Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-12-01 / 12. szám

2003 Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG A mosoly országa A HANGYA ÉS A TÜCSÖK (La Fontaine) Az eredeti verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végig dol­gozta, építgette - szépítgette házát, és élelmet halmo­zott fel, felkészült a kemény télre. A tücsök úgy gon­dolta, a hangya bolond, és végig mulatta a nyarat. El­jött a tél, a hangya nem fázott és nem éhezett, ám a tücsök élelem és szállás híján a hidegben lelte halálát. A humánus verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdol­gozta, építgette - szépítgette házát, és élelmet halmo­zott fel, felkészült a kemény télre. A tücsök úgy gon­dolta, a hangya bolond, és végig mulatta a nyarat. El­jött a tél, és a tücsök bekönyörögte magát a balek han­gyához, ahol tovább mulatozott. A modern verzió: A hangya a forró nyarat szorgalmasan végig dol­gozta, építgette - szépítgette házát, és élelmet halmo­zott fel, felkészült a kemény télre. A tücsök úgy gon­dolta, a hangya bolond, és végig mulatta a nyarat. El­jött a hideg tél, és a nélkülöző tücsök sajtótájékoztatót hívott össze azt a kérdést feszegetve, hogyan lehet az, hogy mig egyesek kint fagyoskodnak a hidegben, má­sok úgy élnek, mint a hangya. A világ televíziói felvételeket mutattak be a didergő tücsökről, és a melegben terített asztal mellett henyélő hangyáról. A világ döbbenten konstatálta az égbekiál­tó különbséget. Hogyan lehetséges, egy ilyen jól fejlő­dő, épülő országban a tücsköt így sorsára hagyni? Az NZSZ (Nemzetközi Zöldbogarak Szövetsége) vezetői több hírműsorban is “zöldellenes elfogultsággal” vá­dolták a hangyát, és felhívták a figyelmet arra a szo­morú tényre, hogy a világon sok tücsök áldozata en­nek a kirekesztő ténynek. Breki, a béka, a tücsökkel együtt lépett fel az Esti Showder-ben, és mindenki könnyekre fakadt, amikor az “Azért Vannak A Zöldbarátok” című slágert éne­kelték. Cseresnyéssy Pál miniszterelnök és felesége egy jótékonysági bálon - tücsköt-bogarat összehordva - támogatásukról biztosították a tücsköt, és olyan ja­vak juttatását helyezték kilátásba, amiből a tücsök az előző kormányzati ciklusban kimaradt: ahogy a mi­niszterelnök fogalmazott: “Hogy ne süvölthessenek új­27 ra az előző rendszer szelei”. A párt politológusa a “Mélyvíz” adásában kifejtette, hogy a hangya a tücsök kárára szépen meggazdagodott, és egyúttal az ilyen tí­pusú jövedelmek elvonását célzó adójogszabály szük­ségességét hangoztatta az “egyenlő közteherviselés” szellemében. Végül, az “Egyenlő Esélyeket Az Anti- Zöldekkel” szervezet hathatós közreműködése nyomán a hangyát visszamenőleges hatállyal megbírságolták, mert nyári munkái közben nem foglalkoztatott elegen­dő számú zöld bogarat, adótartozásait behajtották és a házát az állam elkobozta A történet végén látjuk, amint a tücsök felélte a han­gya utolsó téli élelemtartalékait a kormánytól kapott házban (ami nemrég még a hangyáé volt), a hangya pedig eltűnik a hóban. Másnap reggel pedig a tücsök fogta a cókmókját és (mivel sikerült teljesen felélnie a hangya vagyonát) elindult egy újabb hangyát keresni. A második világháború utolsó napjaiban, magasrangú tiszt vezetésével, amerikai katonák egy csoportja vett részt a pápai kihallgatáson. Mikor XII. Piusz pápa az audiencia végén áldást akart adni a jelenlévőknek, a tiszt lelkiismeret fúrdalást érzett és így szólt: —Én nem vagyok katolikus, így nem fogadhatom az ön áldását. A pápa mosolyogva így válaszolt: —Ti katonák, fogadjátok a pápa áldását. Ön pedig - fordult a tiszthez - egy öregember jókívánságait, áldá­sát. Szemtanuk szerint a tiszt e szavak után térden állva fogadta az áldást. Mikor Michelangelo befejezte a Sixtus-kápol- na mennyezetét, falait díszítő freskóját az Utolsó íté­letet, III. Pál pápa szertartásmesterével Biagioval ment el megtekinteni a hatalmas művet. Biagio látva a freskót, azt a megjegyzést engedte meg magának, hogy az inkább illene egy vendégfogadóba, mint egy temp­lomba. Michelangelo füléhez is eljutott a kritikus meg­jegyzés és “nemes bosszúra” határozta el magát. A freskón látható alsó csoportban, Biagio vonásaival, hatalmas szamárfülekkel, egy embert festett, akit a démonok a pokol tüzére hurcolnak. Biagio bepana­szolta a művészt III. Pál pápánál és követelte az alak eltüntetését valamint a festő megbüntetését. A pápa válasza így hangzott: —Kedves Biagio, talán te is tudod, hogy a földön és az égben kötni és oldani áll hatalmamban. A pokolra azonban nem terjed ki hatalmam. Miután Michelan­gelo oda száműzött, sajnos nem tehetek érted semmit. /Életünk/

Next

/
Oldalképek
Tartalom