Amerikai Magyar Újság, 2003 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2003-11-01 / 11. szám

2003 november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--Augusztus 10-én Kolzsváron koncertezett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A népviseletbe öl­tözött 130 kis muzsikus (90 énekes, 40 zenész) hang­versenyét a Szent Mihály templomban hallgatthatták a zenekedvelők. A gyermekfilharmónia 1982-ben ala­kult. Az eltelt több mint 20 év alatt Erdély számos vá­rosában felléptek, 1990 óta külföldre is szerveznek turnékat. Az idei nyári vendégszereplés Szamosújvá- ron kezdődött, második állomása Kolozsvár. A tűmé Magyarországon folytatódott. A kiszállásokhoz az anyagi hátteret a Gyermekfilharmónia Alapítvány biz­tosítja.--Tíz esztendeje szervez tábort a határon túli magyarok számára a paksi művelődési központ. Évről évre érkeznek a Pakstól pár kilométernyire levő cse­resznyéspusztai táborba a diákok a felvidéki Galán- táról, a vajdasági Kishegyesről, a kárpátaljai Viskről, a Bánságból és Erdélyből. A bánságiakat Temesvár, az erdélyieket Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Arad megyéből Lupény és Vulkán képviselte. Anyanyelvi, újságírói, versmondó, népzenei, történelmi kiscsopor­tokat alkotva dolgoztak, előadásokat hallgattak, kirán­dultak Kiskunmajsára, ahol Pongrácz Gergely mutatta be egyedülálló 56-os magánmúzeumát. A táborozás utolsó napján közös műsorral léptek fel a paksi katolikus Szentlélek templomban, amelyet Makovecz Imre tervezett. —’’Romániában kivégezték a kedvezménytör­vényt” című írásában számolt be az újvidéki Magyar Szó című napilap Medgyessy Péter miniszterelnök ro­mániai látogatásáról. A lap romániai tudósítója, Orbán Ferenc szerint “az anyaország Bukarestben me­gint mert kicsi lenni”, s a magyar miniszterelnök “a Kempinski szállóbeli pofon után most Bukarestben is odatartotta az arcát Nastasénak, aki nem habozott”. A tudósító úgy látja, hiába volt a decemberi koccintás, az augusztusi récevérfürdő, a budapesti elnöki vizit szeptemberben, a “válasz egyértelmű: NU! így, ilyen keményen politizál egy ország, amely ad magára” - írja Orbán az aradi szoborügy kapcsán. A szerző sze­rint “Romániának van nemzetstragédiája, s aszerint politizál”, a magyaroké pedig marad “a megfelelés stratégiája”. “Ismét született egy győzelem a megfele­lés harcmezején, zenghet a kormányzati generál-elé­gedettség harsonája: ettől a púptól a hátukon meg­szabadultak. Jöhet a következő” - így a szerző, aki szerint Markó Béláék “alig győzték kivárni ezt a kölcsönös, baráti probléma megoldó, történelmi alá­írást”, ha azonban “lenne fülük meghallani azt is, amit az erdélyi magyar közember mond, hát azt nem tennék az ablakba”. Orbán Ferenc szerint a státustörvényt “jobblétre szenderítette a szocialista nemzetköziség kí­sértő szelleme”. “A státustörvénnyel megadatott a ha­tárok fölötti békés nemzetegyesítés történelmi lehető­sége, amit megalkuvásával eljátszott a magyar kor­mány” - olvasható az újvidéki Magyar Szóban a lap romániai tudósítójától. —Pozsonyban, az egykor háromnyelvű város­ban élénkülni látszik a magyar nyelvtanulás iránti ér­deklődés. Az Új Szó (pozsonyi magyar nyelvű napi­lap) közlése szerint Magyarország pozsonyi székhelyű kulturális itézetének magyamyelv-tanfolyamaira egyre több ember iratkozik be. Az intézetben évek óta folyik magyar nyelvoktatás, és újabban már nem is tudnak fogadni minden jelentkezőt. Az októberben kezdődött új tanfolyamra ezúttal negyvenen iratkoztak be. Hizs- nyai Tóth Ildikó, a nyelvtanfolyamokat vezető tanárok egyike a lapnak elmondta: az érdeklődők többségét a munkavállalás szempontjaiban jelentkező nyelvismere­ti elvárások motiválják, ám sok az olyan érdeklődő is, “akik barátjuk, élettársuk miatt kezdenek el komo­lyabban ismerkedni a magyar nyelvvel”. A példák kö­zött említette azt a most végző szlovák nemzetiségű medikus hölgyet, aki dunaszerdahelyi barátja miatt szeretne megtanulni magyarul, mert a szülőkkel ugyan szót ért szlovákul, de jövendőbelije nagymamájával már nem, mert ő csak magyarul beszél. További szempontja, hogy ha esetleg összeházasodnak, akkor elképzelhető, hogy Dunaszerdahelyen fognak lakni, és jómaga pedig a város kórházában fog dolgozni, ahol majdani betegeknek jelentős részével majd csak ma­gyarul tud szót érteni. Az intézet nyelvoktatója úgy látja, hogy hallgatóik között néhányan a kulturális kö­tődés miatt kezdtek el foglalkozni a magyar nyelvvel. Egyiküket, egy angolul anyanyelvi színét beszélő gyermekorvost például kimondottan az a szándék ve­zérli, hogy poszonyiként magyarul is, németül is be­szélnie kell, mert hajdan ebben a városban a há­romnyelvűség a polgári magatartás természetes része volt. —Traian Cresta, a Magyarországi Románok Or­szágos Önkormányzatának elnöke a Romániai Magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom