsök Kőszeg vára alá érnek, 10-én megkezdődik az ostrom. (A várat Juri- sics Miklós kapitány védi, mintegy 1000 főnyi őrséggel, melynek zöme bemenekült parasztokból áll.)--Augusztus 15. I. János országgyűlést tart Budán. (Gritti kormányzó javaslatára a rendek minden ingó vagyonuk felét szavazzák meg adóba.)--Augusztus 28-30. A szultán, miután Jurisics színleg meghódolt előtte, de a várat megtartotta, elvonul seregével Kőszeg alól. Portyázói betörnek Ausztriába, a fősereg azonban haza indul.--Szeptember eleje. A német birodalom 80 ezer főnyi hadserege, amely Bécsújhelynél várakozott a török seregre, a szultán hazatérésének hírére kardcsapás nélkül feloszlik.--Szeptember 10. A török naszádosok Komáromnál tönkreverik I. Ferdinánd dunai hajóhadát.--Szeptember. A visszavonuló szultáni had Szlavóniát, portyázói a DNy-Dunántúlt pusztítják.-Október 3. I. Ferdinánd újabb békeajánlattal követet küld I. Szulejmán szultánhoz. —December 30. A két ellenkirály megbízottai 1533. január 1-vel kezdődő 4 hónapos fegyverszünetet kötnek a csallóközi Megyeren.-1533. január 21. Zárai Jeromos jelenti I. Ferdi- nándnak Isztambulból, hogy a szultán elfogadta békeajánlatát, és beleegyezett Magyarország megosztásába. (A jelentés félreértésen alapul.) —Február 7. I. János és I. Ferdinánd követei béketárgyalásokat kezdenek Pozsonyban. —Március 10. 1. János arra a hírre, hogy I. Ferdinánd tárgyalásokat kezdett a szultánnal, visszarendeli Pozsonyból megbízottait.-Március 22. I. Ferdinánd magyar tanácsosai írásban tiltakoznak az országot felosztó béke ellen. —Április 14. A két király közös hadserege elfoglalja a rablólovag csulai Móré László várát, Palotát (Várpalota, Veszprém vm.) Móré a törökökhöz menekül, és utóbb renegáttá lesz.-Május 25. Isztanbulban Ibrahim nagyvezér visszautasítja I. Ferdinánd követeinek béketervezetét, amely azon a félreértésen alapult, hogy a szultán hozzájárul Magyarország felosztásához. —Június. Gritti kormányzó, aki I. János nevében a szultánnal tárgyal Isztanbulban, titokban felajánlja szolgálatait a Habsburgoknak.-Szeptember 10. Isztambulba érkezik Werbőczy István kancellár, hogy I. János megbízásából ellenőrizze Gritti működését. —Az év őszén Dévai Bíró Mátyás ismét Budán prédikál. I. János elfogatja: csak 1535-ben szabadul.--Október 11. I. Ferdinánd közhírré teszi a szultánnal kötött állítólagos béke feltételeit. —Az év folyamán megjelenik Krakkóben az első teljes szövegében magyarul nyomtatott könyv, Komjáti Benedek A Szent Pál levelei című műve: az első nyomtatott latin-magyar szójegyzék, Joannes Murmellius Lexicons. - Bécs és lengyelországi tanulmányokból hazatérve megkezdi reformátori szellemű működését Brassóban Johannes Honterus. —1534. június 15. Gritti kormányzó Isztambulból Magyarországra indul, hogy I. Szulejmán szultán parancsára kijelölje az ellenkirályok országrészei közötti határt. Közhír szerint a kormányzó I. János megbuktatását tervezi. —Az év nyarán több föúr, köztük Nádasdy Tamás, I. Ferdinándhoz pártol. (I. János ezáltal elveszti Márama- ros megyét a sóbányákkal, s a felvidéki rézbányák fölötti ellenőrzést.) —Augusztus 11. Gritti kormányzó hívei orvul megöletik Czibak Imre váradi püspököt, I. János király egyik legerősebb támaszát. —Augusztus 27. Gritti bevonul Medgyesre, a polgárok azonban elzáiják előle a város egy részét. - Az erdélyi rendek, a Czibak atyafiság és Rares Péter moldvai vajda katonasága szeptember 12. előtt ostrom alá veszik a kormányzót. —Augusztus 31. Gritti támogatást kérő követét, Hie- rinym Laski erdélyi vajdát I. János Budán elfogatja. - A következő napokban a király csekély haderővel Váradra megy, de nem avatkozik az erdélyi harcokba. —Szeptember 29. Gritti kormányzót és kíséretét Med- gyesen az ostromlók felkoncolják.-Szeptember vége. I. János Brodarics István pécsi püspököt Bécsbe küldi az I. Ferdinánddal kezdett tárgyalások felújítására. —November 12. előtti napok. I. János király Maylád Istvánt nevezi ki erdélyi vajdává (1514-ben török fogságba esik). —November. I. János a váradi püspökségre Utyesze- nics (Martinuzzi) György (Fráter György) pálos szerzetes, királyi tanácsost nevezi ki. —December eleje. III. Pál pápa Rorario bíborost nun- ciusként I. Jánoshoz küldi. (Az elődje által kimondott kiközösítést nem oldja fel, de gyakorlatilag elismeri Jánost királynak.) —Az év folyamán Somogy vm. jobbágyportáinak száma (az 1526 előtti 11 ezerrel szemben) 7300, ebből is 2800 pusztán áll. - Nádasdy Tamás birtokán, Sárvárott, a lutheri szellemben működő Sylveszter János lesz iskolamester. - Megkezdődik Kolozsvárott Wolphard Adóiján erdélyi püspöki vikárius házának építése, az erdélyi reneszánsz egyik legszebb ránk maradt alkotása (Wolphard Kakas-ház).