Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003február Újra itthon 35 évi kényszerű távoliét után, 1991 óta ismét itthon van Pongrátz Gergely, az 56-os forradalom legendás harcosa, a Corvin köz parancsnoka, a Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke. Sok-sok évvel ezelőtt megfogadta, hogy csak akkor telepszik le ismét Magyarországon, ha vízum nélkül, magyar állampolgárként jöhet haza, nem pedig turistaként, vízummal. Mióta itthon van, azon fáradozik, hogy 56 emléke valósághű legyen, mert az utóbbi években egyre jobban összemossák az eseményeket, s ezt nem szabad hagyni. Ma már alig van olyan élő tanú, aki a valóságot ismeri. Ezen az állapoton akart változtatni, amikor megírta Corvin köz című könyvét. Mondanom sem kell, ez a hiteles könyv nagyon népszerű. Létrehozott egy 56-os emlékmúzeumot Pesten, de lehetetlenné tették helyzetét a magas bérleti díjjal (5 ezer forintról 100 ezerre emelték). Ekkor született az elhatározás, hogy saját múzeumot létesít. Az USA- ban felszámolt mindent és ebből a pénzből vásárolt a kiskunmajsai Maris pusztán egy tanyát. Itt kezdett el gazdálkodni, de a negyedik szívinfarktus után már ezt is feladta, jelenleg “csak a múzeumának és egy 56-os emlékkápolnának” szenteli minden idejét. A kápolna is nagy népszerűségre tett szert, a környező településekről már itt kereszteltek gyerekeket, volt esküvő is egy- párszor, sőt aranylakodalmukat ünneplő idős párok is itt fogadtak egymásnak hűséget a következő évekre. Sajnos e cselekedetében egyik kormány sem támogatta, sem erkölcsileg, sem anyagilag, de annál több segítséget kap a lakosságtól és barátaitól. A múzeum alig hogy elkészült, máris szűknek bizonyult, mert olyan nagy a bemutatni kívánt anyag, hogy nem fér el, a múzeumot bővíteni kell. Itt látható többek között: több térkép, zászlók, emléktáblák, rengeteg fénykép, fegyverek, ruházat, s még tank is áll az udvaron. Nyáron tanári felügyelettel, diákokból álló csoportokat fogad, s hiteles történelemórákat tart számukra. Elkészült az ifjúsági tábor, ahol egyhetes turnusokban 40 diákot tud egyszerre fogadni, elszállásolni. Jelenleg a Duna-Tv műsorán több részes sorozatban: A forradalom emlékezete címmel megy egy műsor. Hitelességét Pongrátz Gergely személye garantálja. Pongrátz Gergely személyében egy egyszerű, becsületes és nagyon szerény embert ismertem meg. Makacs ember, aki nem hagyja, hogy elvegyék az álmait, ragaszkodik az igazsághoz, körömszakadtáig kiáll mellette. Tőle ered többek között az immár klasszikusnak számító mondás: “Akik elestek a hazáért, hősök voltak. Akik elszenvedték a megtorlást, sok esetben szintén az életükkel fizetve: mártírok. Azok akik életben maradtak, csak a kötelességüket teljesítették.” Barabás Gyuláné Amerikai gyújtóbomba 1944-ben 1944 nyarán, amikor a 2. világháború folyt, az amerikai és angol légierő gépei gyújtóbombákat szórtak le ejtőernyővel Magyarország területére. A gyújtóbombáknak az volt a célja, hogy zsuppos házak tetejére, szalma és szénakazlakra, kazlakba begyűjtött gabonára ledobva, azokat felgyújtsa, ami által hatalmas károkat okoztak. 1944 nyarán Domonkosfa község bírája L. Péter arról értesítette egy küldönccel a Tótkeresztúri csendőr őrsöt, hogy az egyik zsuppos ház tetején fehér ejtőernyőn lógó bádog vagy más fémből készült dobozt találtak. Az őrs parancsnoka e sorok íróját egy másik csendőrrel küldte ki a gyújtóbombát leszerelni. A járőr a bombát leszerelte a háztetőről és tanulmányozásra magasabb parancsnokságra küldte el. Az őrs körlet területén, Gesztenyés község határában angol bombázógépek német vadászgépek által üldözve, hogy tehermentesítsék gépeiket a bombákat egy ház közelébe szórták le. A lakóház ablakai betörtek, de emberéletben nem esett kár. Egy másik alkalommal, amikor az Örs legénysége reggeli gyakorlatát végezte, az egyik csendőr arra lett figyelmes, hogy az utcán idegen egyenruhás emberek gyalogolnak. Két csendőr bekísérte a négy egyenruhás katonát, akikről kiderült, hogy angol pilóták. Mivel a csendőrök közül senki sem tudott angolul, de a pilóták egyike beszélt németül, a szomszédban lakó nyúgdíjas tanítót hívták át tolmácsnak, aki szintén beszélt németül. Kiderült, hogy az angol pilóták valahol a környéken tűzharcba keveredtek a német vadászgépekkel. Gépüket találat érte és ejtőernyővel értek földet egy erdőben. Most pedig a csendőröket keresték, mert nem akarták, hogy a civil lakosság bántalmazza őket. Elmondták, miszerint a parancsnokságukon kioktatták őket, hogy ha lelövik a gépet, csendőröket keressenek, azok megfogják védeni Másnap a hajnali vonattal be lettek kísérve a parancsnokságra. Civil címüket kínálták, de azt nem volt szabad elfogadni. Szakály János Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad. Phaedrusz gondolata
