Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-06-01 / 6. szám

2004. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 negativ tálalásban foglalkozott az eseménnyel. Az erdélyi magyar napilapok helyszíni fényképes tudósításokat közöltek a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állításáról, a román-magyar megbékélési park felavatásáról, az ott elhangzott magyar és román beszédekről. A kolozsvári Szabadság című napilap például részletes helyszíni tudósítást közölt az aradi ünnepségekről. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az AEVARUL például csak egy eldugott ösztövér hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy „a megbékélési park” felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták. Ez a szemlélet vezérelte a CURIERUL NATIONAL tudósítóját és szerkesztőit is, akik a többnyire tárgyszerűnek mondható fényképes beszámoló fölött „a hurrogásokat és kormányellenes jelszavakat” tartották szükségesnek kiemelni. A ZIUA című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig „a szégyen szobrának” nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A CURENTUL is a hurrogások kiemelésével indította első oldalán közölt fényképes tudósítását. Ezen túl azonban a lap viszonylag tárgyszerűen ismertette az ünnepségen elhangzott beszédek vezérgondolatait. A ROMANIA LIBERA, a CRONICA ROMANA, a LIBERTATE A, a NATURAL, és más román lapok teljesen elhallgatták az aradi megbékélés park, illetőleg a Szabadság-emlékmű felavatását. Hallgatott az esményről az EVENIMENTUL ZILEI is, rövid hirt közölt viszont Medgyessy Péter sajtóértekezletéről, anélkül azonban, hogy megírta volna, milyen alkalomból járt a magyar miniszterelnök Aradon. —Román, magyar és német nyelvű táblák jelzik ezután a közutakon Brassó megye határát. A megyei önkormányzat közgyűlése a magyar képvielők kezdeményezésére szavazta meg a határozatot. A döntés annál inkább figyelemre méltó, mert bár száz évvel ezelőtt még nagyjából egyenlő arányban éltek ezen a vidéken magyarok, szászok és románok, mára a 30 ezres lélekszámú brassói magyarság szórványnak számit, a szászok pedig gyakorlatilag száz zázalékban kivándoroltak. A közigazgatási törvény szerint Romániában csak ott kötelező a kisebbségek nyelvén is kiírni a helységek, közigazgatási egységek nevét, ahol a kisebbségek aránya a 20 százalékot eléri, de a törvény ezt nem tiltja ennél alacsonyabb arányszám esetében sem. A magyarok az országos átlagnak megfelelő arányban élnek a megyében és 10 százalékot tesznek ki Brassóban. A szászok már csaknem teljesen eltűntek a vidékről, de gyakran visszajárnak szülőföldükre. A tervek szerint júniusban az egész Brassó megyében háromnyelvű táblák lesznek a közutakon. —Csángóföldön a délutáni magyarórákra já­ró gyermekek esetében elegendő bemutatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kiállított igazolást, ennek alapján jogosultak az oktatási-nevelési támoga­tásra. Idén több mint 300 általános iskolás csángó di­ák részesül a támogatásból. —A Szatmár Megyei Múzeum pályázatot nyert a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumánál: az 500 ezer forint támogatásból magyar és román nyelven katalógust jelentetnek meg a megyében található, műemlék-hangszereknek minősülő templomi orgonákról. Egyedi István a különböző vidéki kiszállá­sok, néprajzi táborok kutatómunkája során már renge­teg információt gyűjtött össze a vidéki templomok or­gonáiról. Mint elmondta, az adatgyűjtést már 2001- ben megkezdték, összesen 87 orgona található a me­gyében, ebből 54 református, 31 katolikus és kettő evangélikus templomokban. A református templomok­ban található orgonák közül 33 működőképes, a ka­tolikus templomokban 21 orgona működik, az evan­gélikus templomok közül pedig csupán egyben van használható orgona. Az adatgyűjtés során sok nehéz­séggel találkoztak, a szekuritáté ugyanis sok helyen elkobozta a parókiáktól az egyházi dokumentumokat. —A református egyház visszakapta a nagy- enyedi Bethlen Gábor Kollégium épületét, valamint hét tanári lakást. Mint Simon János igazgató elmond­ta, közel húsz tanári lakást vesztettek el ezek egy részét lebontották vagy átalakították. Most az állam hét tanári lakást és a kollégiumnak azt az épületét szolgáltatta vissza, ahol oktatás folyik. A többi épü­letrész visszaszolgáltatásának ügye még nem teljesen egyértelmű. Az egyház természetesen mindent elfog követni, hogy ezek is visszatéijenek jogos tulajdono­sukhoz. —Száztíz évvel ezelőtt hunyt el Kossuth Lajos, és száztíz évvel ezelőtt neveztek el róla utcát Horgo­son - elsőként a Délvidéken és elsőként a világon, tizenegy nappal a halála után. Ennek tiszteletére már­cius 15-én emléktáblát avattak a településen abban a Kossuth Lajos utcában, amely Burg Dénes gyógy­szerész indítványára és Horgos község képviselő tes­tületé rendkívüli ülésének határozata alapján 1894. március 31-én kapta nevét. —Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a Muravidéki Néptáncegyüttes. A dobronaki művelő­dési házban szervezett gálaműsorral február 28-án es­te — már sokadszor — elnyerték a közönség tetszését. A muravidék reprezentatív együttese a vidéken ápolja a tánchagyományt, hiszen a közösségnek a valamikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom