Amerikai Magyar Újság, 2004 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2004-06-01 / 6. szám

2004. június

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

23

negativ tálalásban foglalkozott az eseménnyel. Az erdélyi magyar napilapok helyszíni fényképes tudósításokat közöltek a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állításáról, a román-magyar megbékélési park felavatásáról, az ott elhangzott magyar és román beszédekről. A kolozsvári Szabadság című napilap például részletes helyszíni tudósítást közölt az aradi ünnepségekről. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az AEVARUL például csak egy eldugott ösztövér hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy „a megbékélési park” felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták. Ez a szemlélet vezérelte a CURIERUL NATIONAL tudósítóját és szerkesztőit is, akik a többnyire tárgyszerűnek mondható fényképes beszámoló fölött „a hurrogásokat és kormányellenes jelszavakat” tartották szükségesnek kiemelni. A ZIUA című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig „a szégyen szobrának” nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A CURENTUL is a hurrogások kiemelésével indította első oldalán közölt fényképes tudósítását. Ezen túl azonban a lap viszonylag tárgyszerűen ismertette az ünnepségen elhangzott beszédek vezérgondolatait. A ROMANIA LIBERA, a CRONICA ROMANA, a LIBERTATE A, a NATURAL, és más román lapok teljesen elhallgatták az aradi megbékélés park, illetőleg a Szabadság-emlékmű felavatását. Hallgatott az esményről az EVENIMENTUL ZILEI is, rövid hirt közölt viszont Medgyessy Péter sajtóértekezletéről, anélkül azonban, hogy megírta volna, milyen alkalomból járt a magyar miniszterelnök Aradon.

—Román, magyar és német nyelvű táblák jelzik ezután a közutakon Brassó megye határát. A megyei önkormányzat közgyűlése a magyar képvielők kezdeményezésére szavazta meg a határozatot. A döntés annál inkább figyelemre méltó, mert bár száz évvel ezelőtt még nagyjából egyenlő arányban éltek ezen a vidéken magyarok, szászok és románok, mára a 30 ezres lélekszámú brassói magyarság szórványnak számit, a szászok pedig gyakorlatilag száz zázalékban kivándoroltak. A közigazgatási törvény szerint Romániában csak ott kötelező a kisebbségek nyelvén is kiírni a helységek, közigazgatási egységek nevét, ahol a kisebbségek aránya a 20 százalékot eléri, de a törvény ezt nem tiltja ennél alacsonyabb arányszám esetében sem. A magyarok az országos átlagnak megfelelő arányban élnek a megyében és 10 százalékot tesznek ki Brassóban. A szászok már csaknem teljesen eltűntek a vidékről, de gyakran visszajárnak szülőföldükre. A tervek szerint júniusban az egész Brassó megyében háromnyelvű táblák lesznek a közutakon.

—Csángóföldön a délutáni magyarórákra járó gyermekek esetében elegendő bemutatni a Moldvai

Csángómagyarok Szövetsége által kiállított igazolást, ennek alapján jogosultak az oktatási-nevelési támogatásra. Idén több mint 300 általános iskolás csángó diák részesül a támogatásból.

—A Szatmár Megyei Múzeum pályázatot nyert a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál: az 500 ezer forint támogatásból magyar és román nyelven katalógust jelentetnek meg a megyében található, műemlék-hangszereknek minősülő templomi orgonákról. Egyedi István a különböző vidéki kiszállások, néprajzi táborok kutatómunkája során már rengeteg információt gyűjtött össze a vidéki templomok orgonáiról. Mint elmondta, az adatgyűjtést már 2001- ben megkezdték, összesen 87 orgona található a megyében, ebből 54 református, 31 katolikus és kettő evangélikus templomokban. A református templomokban található orgonák közül 33 működőképes, a katolikus templomokban 21 orgona működik, az evangélikus templomok közül pedig csupán egyben van használható orgona. Az adatgyűjtés során sok nehézséggel találkoztak, a szekuritáté ugyanis sok helyen elkobozta a parókiáktól az egyházi dokumentumokat.

—A református egyház visszakapta a nagy- enyedi Bethlen Gábor Kollégium épületét, valamint hét tanári lakást. Mint Simon János igazgató elmondta, közel húsz tanári lakást vesztettek el ezek egy részét lebontották vagy átalakították. Most az állam hét tanári lakást és a kollégiumnak azt az épületét szolgáltatta vissza, ahol oktatás folyik. A többi épületrész visszaszolgáltatásának ügye még nem teljesen egyértelmű. Az egyház természetesen mindent elfog követni, hogy ezek is visszatéijenek jogos tulajdonosukhoz.

—Száztíz évvel ezelőtt hunyt el Kossuth Lajos, és száztíz évvel ezelőtt neveztek el róla utcát Horgoson - elsőként a Délvidéken és elsőként a világon, tizenegy nappal a halála után. Ennek tiszteletére március 15-én emléktáblát avattak a településen abban a Kossuth Lajos utcában, amely Burg Dénes gyógyszerész indítványára és Horgos község képviselő testületé rendkívüli ülésének határozata alapján 1894. március 31-én kapta nevét.

—Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a Muravidéki Néptáncegyüttes. A dobronaki művelődési házban szervezett gálaműsorral február 28-án este — már sokadszor — elnyerték a közönség tetszését. A muravidék reprezentatív együttese a vidéken ápolja a tánchagyományt, hiszen a közösségnek a valamikor