Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-04-01 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003. április HÚSVÉT A keresztény húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe, mely a Szentírás szerint szombatról vasárnapra virradó éjjel történt. Neve onnan származik, hogy a nagyböjt után a hívek ezen a napon ettek újra húst. A húsvétot a negyvennapos böjt előzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölését idézi hamvazószerdától húsvét vasárnapig. A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, amely Virágvasámappal, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepével kezdődik. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délebbi vidékeken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, ekkor mosta meg Jézus tanítványai lábát, amit a mai napig a katolikus szertartás keretében az elöljáró is megtesz 12 kiválasztott személlyel. A nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. Ilyenkor a legtöbb templomban passiójátékot rendeztek, az iskolákban pedig misztériumjátékokat, melyeket sok helyen a falvak összesereglett népe is megtekintett. Az 1700-as évek elején, Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmenetek is előfordultak, ám az egyházi hatóságok ezeket a század közepére általában betiltották. Nagyszombaton délután vagy inkább este - a sötétség beállta után - már megkezdődik a Húsvét ünneplése. A liturgia - istentiszteletek - a tűzszenteléssel kezdődik. A szentelendő tüzet a templom előtt vagy a templom mellett égették. A megszentelt tűz lángjánál vagy annak parazsával gyújtották meg a templom hatalmas húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait a hívek haza vitték, és számtalan célra használták fel. Sok háznál tartották például azt a szokást, hogy nagycsütörtökről nagyszombatig nem tüzeltek, s nagyszombaton az új tüzet a templom elől hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték az ünnepi ételt is. A megszentelt tűz parazsának és eltett szenének fontos szerepet tulajdonítottak, tettek belőle a jószág ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken. Másik fontos szertartás a húsvéti virrasztáson a templom keresztvizének megszentelése volt. Régen ez a házak megszentelésével is együtt járt. Középkortól, sőt az őskeresztényidőktől fogva a felnőttek megke- resztelése is főként ekkor történt. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása. A nagyszombat éjszaka leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet. A középkorban vasárnap hajnalán tartották, az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére. Ekkor ért véget a 40 napos böjt, a körmenet után a feltámadás örömével hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztották a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Országosan eltejedt szokás volt az ételáldás is. A megszentelt ételekkel az asszonyok siettek, sőt szaladtak haza, mert úgy vélték, hogy aki gyorsan ér vissza hajlékába, az a munkában is ügyes lesz. Húsvéthétfőn történt a locsolkodás, mely teljesen világi szokás. A legények ilyenkor tojást és szalonnát kaptak azoknál a házaknál, ahol tiszteletük jeléül megöntözték a lányokat, asszonyokat. A húsvéti tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi. Hazánkban már honfoglalás előtti sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható, kettős vonalú, merőlegesekkel összekötő díszítés napjainkig ismert. Tegzes Borbála CLEVELANDI MAGYAR SEGELYEGYLET Egyesületünk ezúttal szeretné hálásan megköszönni a múltbani nagylelkű támogatásokat, amelyekkel anyagi segítségnyújtást és egy kis remélységet juttattunk az elszakított területeken élő, segítségre szoruló testvéreinknek. Egyesületünk rendszeresen küld anyagi támogatást Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára és Délvidékre. Az adományok rendszerint különböző egyházakhoz, iskolákhoz, óvodákhoz jutnak el. Nemes célú adományokkal hozzásegítettünk a Gyilkos-tói kápolna felépítéséhez Erdélyben. Kárpátalján árvízkárosultaknak küldtünk támogatást, és segélyt nyújtottunk egy katolikus óvoda megalapításához is. Délvidéken a segély magyar egyetemi hallgatók ösytöndíjára és a Diáksegélyező Egyesület megsegélyezésére lett fordítva. Az adományokkal a rászoruló magyar gyermekek és idősek étkezésén, orvosi ellátásán, ruházásán és oktatásán segítettünk. A Magyar Segélyegyesület már több mint 50 éve segíti a rászoruló magyarokat. Kérjük, hogy támogassa egyesületünket, lehetősége szerint. Az anyagi segély mellett legalább olyan fontos az ott élő közösségeknek és embereknek, hogy érezhessék a hazájuktól elszakadt magyarok támogatását. A vezetőség nevében: Mészáros Mária elnök Címünk: HUNAGÁRIÁN RELIEF AGENCY P. O. Box 77114, Cleveland, OH 44107-1147
