Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-03-01 / 3. szám
2003. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 Izraelben is végeztek egy vizsgálatot, amelyben ezer középkorú férfinél figyelték meg a koronáriamegbetegedés előfordulását, és azt tapasztalták, hogy azok között, akik rendszeresen jártak zsinagógába, és a hitük mély, húsz százalékkal kevesebben lettek szívbetegek. A statisztikák szerint más közösségekhez való tartozás, például a Rotary klubos tagság nem járnak ilyen egészségügyi előnyökkel. A SOTE Magatartás-kutató Intézetének professzor asszonya, Kopp Mária Skrabski Árpáddal közösen végzett vizsgálatai meglepően összecsengenek az amerikai adatokkal. A 12 500 személy bevonásával készült vizsgálat szerint a magyarországi lakosságnak ma egynegyede mondja magáról, hogy egyáltalán nem vallásos - szemben a hét évvel ezelőtti egyharmaddal. Tizenhárom százalék jár rendszeresen templomba, 17 százalék alkalomszerűen, és a legszélesebb réteg - csaknem harminc százalék - azt mondja, hogy a maga módján vallásos. Akik rendszeresen járnak templomba, negyvenkét százalékkal kevesebb cigarettát szívnak el naponta, mit a nem hívők. A töményital-fogyasztásban csaknem kétszeres a különbség a két csoport között. A munkából lényegesen kevesebbet hiányoznak azok, akik rendszeres vallásgyakorlók. Érdekes módon a maguk módján vallásos emberek vannak táppénzen a legtöbbet. Nem meglepő, hogy a hívők sokkal kevésbé depressziósak, mit a társadalom többi része, és saját megítélésük szerint az általános egészségi állapotuk is jobb. Négyszer annyi maga módján vallásos ember szed a nehéz élethelyzetekben nyugtatót, mint ahány templomba járó, és még ennél is nagyobb a különbség aszerint, hogy bánatukban evésnek-ivásnak adják-e a fejüket. Természetesen ebben a kategóriában is azok vezetnek, akik nem tartoznak egyházi közösségekhez. Aki napi szinten tartja a kapcsolatot Istennel kooperatívabb, kevésbé ellenséges, nehéz helyzetben számíthat a szüleire és a munkatársaira. Ez utóbbi kategóriákban nagyságrendekkel rosszabb a nem hívők eredménye, noha az ellenségesség és a munkatársi rivalizálás sokat csökkent az utóbbi évtizedekben. Dr. Ferenczi Péter és dr. Győri Gábor - egyikük házi-, a másikuk tiszti főorvos - arról beszélt, mennyire fontos lenne, hogy az orvosok tisztában legyenek a páciens hitbéli meggyőződésével, mert ez a betegség kimenetelét is befolyásolja. A hívők körében négyszer kevesebb az öngyilkosság, gyorsabban felépülnek műtét után. Azt tapasztalták, hogy azok a nők, akikért sokan imádkoznak, könnyebben teherbe esnek a mesterséges megtermékenyítés során, mint azok, akik nem hisznek a gondviselésben. Fokozott gyógyhatás érvényesül azoknál az intenzív osztályon fekvőknél is, akiknek az állapota válságos. Bár vannak orvosok, akik az itt leírtakat csupán placébóhatásnak tartják, de a témához való hozzáállást jól mutatja, hogy az USA-ban ebben a témában megjelent publikációk alig néhány százaléka ellenséges. Hitet felírni receptre nem lehet - hangzott el a konferencián a végső következtetés -, de segítségül hívni a gyógyítómunkában igen.(MNO) * Átvilágítóbírák: Medgyessy mondjon le! Az átvilágítóbírák ismét felszólították Medgyessy Pétert. Csehák Juditot, Gál Zoltánt és Hóm Gyulát, hogy mondjanak le képviselői mandátumukról. Az említett személyek állami és pártvezetői illetve kar- hatalmista múltjuk miatt már az előző ciklusokban is a mostanihoz hasonló határozatot kaptak kézhez, ám mint ismeretes, figyelmen kívül hagyták a felszólítást. A felszólító irat ismételt kiküldésére azért került sor. mert a törvény által tiltott összeférhetetlenségüket annak ellenére nem szüntették meg, hogy a grémium erre korábban már figyelmeztette őket. Medgyessy Péter esetében az összeférhetetlenséget már 1997-ben jelezte a testület: a kormányfőt azért szólították fel a lemondásra, mert 1987 és 1990 között miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be. s pozíciójánál fogva titkos jelentéseket kapott. Az egyes fontos személyek átvilágítását végző testület a felszólítást tartalmazó jogerős határozatot a kancelláriára is megküldte. Az ügynök törvény értelmében az átvilágító bíráknak vizsgálniuk kell. hogy a jogszabály hatálya alá tartozó személyek ügynökei voltak-e a rendszer- váltás előtti titkosszolgálatok belső elhárításának vagy az egykori III/III-as ügyosztálynak. Foglalkozniuk kell azzal a kérdéssel is. hogy kézhez kaptak-e titkos jelentéseket, mint például Medgyessy, Csehák és Gál illetve, hogy - akárcsak Horn Gyula - tagjai voltak-e a karhatalomnak. Amennyiben az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, úgy a jogerős határozatott nyilvánosságra hozzák. (MNO)
