Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2003február érv nagyon gyenge, hiszen nagyon sok család végképp kihalt, nem maradtak hozzátartozók, akik visszakérték volna az ősi jussot, és a kettő kiegyenlítette volna egymást. A visszaadás helyett a volt földtulajdonosok, úgynevezett kárpótlási jegyet kaptak, mely értékpapírnak számított és licitálni lehetett vele a földárveréseken a termőföld megszerzésére. Ennél nagyobb gazemberséget még nem látott a világ. Az történt ugyanis, hogy a volt téeszelnökök, falusi párttitkárok, agronó- musok, tanácselnökök, akiket a köznyelv csak zöldbárókként emleget, nem tudni milyen alapon, elsőként jutottak hozzá a kárpótlási jegyekhez igen nagy mennyiségben. Ezzel párhuzamosan, minden faluban elterjesztették, hogy a kárpótlási jegyek, igazából nem érnek semmit, és gyakorta “bagóért” felvásárolták a kiszolgáltatott jegytulajdonosoktól. Nagyon sokan fillérekért adták el nekik. A licitálást az ő embereik vezették, így a legtöbb és a legjobb minőségű földhöz ők jutottak. Tehát kedves olvasónknak, Sz. Gy.-nek azt válaszolhatom, hogy a föld nagy része a zöldbárók kezébe került, ugyanúgy mint a különböző gazdasági épületek, a gépek és az erdők nagyobbik hányada. Bármerre járok vidéken, a faluk többségében, a három négy legmódossabb gazda a volt téeszelnök, agronó- mus, párttitkár és tanácselnök. Ők általában 50-200 hektárral rendelkeznek. Magyarországon ők lettek az új földesurak. A többieknek úgy általában kettőtől húsz hektárig terjedő földecskéje van, melyekhez alig van gép, és csak a veszteséget növeli. Ezért ma egy hektár földet már 100 ezer és 300 ezer forint között meg lehet venni. A vásárlóerő leginkább a zöldbárókra jellemző. Ők kapják a támogatást, a bankkölcsönöket és mindent. Nagyon, nagyon keserves, szinte kilátástalan azoknak a sorsa, akik nem közülük valók és gazdálkodásra adják a fejüket. Érdemes megvizsgálni, hogy mi történt sok téesszel. Amint említettem, tudatosan tönkre tették őket. Ugyanis a téesz vagyonáért, a gazdaság stabilizálásáért az egész tagság kollektiven felel. Ugyanakkor beleszólása a gazdaság menetébe nem volt. A szövetkezet vezetői hatalmas adósságokba kergették a kollektívát, mely minden tagot érintett. A végén örült a szerencsétlen téesztag, ha kis vagyonkáját meg tudta menteni, és egy fillér adósság nélkül kimenekülhetett a szövetkezetből. Ezek után a gazdaságok adósságai bizonyos mezőgazdasági konszolidációk révén megszűntek, és a zőldbáróék tulajdonába került sok százezer hektár. Szerencsés volt az a tag, akit visszavettek bérmunkásnak. Az Antall-kormány után Horn Gyula vezette szocialisták kormánya következett. Gyuláék olyan agrárpolitikát képviseltek, mely az új nagybirtokosoknak kedvezett. Zőldbáróék megerősödtek a szépen csordogáló támogatásoktól, a kisbirtokosok tönkre mentek. Kevéske földjüket kénytelenek voltak elkótyavetyélni úgy, hogy a zöldbárók kezére került. Mások, főleg az osztrák határ közelében, különböző törvénytelen zsebszerződésekkel osztrák gazdálkodók kezére játszották át a földet. Még így is jobban jártak, hiszen háromszor, négyszer több pénzt kaptak érte hektáronként, mintha a zöldbáróknak adták volna el. Ma már ott tartunk, hogy csak találgatni lehet az osztrák és más idegen kézen lévő föld nagyságát illetően, ami akár megközelítheti a félmillió hektárt is. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezelőtt ötven éve a palesztinok földjei hasonló módon kerültek izraeli kézbe. A következmények ismertek. Az Orbán-kor- mány véget akart vetni ennek a vircsaftnak. Meg is próbálta, sikertelenül. Jelenleg tovább folyik a föld törvénytelen kiárusítása, az ország nyugati szektorában. A baj csak az, hogy mivel fél lábbal már bekerültünk az Unióba, ezt a törvénytelenséget, tíz év múlva törvényesíteni kell. Ugyanis tíz évet kapott a magyar kormány, addig van moratorium a termőföld eladására. Tíz év múlva, bármely uniós állampolgár, Magyarországon törvényes körülmények között vásárolhat földet. Jelenleg nálunk a föld harmincszor, öt- venszer olcsóbb, mint a Lajtától nyugatra. Ez a tendencia valószínűleg csökkenni fog, de tíz év múlva is nagyságrendekkel olcsóbb lesz, mint máshol. Akkor pedig meg fog indulni a termőföld tömeges eladása. Márpedig aki a földet idegennek eladja, az a hazáját adja el. 2002-től ismét a szocialisták (volt kommunisták) vannak hatalmon. Befagyasztották a kedvezményes gépvásárlást és ismét minden kedvezmény a zőldbárókat illeti meg. A kisgazdaságok tudatos tönkretétele felgyorsult. 2004. május 1-től az Unió tagjai leszünk. A tárgyalások lezárultak, a megállapodást aláírták. Ellentétben Lengyelországgal és Csehországgal a belépés után az első évben a magyar gazdák szubvencióként csak a 25 százalékát kapják annak a támogatásnak, melyet a nyugati gazdák élveznek. Ezt a támogatást a magyar állam 50 százalékra egészítheti ki. így kell majd felvenni koldusszegény mezőgazdaságunknak a versenyt az erős, jól gépesített nyugatival. Az elmúlt tizennégy év legnagyobb vesztese a mezőgazdaság volt, és ezen belül is a néhány hektáros családi gazdálkodás. Égbekiáltó igazságtalanság történt velük és helyzetük egyre kilátástalanabb. Sajnálom, hogy el kellett szomorítanom Sz. Gy. kedves olvasónkat, de a magyar parasztot évszázadok óta “veri az Isten”. Soós Géza A legjobb föld hajt legdúsabb gyomot.
